„Koszterszitz József” változatai közötti eltérés

[[1898]]-ban született Újpesten. A gimnáziumot [[1907]] és [[1915]] között Zomborban és Kalocsán, a [[teológia|teológiát]] [[1915]] és [[1920]] között a bécsi Pázmáneumban végezte. [[1920]]-ban szentelték pappá Kalocsán. Lelkész és hitoktató volt [[1919]]-ben Szabadkán, [[1920]]-ban Budapesten a Regnum Marianumban. [[1921]]-től Jánoshalmán káplán, [[1923]]-tól prefektus a pesti, [[1928]]-tól igazgató a soproni Szent Imre Kollégiumban, [[1935]]-ben papi kamarás. [[1936]]-ban Bécsben teológiából doktorátust szerzett. [[1939]]–[[1946]] között a pesti Szent Imre Kollégium igazgatója, [[1946]]-ban kalocsai kanonok, [[1947]]-ben bácsi főesperes és penitenciárius kanonok. [[1939]] és [[1945]] között a Magyar Gyermektanulmányi Társaság ügyvezető elnöke. A kalocsai főszékeskáptalanban [[1944]] januárjától tábori kanonok, [[1946]]-tól tiszai, [[1947]]-től bácsi főesperes, [[1950]]-től főszentszéki bíró.

A 3. sz. Regnum Marianum csapatban lett cserkész. [[1926]]-ban a Nemzeti Nagytábor, [[1929]]-ben az angliai Jamboree magyar csapatának egyik vezetője. [[1934]]-től a Magyar Cserkészszövetség társelnöke. [[1941]]-től a férfi cserkészet irányítója.

Koszterszitz a modern katolikus ifjúsági pasztoráció képviselője, ifjúsági színdarabjainak, cserkészjeleneteinek jelentős szerepe volt a hazai cserkészmozgalom pedagógia irányításában. Az 1930-as években a középiskolai diákok iskolai és egyéni nevelése mellett foglalkozott a családi nevelés kérdéseivel is. Lélektani–fiziológiai–biológiai közegbe ágyazva, korszerű fölfogás alapján fejtette ki a serdülő fiúk számára az önnevelés sokirányú problematikáját (érintve benne a nemiségi vonatkozásokat is). Az 1940-es évek elején fölfigyelt a hazai egyetemi–főiskolai ifjúság sajátos nevelési kérdéseire, látva az öntudatosan vallásos értelmiségi réteg fölfrissítésének szükségességét is.

== ForrásForrások ==