„Ramon Llull” változatai közötti eltérés

836 bájt hozzáadva ,  3 hónappal ezelőtt
a
szócikkek közötti hivatkozások
a (szócikkek közötti hivatkozások)
Címkék: Vizuális szerkesztés Az új szerkesztő feladata
}}
 
'''Boldog Ramon Llull''', ismertebb [[latin nyelv|latin]] nevén '''Raimundus Lullus''' ([[Palma (Mallorca)|Palma de Mallorca]], [[1233]] vagy [[1234]] – [[1315]]. [[június 29.]]) [[Filozófia|filozófus]], [[Teológia|teológus]] és kalandos életű rajongó egy személyben; a középkori filozófia egyik legkülönösebb alakja.
 
== Életpályája ==
 
{{idézet2|''A szeretet hullámzó, szelek korbácsolta tenger, amelynek nincs kikötője, sem partja. A szerelmes a tengerbe vész, és vesztében elvesznek gyötrelmei és megszületnek teljességei''|Ramon Llull}}
[[Ferences rend|Szent Ferenc rendjébe]] lépett, ahol kilenc évig komoly tanulmányokkal foglalkozva arra készült, hogy a "hitetleneket' a szó hatalmával hódítsa meg a [[Kereszténység|keresztény]] hit számára. Lelkesedett a [[Skolasztikus filozófia|skolasztika]] formuláiért, és egy új módszer gondolata fogalmazódott meg a fejében, amelynek segítségével egészen mechanikusan be lehet bizonyítani minden igazságot; ez az a híres "[https://kripto.blog.hu/2015/03/27/a_forgathato_tarcsak_eredeterol Ars magna Lulli]", amelyet [[1276]]-ban adott ki, a lullusi mesterség, útmutatás a legáltalánosabb fogalmak kombinációjával minden igazság bizonyítására; a kombináció egészen gépiesen történik és Lullus külön gépet is konstruált módszerének alkalmazására, egy nemét a [[Számológép|számológépnek]], csakhogy itt a számok helyett a gondolatok jelei álltak. Lullus óriási tevékenységet fejtett ki felfedezése terjesztésére. Folyton zaklatta a [[Pápa (egyházfő)|pápákat]], hogy támogassák; iskolát alapított; lefordította fő művét [[arab nyelv]]re, azután elindult [[Afrika|Afrikába]], hogy maga mutassa módszerének a hatását a "hitetlenekre". Háromszor fordult meg ott, mindig nagy bajokba bonyolódott - a harmadik alkalommal elszenvedett bántalmak folytán meghalt. Mint [[vértanú]]t ünneplik hazájában és 1419-ben a pápa a [[Szent|szentek]] sorába iktatta. Munkái ''„Opera omnia”'' címen, megjelentek 1721-1742 között, 10 kötetben, újra kiadta Rossello 1886 után. Ezek tanulmányozása során derült ki, hogy a döntéselméletben [[Condorcet-módszer]]nek nevezett eljárást is kidolgozta.<ref>{{Cite web |url=http://www.math.uni-augsburg.de/stochastik/lull/ |title=Archivált másolat |accessdate=2014-01-08 |archiveurl=https://web.archive.org/web/20140108014747/http://www.math.uni-augsburg.de/stochastik/lull/ |archivedate=2014-01-08 }}</ref>
 
== Irodalom ==
'''Művei'''
 
Ramon Llull körülbelül 265 könyvet írt, anélkül, hogy beleszámolnánk azon műveket, melyeket később az ő nevében írtak. Ezek olyan különböző témákat érintenek, mint a [[filozófia]] ''(Ars Magna)'', a [[tudomány]] (''A tudás fája'', ''Könyv az asztronómiáról''), az [[oktatás]] (''Blanquerna'', amely tartalmazza a ''A barát és a szerető könyvét'') a [[Misztika|misztikum]] (Szemlélődések ''könyve''), a [[nyelvtan]] ''(Új retorika)'', a [[Lovag|lovagság]] ''(A lovagi rend könyve)'', a [[Regény|regények]] (''Félix, avagy a csodák könyve'', amely tartalmazza a ''A bestiák könyve'') vagy a [[költészet]] (Cant de Ramon, Desconhort), sok egyéb téma között, amit ő maga a kor sajátosságához hűen [[Arab nyelv|arabra]] és [[Latin nyelv|latinra]] is lefordított.
 
