„Gulag” változatai közötti eltérés

'''Gulag''' (oroszul: ''ГУЛаг: Главное управление исправительно-трудовых лагерей'' ['''G'''lavnoje '''u'''pravlenyije iszpravityelno-trudovih '''lag'''erej], azaz ’Javítómunka-táborok Főigazgatósága’) kifejezés alatt a [[Joszif Visszarionovics Sztálin|sztálini]] [[Szovjetunió]] egészét behálózó kényszermunkatábor-rendszerét értjük.<ref>[https://november25.kormany.hu/gulag-taborrendszer GULAG táborrendszer ], november25.kormany.hu</ref><ref>[http://gulaghistory.org/ Gulag: Many Days, Many Lives] {{Wayback|url=http://gulaghistory.org/ |date=20180430155402 }}, gulaghistory.org {{en}}</ref> (A Szovjetunió határain kívül egyedül [[Mongólia|Mongóliában]] működött a Gulag szervezetéhez tartozó munkatábor.) A táborokban a [[Sztálinizmus|sztálini politika]] bel- és külföldi ellenzőit, hadifoglyokat, más ürüggyel (pl. „[[kulák]]ság”) vagy véletlenszerűen elhurcolt polgári lakosokat kemény fizikai munkára fogták, napi 10–12 órát dolgoztatták őket, miközben élelem- és egészségügyi ellátásukról alig gondoskodtak. Jelentős különbség volt e két lágerrendszer esetében, hogy a foglyok odakerülése között komoly eltérés volt. Míg a GULAG büntetőlágereinek rabjait egyenként, személyre szóló, és többnyire koholt vádakra alapozott bírósági ítéletek alapján hurcolták el, addig a GUPVI lágerekbe tömegesen szállították az embereket kényszermunkatáborokba, lényegtelennek tartva azok személyének kilétét. <ref>[http://gulag.hu/images/Malenkij_robot-Bognar_Zalan.pdf Bognár ZalánMalenkij robot, avagya polgári lakosság tömeges elhurcolása Magyarországról szovjet fogságba 1944/45-ben]</ref> Magyarországról körülbelül 700 000 embert deportáltak a Gulag vagy GUPVI táboraiba, közülük 300 000 meghalt a rabság során.<ref>[http://mek.oszk.hu/11300/11392/11392.pdf Dupka György: "Hová tűnt a sok virág" időutazás az Urálba magyar és német rabok (1941-1955 ) nyomában], mek.oszk.hu</ref> A Gulag táborok egyik legismertebb foglya [[Alekszandr Iszajevics Szolzsenyicin]] matematikatanár volt, aki szabadulása után több könyvben írta meg élményeit az eredeti szovjet terminológia szerint „javító-nevelő munka" céljából létrehozott táborok életéről.<ref>[http://eszmelet.hu/czeh_zoltan-a-gulag-mint-gazdasagi-jelenseg/ Czéh Zoltán: A Gulag mint gazdasági jelenség], eszmelet.hu</ref> [[Anne Applebaum]] 2003-ban megjelent, a Gulag-rendszer kifejlődését összegző könyvében szerepel, hogy az Ob folyó Nazino nevű lakatlan szigetén a deportáltak felfalták halott bajtársaik tetemét.<ref>[https://mult-kor.hu/20061116_kannibalizmus_a_szovjet_gulag_rabszolgataboraiban Kannibalizmus a szovjet Gulag rabszolgatáboraiban]</ref>

1939. szeptember 19-ben [[Lavrentyij Pavlovics Berija]] belügyi népbiztos elrendelte a Hadifogoly- és Internálótáborok Igazgatósága (''Glavnoje Upravlenyije po Delam Vojennoplennih i Intyernyirovannih'', oroszul: ''Главное управление по делам военнопленных и интернированных''), rövid nevén '''GUPVI''' felállítását, ami a hadifoglyok és külföldről internáltak táborhálózata – a külföldiek Gulagja – lett.{{refhely|Stark, 2008.}} Egy 1943. április 14-én hozott új törvény tette lehetővé, hogy a hadifoglyokat is 15–20 év kényszermunkára ítélhessék («''репарации трудом''»).<ref>[https://russian7.ru/post/reparaciya-trudom-skolko-nemcev-by/ «Репарация трудом»: сколько немцев были депортировано в СССР на работы], russian7.ru {{ru}}</ref> Amikor 1943 őszén megkezdődött a német hadsereg kiszorítása a Szovjetunió sűrűn lakott nyugati területeiről, illetve Kelet-Európából, ismét jelentősen megnövekedett a táborban élők létszáma.

[[Kép:Canal Mer Blanche.jpg|230px|bélyegkép|jobb|Foglyok a Belomor-csatorna építésén (1932) ]]