„François Quesnay” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
26. sor:
== Elmélete ==
[[Boisguilbert]] szellemiségére emlékeztetően a természetes rend koncepciójára támaszkodva azt hirdette, hogy az egyéni érdekeik által motivált és azokat szabadon érvényre juttató aktorok viselkedése – a felvilágosult uralkodó által biztosított konszolidált monarchikus keretek között – összességében rendezetten (önszabályozó módon) működő és prosperáló gazdaságot eredményez.
Gazdag szakirodalmi munkásságá- ból kiemelkedik a többféle változatban, 1758-59-ben és 1766-ban megjelent „Tableau économique”, amely Cantillon körkörös ábrázolására emlékeztető módon mutatja be egy gazdasági év jövedelem- és termékáramlását. A mezőgazdaság felvirágoztatásában látja a nemzetgazdaság fejlődésének zálogát, továbbá – mint Cantillon – a termelési folyamatban betöltött szerepük alapján (mintegy a gazdaság „szerveiként”) azonosítja a társadalom osztályait.<ref>[http://acta.bibl.u-szeged.hu/48080/1/vikek_019_020_225-233.pdf BARANCSUK JÁNOS: A KÖZGAZDASÁGTAN „ATYJAI” ]</ref>
Quesnay társadalmat három osztályra osztotta:
34 ⟶ 38 sor:
A fiziokratizmus szerint ugyanis az iparban nem keletkezik "tiszta termék", az ipar csak a mezőgazdaság termékeit dolgozza fel és nem teremt új értéket. Quesnay az angol [[William Harvey|Harveynek]] a vérkeringés orvostudományi felfedezése nyomán alkotta meg a gazdasági élet "vérkeringését" modellező művét a "Tableau économique"-t, a Gazdasági táblázatot.
Ebben az egyszerű újratermelést mutatja be a pénz és az áruk ellentétes áramlásán keresztül. Nála a tőke körforgását, mint a testben a vérkeringést a szív, a földesurak kiadásai indítják el. A modellben Quesnay azt igyekszik bebizonyítani, hogy az újratermelés csak egyenlő értékek cseréje révén mehet végbe, s az értéktöbblet realizálásához nincs szükség külkereskedelemre, hisz az a mezőgazdaságban keletkezik csak. (Támadja a [[merkantilizmus]]t.) A modellben levő ellentmondást már az egyik fiziokrata (Bodeau) is felfedezte, aki szerint a terméketlen osztály (ipar) termékeinek egy részét saját maga fogyasztja el, ezért a másik osztályoknak átadott termékmennyiséget értéke fölött kell elidegenítenie.
== Hatása ==
Quesnay körül tanítványok, követők népes tábora verbuválódott, akik „''Économistes''” (közgazdászok) néven gyakorlatilag a politikai gazdaságtan első iskoláját alkották. A jövedelmek körforgásszerű áramlásáról szóló elmélete és ''Tableau Economique''-ja, amelyet egyfajta input-output táblának tekinthetünk, a makroökonómiai kategóriákkal dolgozó mai közgazdászok számára sokkal relevánsabbnak tűnik, mint az Adam Smithből kiinduló klasszikus politikai gazdaságtan bármely része.<ref>[http://acta.bibl.u-szeged.hu/48080/1/vikek_019_020_225-233.pdf BARANCSUK JÁNOS: A KÖZGAZDASÁGTAN „ATYJAI” ]</ref>
== Művei ==
| |||