„A tizenkilencek levele” változatai közötti eltérés

Fekete Gyula is úgy érvelt, hogy a kisebbségi probléma fajsúlya miatt akár külön minisztériumot is kaphatna, de egy bizottság létrehozásával legalább lenne társadalmi felelőse az ügynek. Für Lajos szerint hatékonyabb, magasabb szintű bizottságra van szükség, mely operatív feladatokat is képes lenne ellátni.Bíró Zoltánhoz hasonlóan ő is a „kettős bizottság” koncepciót vázolta fel; elképzelése szerint az állami és párt apparátusnak a kérdésért felelős szakértői, operatív feladatokat ellátó tagjai mellett társadalmi szakértők is tevékenykednének a bizottságban. Kiss Ferenc a Bethlen Alapítvány fontosságát hangsúlyozta a Magyarországra érkező határon túli magyarok anyagi támogatásával kapcsolatban.

 

 

== Javaslatok a Politikai Bizottságnak a „tizenkilencek” felvetéseiről ==

A Kulturális Osztály viszonylagos pozitív hangvétellel reagált a népiek javaslatainak többségére – indokoltnak tartotta és jelentésében támogatásáról biztosította azt, hasonlóképpen a PB határozat tartalmával és Aczél ígéreteivel. A népiek követelései közül azonban a következő hónapokban semmi sem valósult meg. Nem engedélyezték sem a Hitelt, sem a Bethlen Gábor Alapítványt, nem jött létre a Magyarság Kutató intézet, az Erdély-kötet sem jelent meg egyelőre, a tv szórás kiterjesztésének ügyében sem történt előrelépés. A kisebbségi ügyekért felelős magas szintű bizottság vagy államtitkárság felállítását a hatalom következetesen elutasította.

 

Pintér M. Lajos: Ellenzékben. A Kádár-rendszer népi-nemzeti ellenzéke 1968-1987 Antológia Kiadó, Lakitelek 2007.