„Pascal törvénye” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a Visszaállítottam a lap korábbi változatát 193.225.193.136 (vita) szerkesztéséről InternetArchiveBot szerkesztésére Címke: Visszaállítás |
|||
1. sor:
'''Pascal törvénye''' [[folyadék]]ok mechanikájában a [[hidrosztatika]] alaptörvénye, kimondja, hogy nyugalomban lévő folyadék minden azonos [[magasság]]ban lévő pontjában a [[nyomás]] azonos és minden irányban egyenlő akkor is, ha a saját súlyán kívül többletnyomás is hat rá. Nyugvó folyadékban a nyomás csökkenés nélkül minden irányban továbbterjed. Másrészről a nyomáskülönbség két különböző ''h''<sub>1</sub> és ''h''<sub>2</sub> magasságban lévő pont között:
:<math>P_2 - P_1=- \rho g (h_2-h_1)\,</math>
ahol ''ρ'' (ró) a közeg [[sűrűség]]e, ''g'' a [[nehézségi gyorsulás]] és ''h''<sub>1</sub>, ''h''<sub>2</sub> a [[magasság]].
7. sor:
A törvény a 17. századi nagy francia tudósnak, [[Blaise Pascal]]nak nevéhez fűződik.
Nyugvó folyadékokban a szilárd testekkel ellentétben nem ébredhet [[nyírófeszültség|csúsztató feszültség]]. Áramló folyadékokban természetesen ébred a [[viszkozitás]]ból eredő belső [[súrlódás]], azonban ez a [[sebesség]] függvénye. Ez egyszerű szavakkal azt jelenti, hogy például nyugvó vízfelület és szélcsend mellett egyetlen ember is el tud vontatni egy akármekkora hajót, ha lassan is.
[[Fájl:Pascal.svg|thumb|1. ábra]]
Jelöljünk ki képzeletben a nyugvó folyadékban egy tetszőleges háromoldalú hasábot. A hasáb oldallapjaira ható, a nyomásból származó erők merőlegesek a lapokra. Ha az ábra szerint felrajzoljuk az erők egyensúlyát jelentő vektorsokszöget, akkor látható, hogy egyensúly csak akkor lehetséges, ha az erők az oldallapok területével arányosak, ebből viszont, mivel az oldallapra ható erő nagysága a nyomás és a terület szorzatával egyenlő, az következik, hogy a nyomásnak minden lapon egyenlőnek kell lennie. Ez akkor is igaz, ha súlyos folyadékról van szó, melynél a nyomás a magasság függvényében változik, mert ha a lapok méreteit arányosan csökkentjük, határértékben a nyomáseltérés nullához tart.
Mivel a hasábot tetszőlegesen vettük fel, ebből következik, hogy a nyugvó folyadék (vagy gáz) egy pontjában mérhető nyomás nagysága független az iránytól. Ha a szilárd testekben ébredő feszültségek fogalmaival akarjuk ezt kifejezni, az mondható, hogy a folyadék feszültségi állapota gömb.
21. sor:
== Külső hivatkozások ==
*[https://web.archive.org/web/20071008211350/http://www.szulocsatorna.hu/fizika/foly/foly1.htm#pas Porkoláb Tamás: Folyadékok mechanikája I.]
==
* Dr. Gruber József-Blahó Miklós: Folyadékok mechanikája. Hatodik kiadás. Tankönyvkiadó, Budapest, 1965.
* Lajos Tamás: Az áramlástan alapjai. Előadási jegyzet. Budapesti Műszaki Egyetem Áramlástan Tanszék. Budapest, 1992. Kézirat. [http://mek.oszk.hu/00500/00584/ Magyar Elektronikus Könyvtár]
| |||