„Schwendi Lázár” változatai közötti eltérés

Egy [[vorarlberg]]i helységben született. 1546-ban [[V. Károly német-római császár]] seregében részt vett a [[schmalkaldeni háború]]ban, 1552-ben pedig [[Metz]] ostromában, amikor a [[Német Lovagrend]] tagjává lett. 1556-tól [[Németalföld]]ön [[Lamoraal van Egmont|Egmont]] gróf seregében harcolt, és főleg az 1557-es [[saint-quentini csata (1557)|saint-quentini]] és az 1558-as [[gravelines-i csata|gravelingeni csatában]] tűnt ki.

[[I. Ferdinánd magyar király|I. Ferdinánd]] több ízben hívta meg a német császári seregbe, amíg végül [[Miksa magyar király|I. Miksa]] trónra léptekor elfogadta a meghívást. 1565 elején a szepességi császári hadak fővezére lett és igen mostoha körülmények között kezdte meg a [[II. János magyar király|János Zsigmond]] elleni hadjáratot. Február 11-én elfoglalta [[Tokaj]]t, nemsokára [[Szatmárnémeti|Szatmárt]], Nagybányát és [[Erdőd (Románia)|Erdőd]]öt is. Miután a [[II. János magyar király|János Zsigmond]]dal március 13-án kötött ideiglenes béke nem állandósult, a háború tovább folytatódott. Szeptember 13-án kénytelen volt [[Borosjenő]]t és [[Nagybánya|Nagybányát]] átadni, mivel a [[rumélia]]i beglerbég, a temesvári és budai basák is zaklatták. 1566 elején emlékiratot intézett Miksához, melyben őszintén feltárja a hadsereg siralmas helyzetét és a magyarok kedvezőtlen hangulatát. Igyekezzék a király a magyarokat lekötelezni azáltal, hogy személyesen vezérli a hadat. Az ekkor szervezett nagy hadjáratban, amely mindenfelé nagy reményt keltett, Schwendi szép sikert ért el, de az egész hadjárat eredménytelen volt, mert Miksa császár túlzott óvatossága miatt a 100 ezer főnyi sereg [[Szigetvár]]t sem tudta megmenteni. Schwendi 1566 október elején János Zsigmondot, aki 16 ezer emberrel Tokajt ostromolta, folytonosan tovább üldözte és eközben két török-tatár sereget tönkre vert. Ezután [[Szádvár]]t és [[Munkács]]ot foglalta el 1567 elején.

== ForrásForrások ==