„Emberiség elleni bűncselekmények” változatai közötti eltérés

Az [[emberiesség elleni bűntett]]ről már az 1947. évi XVIII. törvény is említést tesz,<ref>{{Cite web |url=http://www.romaweb.hu/doc/jog/1947_evi_xviii_torveny.pdf# |title=1947. évi XVIII. törvény a Párizsban 1947. évi február hó 10. napján kelt békeszerződés becikkelyezése tárgyában |accessdate=2011-09-18 |archiveurl=https://web.archive.org/web/20101116203612/http://www.romaweb.hu/doc/jog/1947_evi_xviii_torveny.pdf# |archivedate=2010-11-16 }}</ref> bár a mai magyar Btk.-ban nem szerepel. Ennek ellenére, mivel a törvényt nemzetközi szinten szabályzó római statútumot 1998-ban Magyarország is elfogadta, így hazánkban is érvényes. A magyar törvényi szabályozás 2013-ban rögzítette a Btk-ban.<ref>HVG, 2012. szeptember 15., 37. szám, 38-39. oldal, Bedő Iván: Jogtipródás</ref> Az emberiesség elleni bűntett kategóriájába tartozik többek közt a szándékos emberölés, kiirtás, rabszolgaságba taszítás, erőszakos elhurcolás, bebörtönzés, kínzás, erőszakos közösülés, csoport üldözése, apartheid stb. Megfelelőiket a Btk.-ban nagyjából az apartheid (155. §) béke elleni, és a polgári lakosság elleni erőszak (158. §) háborús bűncselekményei között találjuk. Az emberiesség elleni bűntettek tehát az emberiség elleni bűntettek részhalmazát képezik.<ref>[https://index.hu/kultur/korrektor/emberi/ emberi(es)ség elleni] (Index, don B, 2004. július 6.)</ref>

 

* [[Fehér Lenke]] – [[Horváth Tibor (jogász)|Horváth Tibor]] – [[Lévay Miklós]] : Magyar büntetőjog, Különös rész, 1. kötet. KJK-KERSZÖV, 2005 {{ISBN|963-224-866-X}}