„Termokémia” változatai közötti eltérés

a
forrás szakasz címének javítása (WP:BÜ) és egyéb apró javítások AWB
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
a (Helyesírási javítások (7. csoport: egybeírás/különírás) kézi ellenőrzéssel (Részt vevő mint melléknév és részt vesz két szóba))
a (forrás szakasz címének javítása (WP:BÜ) és egyéb apró javítások AWB)
 
 
== Termokémiai összefüggések ==
Ahhoz, hogy egy folyamat termokémiai tulajdonságait leírjuk, szükséges először is hogy az adott kémiai reakcióban részt vevő [[Komponens (kémia)|komponensek]] [[Termodinamika|hőtani]] változásait egy erre alkalmas hőtani egyenlet alapján számba vegyük (pl.: hőmérséklet, nyomásviszonyok alakulása, halmazállapot-átalakulások). Vegyük példaként az egyik legegyszerűbb hőtani reakciót, a víz forrását, amelynek ilyen módon a [[reakcióegyenlet]]e:
 
<math display="block">H_2O (l, 373 K, 1 atm) \longrightarrow H_2O (g, 373 K, 1 atm) \Delta H = 40,7 kJ/mol </math>
 
A képletben szereplő <math>\Delta H</math> a víz standard párolgási [[Entalpia|entalpiája]] (vagy ''párolgáshő''), amely a reakcióban szereplő komponensek móljainak számához viszonyított. Így például a víz keletkezése hidrogénből és oxigénből a következők szerint alakul:
 
<math display="block">2 H_2 (g) + O_2 (g) \longrightarrow 2 H_2O (l) \Delta H = - 572 kJ</math>
 
Adott esetben - mint az alábbi példán szemléletesen látható - szerepet játszhatnak nem csak a normál feltételek, hanem adott esetben a reaktánsok koncentrációi is:
 
<math display="block">H^+ (aq, 1M, 298 K, 1 atm) + OH^- (aq, 1M, 298 K, 1 atm) \longrightarrow H_2O (l, 373 K, 1 atm)</math>
 
melynél a zárójelben szereplő ''aq'' tag arra utal, hogy a reakció kiinduló szereplői [[Hidratáció|hidratált]], ún. vizes oldatban vannak. Rendszerint nem szokás részletesen feltüntetni minden esetben a zárójelben lévő mennyiségeket, mivel minden reakciót ún. ''standard'' állapotra vonatkozóan adnak meg.
 
{{csonk-dátum|csonk-kémia|2011 áprilisából}}
71 397

szerkesztés