„Fanarióták” változatai közötti eltérés

[nem ellenőrzött változat][nem ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
12akd (vitalap | szerkesztései)
Nincs szerkesztési összefoglaló
KMBot (vitalap | szerkesztései)
a Forrás → Források (WP:BÜ) AWB
1. sor:
'''Fanarióták'''nak ({{ny-el|Φαναριώτες}}, {{ny-ro|Fanarioți}}, {{ny-tr|Fenerliler}}) hívták általában Konstantinápoly ''Fanar'' (tör. ''Fener)'' nevű városrészének görög lakóit.
 
A Fanar városrész Konstantinápoly ÉNy-i részében, az [[Aranyszarv-öböl]] mellett van, és az ottani világító toronytól ''(fanarius)'' vette nevét. A török hódoltság után ez volt a görögök főfészke, és [[1601]] után a konstantinápolyi pátriárkai rezidencia is. Szorosabb értelemben Fanariótáknak hívták a születési és hivatali arisztokráciát, amelyet nemesi görög családok alkottak. A Fanarióták köréből kerültek ki a XVII. század második fele óta a [[török porta|porta]] [[dragomán]]jai vagy tolmácsai, és onnan választották az [[1821-es görög forradalom]] kitöréséig Moldva és Havasalföld fejedelmeit (hoszpodárjait) is. Jóllehet a Fanarióták sokat tettek nemzetük művelésére (pl. iskolák alapításával), valamint sokat könnyítettek a görögök terhein, és sokat javítottak a Duna-fejedelemségek helyzetén, mégis hírvágy és önzés, hatalom- és pénzvágy jellemzte őket, és ezek miatt sem a románok, sem a bolgárok, sem maguk a görög nem kedvelték őket. Ez akkor is bebizonyosodott, amikor kitört a görög forradalom, pedig sokan küzdöttek a görögökkel együtt a Fanarióták közül is. A Fanarióták viselt dolgait, zsarolásait egy [[Markos Zallony]] nevű görög ember dolgozta fel ''Essai sur les Fanariotes'' című művében (Marseille, 1830). A 19. század végére a Fanarióták csaknem teljesen elvesztették politikai befolyásukat Konstantinápolyban és sokan közülük átköltöztek Athénbe.
 
== ForrásForrások ==
* {{forrásjelzés-Pallas}}, [https://mek.oszk.hu/00000/00060/html/034/pc003483.html#2 Fanarióták]