„Csarnok” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
TurkászBot (vitalap | szerkesztései)
a →‎top: File: → Fájl:
Pegybot (vitalap | szerkesztései)
a Forrás→ Források AWB
 
1. sor:
[[Fájl:Budapest-vasarcsarnok-aussen.jpg|bélyegkép|jobbra|250px|A [[budapest]]i [[Központi Vásárcsarnok]] épülete]]
'''Csarnok''' (görögül: ''stoa'', latinul: ''porticus'', németül: ''Halle'') néven az [[ókor]]ban és a [[Jelenkor (történelmi korszak)|jelenkorban]] más és más helyiségeket jelölünk meg.
 
Korunkban csarnoknak hívjuk a nagyobb méretű fedett, szellős, sokszor egészen vasszerkezetű épületet, mely vásárok tartására, áruk kirakására stb. szolgál, mint pl. az áru-, gabona-, vásárcsarnokok, úgyszintén testgyakorlatok számára, mint pl. a tornacsarnok, vagy templomok, múzeumok és más nyilvános épületek főhomlokzata elé emelt oszlopos, a bejáratot fedő előteret; vagy nagyobb épületek belsejében a vesztibült vagyis az előcsarnokot, melyen keresztül a többi helyiségekhez juthatni, vagy végezetül a fürdőkön és gyógyhelyeken emelt hosszú, fedett oszlopos folyosókat (ivó csarnokok, stb.), melyek azt a célt szolgálják, hogy a kúrát használók alattuk nagy melegben vagy esős időben is sétálhassanak.
9. sor:
A [[görögök]]nél és a [[rómaiak]]nál a csarnok mindig oszlopos csarnok és nem más, mint szabadon álló, vagy valamely épületnek támaszkodó fedett [[folyosó]], melynek tetejét [[oszlop]]ok tartják. A lakosság ezen többé-kevésbé hosszú fedett folyosókat, melyek sokszor egy egész nagy nyilvános teret szegélyeztek, vagy valamely középülethez, mint pl. [[Színház (épület)|színházhoz]], [[gimnázium]]hoz, [[templom]]hoz hozzáépíttettek, sétahelyül, vagy előadásoknak, gyűléseknek megtartására használta. Ezen oszlopos csarnokok vagy egészen nyitottak vagy részben csukottak voltak, mely utóbbi esetben az oszlopok közeit fallal nem az egész magasságban töltötték ki és azt festményekkel vagy szobrászati művekkel díszítették. Belül ülések (ephedre) voltak. A nyitott csarnokoknak vagy az egyik oldaluk volt elfalazva, vagy a közepükön emelkedett végig egy mindkét oldalán befestett [[fal]], mely a folyosót így két, mindkét oldalon nyitott részre osztotta. [[Görögország]]nak festményekkel díszített csarnokai közül a leghíresebb volt a stoa Poikile [[Athén]]ben; mellette még a [[spárta]]i perzsa csarnok, Attalos és Eumenes csarnokai Athénben említtetnek sokszor. Ha az oszlopos csarnokos épületet (pl. templomot) köröskörül szegélyezett, akkor azt «Peripteros»-nak hívták; ha szabad teret vett körül, akkor «Peristylos» volt. A folyosók hosszúsága szerint voltak Porticus stadiate-k, semistadiatae-k, az oszlopsorok száma szerint Porticus duplices-ek, triplices-ek stb. E csarnokokat gyakran víztartó-medencék, szökőkutak is díszítették. A rómaiak oszlopos csarnokai amellett, hogy a görögökéhez hasonló célokat szolgáltak, még más egyebekre is használtattak. Törvényt szolgáltak, szenátusgyűléseket tartottak bennük; a filozófusok (stoikusok) előadásaiknak megtartására, a kalmárok adás-vevésre, képeknek és egyéb áruknak kiállítására használták. Elnevezésüket vagy a mellettük levő nyilvános épületektől kapták, vagy építőiktől, vagy a bennük levő híresebb festménytől.
 
==ForrásForrások==
 
* [http://www.mek.iif.hu/porta/szint/egyeb/lexikon/pallas/html/023/pc002309.html#4 A Pallas nagy lexikona]
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/wiki/Csarnok