„Dorylaeumi csata (1097)” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a Keresztes háborúk kategória eltávolítva; A keresztes háborúk csatái kategória hozzáadva (a HotCattel)
KMBot (vitalap | szerkesztései)
a Forrás → Források (WP:BÜ) AWB
19. sor:
{{Az első keresztes hadjárat csatái}}
 
A '''dorylaeumi csata''' az [[Keresztes háború|első keresztes hadjárat]] egyik első összecsapása volt a keresztes csapatok és az [[Ikóniumi Szultánság|Ikóniumi Szeldzsuk Szultánság]] csapatai között. A csata döntő keresztény győzelemmel végződött, melynek következtében a keresztes seregek szinte akadálytalanul vonulhattak a térség egyik legjelentősebb erődje, [[Antiokheia]] ellen.
 
== Előzmények ==
[[Nikaia]] több mint egy hónapig tartó ostroma után a keresztes sereg (illetve egy bizánci kontingens [[Tatikiosz]] vezetésével) [[1097]]. június 26-án tovább vonult Kis-Ázsia belső területei felé. Június 29-én kémeik révén tudomást szereztek róla, hogy Dorylaeum mellett az Ikóniumi Szultánság uralkodója, [[I. Kilidzs Arszlán]], a [[danismendidák]] csapataival megerősítve rajtaütésre készül a keresztes csapatok ellen. A rajtaütésre készülő muszlim csapatok pontos száma nem ismert, a korabeli forrásokban [[Raymond d'Aguilers]] 150 000 főt említ, míg [[Foucher de Chartres]] 360 000 főről beszél, ezek az adatok azonban nyilvánvalóan eltúlzottak, a modern kutatások alapján 6000 - 8000 főre teszik a muszlim csapatok számát.
 
== A csata ==
Június 30-án este a keresztes sereg egy része [[I. Bohemund antiochiai fejedelem|Bohemund tarantói herceg]] vezetésével letáborozott Dorylaeum falai alatt. Kilidzs Arszlán csapatai még aznap éjjel bekerítették Bohemund csapatait, elvágva őket a [[Bouillon Gottfried]] vezetése alatt álló csapatoktól.
 
A muszlimok támadása hajnalban indult meg, meglepve a kereszteseket. A szeldzsukok behatoltak a táborba, nagy mészárlást hajtva végre az ott talált gyalogos katonák és nők között. A fegyvertelenek védelmére Bohemund elrendelte a civileknek a tábor központi részébe való menekítését, míg lovagjainak parancsba adta egy védelmi vonal létrehozását. A páncélos lovagok egy gyűrűt formáltak a tábor köré, mire Kilidzs Arszlán a szeldzsuk könnyű íjjászokat küldte ellenük, akik állandó nyílzáporral tartották sakkban az ellenséget. Habár a páncélos lovagoknak nem tudtak ártani, több lovat is kilőttek alóluk és a nyílzápor a táborban rekedt gyalogos katonák és civilek közt is nagy pusztítást végzett. Bohemund parancsa ellenére egy-egy lovag időnként kitört a gyűrűből és az íjászok után vetette magát, de őket mind lekaszabolták vagy visszavonulásra kényszerítették.
 
Délután egy mintegy 50 főből álló lovagsereg érkezett [[Bouillon Gottfried]] vezetésével Bohemund megsegítésére, de nem voltak képesek áttörni a török vonalakat és bejutni Bohemund táborába. Délután azonban egy újabb keresztes felmentő sereg érkezett [[IV. Rajmund toulouse-i gróf]] vezetésével, aki meglepetésszerű támadásával megzavarta a törökök állásait, eljutva egészen Bohemund vonaláig. A keresztesek ezt követően Bohemund csapataival együtt csatarendbe álltak, melynek balszárnyát Bohemund, [[Tankréd galileai fejedelem|Tankréd]], [[Róbert normandiai herceg]] és [[István, Blois grófja]], jobbszárnyát Gottfried és [[Hugó, Vermandois grófja]], közepét pedig Rajmund és [[II. Róbert flamand gróf]] vezették. A keresztes sereg rohamot indított a muszlimok ellen, akik azonban keményen ellenálltak, míg este egy újabb keresztes sereg nem érkezett [[Monteil-i Adhemar]], pápai legátus vezetésével, mely hátba támadva a muszlimokat megfutamította őket. Kilidzs Arszlán teljes tábora a keresztesek kezére került.
 
== Következmények ==
A győzelem lehetővé tette a keresztesek számára, hogy jelentősebb ellenállás nélkül folytassák útjukat Kis-Ázsián keresztül, míg öt hónap múlva el nem érkeztek [[Antiokheia]] falai alá.
 
A keresztes győzelem Bizánc számára is előnyökkel járt, [[I. Alexiosz bizánci császár]] [[1097]] - [[1099]] között jóformán harc nélkül visszafoglalta és birodalmához csatolta [[Hiósz]]t, [[Rodosz (sziget)|Rodosz]]t, [[İzmir (település) |Szmürnát]], [[Epheszosz]]t, [[Szardeisz]]t és [[Alaşehir|Philadelphiát]].
 
== ForrásForrások ==
*[[Steven Runciman]]: ''A keresztes hadjáratok története'', Osiris Kiadó, Budapest, 2002.
 
{{Nemzetközi katalógusok}}
 
[[Kategória:A keresztes háborúk csatái]]
[[Kategória:1097]]