„Jogtörténet” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
22. átdolgozott és bővített
KMBot (vitalap | szerkesztései)
a Forrás → Források (WP:BÜ) AWB
7. sor:
 
== Története ==
A jogtörténet, mint a jogtudománynak egyik önálló ága, az újkorban jelent meg, egyidőben a [[Friedrich Carl von Savigny]] (1779–1861)-féle jogtörténelmi módszernek a jelen 19. század elején ([[1815]]) történt érvényesülésével. Innen datálódik a jogtörténet hasznának, fontosságának és jelentőségének kellő felismerése, és a valódi tudományok közé való beiktatása. Ennek ellenére léteznek a korábbi időkből is jogtörténeti, vagy jogtörténeti szempontból jelentős művek, így például [[Edward Gibbon]]nak (1737–1794) a [[Római Birodalom]] hanyatlásáról és pusztulásáról szóló könyve, amelynek egyik fejezete a római jog történetének igényes leírását tartalmazza.
 
Magyarországon az első úttörő általános jogtörténeti munka [[Wenzel Gusztáv]] (1812–1891) ''Egyetemes európai jogtörténete'' volt az [[Osztrák–Magyar Monarchia]] idején. Ugyancsak ebben az időszakban készültek el [[Hajnik Imre]] (1840–1902) egyetemes-, [[Király János]] (1858–1929) és [[Timon Ákos]] (1850–1925) igen nagy terjedelmű, alapos magyar jogtörténeti összefoglalói. [[Vécsey Tamás (jogász)|Vécsey Tamás]] (1839–1912) a [[római jog]] történetét ismertette alaposan egy külön kötetben. E művek némelyike ma már elektronikusan is elérhető a világhálón (ld. a lentebbi listát), míg másokat a [[Históriaantik Kiadó]] jelentetett meg [[fakszimile|reprint]] kiadásban.
 
A két világháború közötti időben [[Eckhart Ferenc]] (1885–1957) magyar jogtörténete jelentős. A magyarországi szocializmus alatt a tudományterület viszonylag elhanyagolt volt, de a [[Rendszerváltás Magyarországon|rendszerváltás]] után ismét több jelentős munka jelent meg mind az általános, mind a magyar jogtörténettel kapcsolatban, így a [[Gönczi Katalin]] – [[Stipta István]] – [[Zlinszky János]]-féle, és a [[Kajtár István]] – [[Herger Csabáné]]-féle egyetemes; illetve a [[Csizmadia Andor]] – [[Kovács Kálmán (jogász)|Kovács Kálmán]] – [[Asztalos László]]-féle, és a [[Mezey Barna]]-féle magyar jogtörténet; valamint egy magyar jogtörténeti szöveggyűjtemény. [[Jany János]] az iszlám jogról és külön a többi ázsiai jogrendszerről állított össze egy-egy nagy terjedelmű kötetet.
16. sor:
 
== Jelentősége ==
Ha figyelembe veszi az ember, hogy csak a jogtörténet segítségével, és annak útján ismerhető meg alaposan az aktuálisan fennálló jogrendszereknek és jogintézeteknek szelleme, jelentősége és a nemzeti élettel való szerves összefüggése; kimutatható az, ami azokban életre való, fejlesztendő, a nemzeti élet változott viszonyaihoz idomítható; illetve az is, ami a nemzeti élet fejlődésével ellentétes volta miatt nem tartható hosszú távon fenn.
 
== ForrásForrások ==
* {{Forrásjelzés-Pallas |szócikk=Jogtörténet |url=http://mek.oszk.hu/00000/00060/html/053/pc005351.html#3 |elérés ideje=2017-09-09 }}
 
74. sor:
{{Nemzetközi katalógusok}}
 
[[Kategória:Jogtörténet]]
{{Portál|Jog}}
 
[[Kategória:Jogtörténet]]