'''''A pogány és a három bölcs könyve'''''
 
''[[A pogány és a három bölcs könyve]]'' (1274-1276) egy dicsőítő mű, amely be akarja mutatni Ramon Llull módszerének hatékonyságát egy vitán keresztül, mely a három [[vallás,]]: a [[Zsidó vallás|zsidó]], a [[Kereszténység|keresztény]] és a [[Iszlám|muzulmán]] hitelességét vagy valótlanságát igazolja. Ebben a műben egy pogány találkozik három bölccsel: egy zsidóval, egy kereszténnyel és egy muzulmánnal. A három vallás képviselői mind egyetlen [[isten]] létezését vallják, a [[Teremtés (egyértelműsítő lap)|teremtésről]] és a [[Feltámadás|feltámadásról]] és mindegyikük a saját vallását mutatja be, hogy a pogányok és az olvasók kiválaszthassák a számukra legmegfelelőbbet. A könyv azonban nem jelzi, hogy a pogány melyik vallást választja.
 
A mű során Ramon Llull a vallások tanait kiválóan mutatja be, mely a szerző korában egyáltalán nem volt jellemző. Ráadásul az elképzelés, ami a narrációt körülveszi eléggé fejlettnek mondható, és a bölcsekhez méltóan nagyon aprólékosan fejezi ki mondanivalóját.
'''''Blanquerna'''''
 
''[[Evast és Blanquerna könyve]]'' (ismertebb nevén Blanquerna, a [[14. század]]i valenciai kiadásokban), 1283-ban íródott [[Montpellier]]ben. Ez az alkotás egy [[Idealizmus|idealista]] [[regény]], melynek nagy hatása volt a középkori elbeszélésre és a későbbi írókra egyaránt. A mű részletesen, [[Realizmus (művészet)|realista]] megközelítéssel ír a középkori életről, viszont konkrét földrajzi helyek megnevezése nélkül, habár Blanquerna vagy Blaquerna neve [[Konstantinápoly]] egyik elnevezésére utal. A mű öt könyvre osztható, mindegyik egy-egy életmódról szól: házas, szerzetesi, püspöki, pápai, és végül ''A barát és szerető könyve'' a [[Remete (egyértelműsítő lap)|remeteéletről]]. Ezután vallási kötelezettségének eleget téve, a főhős próbál eljutni Istenhez egy életút által, mely során nem csupán rátalál önmagára, de [[szerzetes]], [[apát]], [[püspök]] és [[Pápa (egyházfő)|pápa]] is lesz. Végül remetévé válik, ami a teljes lelki tökéletességet jelenti Llull számára.
 
'''''A barát és szerető könyve'''''
 
''A barát és szerető könyve'' a ''Blanquerna'' ötödik fejezetének első részében található. Ez a mű 350 vallásos témájú bölcsességet tartalmaz, erős költői vonásokkal. Ezen bölcsességek Amic, a keresztény vallású szeretetét fejezik ki Amat iránt, aki istent testesíti meg. Saját stílussal kombinálja a különböző hagyományokból vett elemeket, mint például a ''[[Càntic dels càntics]]'' vagy az [[Provanszál nyelv|provanszál]] [[Líra (műnem)|líra]]. Az „Ars”-szal együtt ez volt Llull legismertebb műve, számos kiadásban, különféle nyelveken jelent meg a [[történelem]] során, a Blanquernától különállóan. Ami a témát illeti, Llull mindig párosította a misztikumot a valósággal, saját filozófiájához hűen, mégis a kor újítójaként. Másrészt, a tudósok nem tudják mivel magyarázni azt, hogy miért csak 355 bölcselet van 366 helyett -hiszen Llull a számok terén rendkívül precíz volt- a mű elején azt írta, hogy annyi bölcselet lesz benne, ahány nap az évben.
 
'''''A kortárs élet'''''
 
''[[A kortárs élet]]'' egy [[Életrajz|életrajzi]] alkotás Ramon Llull tollából, amit a saját híveinek ajánlott a [[Párizs|párizsi]] [[Vauvert]] kolostorban [[1311]]-ben. Az író itt elbeszéli saját átalakulásának részleteit, a látomásait [[Jézus|Krisztusról]] a [[Kereszt (egyértelműsítő lap)|kereszten]] és a fordulatról, amelynek hatására elhagyja a javait és családját, illetve lemond a fényűző életről és gazdagságról, hogy Istent szolgálhassa.
 
