Wikipédia

„Ulánbátor” változatai közötti eltérés

Laptörténet interaktív böngészése
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
← Régebbi szerkesztésÚjabb szerkesztés →
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
VizuálisWikiszöveges
Peadar (vitalap | szerkesztései)
56 000 szerkesztés
Nincs szerkesztési összefoglaló
KMBot (vitalap | szerkesztései)
botok
71 397 szerkesztés
a forrás szakasz címének javítása (WP:BÜ) és egyéb apró javítások AWB
112. sor:
[[1639]]-ben jött létre az első [[buddhizmus|buddhista]] főpapi székhely egy lámakolostorban, amely – a [[nomád]] viszonyoknak megfelelően – egyik helyről a másikra vándorolt, és végül [[1778]]–[[1779|79]]-ben telepítették le a mai város helyén. A templomok és szerzeteslakások mellé előbb [[kínaiak|kínai]] kereskedők, kézművesek, majd [[oroszok|orosz]] kereskedők települtek, és a [[19. század]] közepére a kolostorváros nemcsak a lámaista egyház, hanem a [[Kína]] és [[Oroszország]] közötti [[Tea (növényfaj)|tea]] kereskedelem központja lett. A régi fővárosnak két központja volt: a nagyobbik a mai ''Szühebátor tér'' helyén állott kolostor körül, a kisebbik az ún. ''Gandan''-dombra épült kolostor körül alakult ki, ezeket vették körbe a városi lakosság [[jurta|jurtái]]. Különálló negyedet alkottak a kínai kereskedők vályogházai.
A [[20. század]] elején a városban száznál több kisebb-nagyobb szentély, kolostor működött, közel 15 ezer szerzetessel.
Amikor [[1911]]-ben megdöntötték a mandzsu császárság hatalmát, az önállóvá lett ország uralkodója az addigi főpap ''(a [[Bogdo Kán| Dzsepcundamba Kutuktu azaz a Bogdo gegen]])'' lett. Az ő idejében létesült Urgában többek között az első jelentősebb villamos erőmű, valamint az orosz-mongol nyomda, ahol az első mongóliai és [[mongol nyelv]]ű újságokat nyomtatták. A város [[1919]]-ben a kínaiak, majd a fehérgárdista [[Roman Fjodorovics Ungern-Sternberg|''Ungern báró'']] hatalma alá került, végül [[1921]]-ben a [[Munkás-paraszt Vörös Hadsereg|Vörös Hadsereg]] által támogatott mongol csapatok vették birtokukba. 1924-ben a ''Nagy Népi Hurál'' ([[parlament]]) első ülésén kikiáltották a népköztársaságot, a főváros ekkor kapta a mai ''Ulánbátor'' („Vörös Hős”) nevet. A forradalom után itt kezdődött el az ország újkori élete. A város [[szovjet]] segítséggel épült, és az [[1930-as évek]]ben ugyancsak szovjet „segítséggel” szüntették meg buddhista jellegét, rombolták le szinte összes templomát, lámakolostorait.
 
== A mai város ==
122. sor:
A főváros első nagyipari létesítménye az [[1934]]-ben alapított ''Iparművek'' volt, körülötte alakult ki a gyárnegyed. Kiemelkedő iparágak többek között a fémfeldolgozó ipar, az élelmiszeripar, az építőanyag gyártás, a legfontosabb létesítmények az [[NDK]]-magyar együttműködéssel épített húsipari kombinát, a bőr- és ruhagyár, a központi malom. A főváros vonzáskörzetéhez tartozó ''[[Nalajh]]'' ipari városban szénbánya, üveggyár működik, ''Szonginó''ban [[1973]] óta üzemel a jelentős magyar segítséggel létesített, korszerű oltóanyag- és takarmánygyár.
 
A városi tömegközlekedés főleg [[autóbusz]]okon bonyolódik, [[1987]] óta több új [[trolibusz]]vonal is létesült. A külföldi kapcsolatot az Oroszország és Kína között közlekedő, Ulánbátort is érintő vasútvonal, illetve az ország egyelőre egyetlen nemzetközi repülőtere biztosítja. A várostól 58  km-re délre épülőben van egy új nemzetközi repülőtér is, melynek alapkövét 2012. áprilisában tették le, a munkáltok a tervek szerint 2016. decemberében fejeződnek be. A megyeszékhelyekre rendszeres légi járatok közlekednek.
Repülőtere a [[Dzsingisz Kán nemzetközi repülőtér]].
 
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/wiki/Ulánbátor”