Életrajzi ismereteink legnagyobb része ebből a műből származik, amely betekintést ad számos bibliográfiai mozzanatba Llull utolsó harminc évéből.
'''''A lovagi rend könyve'''''
 
''[[A lovagi rend könyve]]'' az első tanító jellegű alkotás Ramon Llull munkásságának kezdeti éveiből, mely [[1274]] és [[1276]] között íródott. Elbeszéli az erényes [[lovag]] tulajdonságait, hogy az elsődleges céljának a kereszténység becsületének felfedezésének kell, hogy legyen, illetve a nemesség lelkületének megszerezése alapos megfigyelés és kegyesség révén.
 
A szöveg hangneme olykor versengő és agresszív, mert karddal ajánl hűséget, ugyanakkor Krisztus igazságát prédikálja.
'''''Félix, avagy a csodák könyve'''''
 
''[[Félix, avagy a csodák könyve]]'' [[Párizs|Párizsban]] íródott [[1287]] és [[1289]] között. Ez egy tanító jellegű mű, amely ötvözi a [[Narráció|narrációt]] a dialógussal a mester és tanítványa között. Az alkotás tíz részén át a főhős, Félix, körbeutazza a világot, hogy felfedezze a különbséget az isteni rend, az alkotás és a [[viselkedés]] között, amely valójában jellemzi a [[Férfi|férfiakat]]. Ugyanakkor megismer számtalan remetét és filozófust, akik kapcsolatot teremtenek a 13. század tudásának minden ágazatával Istentől kezdve a poklon át egészen a természetig.
 
'''''A bestiák könyve'''''
 
''A csodák könyvének'' hetedik része magába foglalja ''[[A bestiák könyvét]]''. Úgy tervezte, ez a mű egy [[Zoológia|zoológiai]] értekezés lesz, azonban ez egy politikai reflexió tanmese formájában, ami megmagyarázza Na Renard, a [[róka]] cselszövéseit, hogy minden áron megszerezze a hatalmat. A könyvet figyelmeztetésként akarták értelmezni a francia királyra, [[IV. Fülöp francia király|Szép Fülöp]]re, mert a nép nem bíztak meg a körülötte lévő emberekben.
 
'''Nyelv és stílus'''
 
Ramon Llull céltudatosan négy nyelvet használt műveiben: [[Katalán nyelv|katalán]], hogy a nép is megértse, [[Latin nyelv|latint]], hogy meggyőzze az értelmiségieket, [[Arab nyelv|arabot]], hogy a muzulmánokhoz is eljusson, valamint [[Okcitán nyelv|provanszált]], melyet még fiatalkorában alkalmazott a trubadúr versek megírásához. A katalán nyelvet alkalmazta filozofikus, tudományos, teológiai művekben, hogy ezek a gondolatok a lehető legérthetőbben jussanak el a városi közegbe, a polgárokhoz és az arisztokratákhoz. Alkotott egy modern, művelt, egységesített nyelvi modellt, így a tökéletesség felé emelve a katalánt. Ezek a művek nagyon jól felépítettek és összeszedettek, mellyel képes jól kifejezni gondolatait, tudását és érzelmeit. Létre kellett hoznia egy gazdag szókincset ahhoz, hogy meg tudja írni filozofikus műveit és doktrínáit, melynek alapja az örökölt szókincs és rengeteg latinból kialakított [[neologizmus]], melyet ő alkotott.
 
[[Francesc de Borja Moll]] szerint a Llull által használt szókincs körülbelül 7000 szóból áll, melyeket a következőképpen sorolhatunk be:
· 2% névtan
 
A [[Szintaxis (nyelvészet)|szintaxis]] nagyon szigorú és pontos egy párhuzamos megoldással: tükörszók és latin szerkezetek használata, mint a melléknévi alárendelések, másrészt olyan formák, melyek tükrözik a népi nyelvezetet, mint a második személyű személytelen mondatok és a [[feltételes mód]].
 
Mindazzal, hogy a tartalom rendkívül hű a nyelvhez, örökre lehetővé vált az irodalmi katalán megszilárdulás a maga teljességében és tökéletességében, egyúttal létrehozza azt a nyelvi modellt, amit ezután követ a „Cancelleria”.
 
Ramon Llull stílusában állandók a [[locus amoenus]]ok, a példák, a [[Metafora|metaforák]], [[Közmondás|közmondások]], az ellentétek és a szimbolikus karakterek.
 
== Jegyzetek ==
9

szerkesztés