„Kária” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
aNincs szerkesztési összefoglaló |
|||
27. sor:
| domborzati térkép felirat =
}}
'''Kária''' az [[ókor]]ban [[Anatólia|Kis-Ázsia]] tizenkét tartományának egyike volt délnyugatra, [[Lüdia]] és [[Lükia]] között fekvő területeken helyezkedett el.
Kária határai voltak: északon a Messzogisz (Dsuma Dagh) hegység és [[Lüdia]]; keleten a Kadmosz (Baba Dagh) és Salbakos (Boz Dagh) és [[Phrügia]], a többi oldalain a tenger. Legkiválóbb része a sok kanyarulatú és termékeny Meander völgye; a [[Büyük Menderes|Meander]] főmellékfolyója a délről beömlő [[Marszüasz (káriai folyó)|Marsyas]].
Meander völgyét kivéve Kária nagyrészt hegyesnek mondható. A part felé a [[Torosz-hegység]] kiágazásai: Albakos, Latmos, Grion és Titanos (Milétosz közelében), Lida és Pedasos (Halikarnasszosz) mellett. A főbb öblök: a meandri (délkeleti szöglete a latmi), a jassi vagy a bargili és a kerami (Halikarnasszus és Knidosz közt).
Az első öbölbe ömlik az ország legnagyobb folyója, a Meander 4 mellékfolyójával (balfelől a Marsyas és Harpasos, jobbfelől a Lethaios és Gaison). A Meanderen kívül említendő a Kadmosz-hegységből jövő Kaltis.
A számos tengeröböl már régen kereskedésre és hajózásra sarkalta az itt lakókat; leginkább kitűntek [[Halikarnasszosz]], [[Knidosz]] és [[Milétosz (település)|Milétosz]], mely utóbbinak számos gyarmata is volt. A folyók völgyei sok gabonát, bort, olajat, fügét termettek, a hegyek dús legelőt nyújtottak.
==Története==
A [[Károk (ókori nép)|károk]] és rokonaik, a [[lelegek]] a partokon és szigeteken lakó hajósnép voltak. A tartomány belsejében eredetileg északon [[Phrügia|frígek]], délen [[pizidek]] laktak; később még [[lüdök]] is keveredtek közéjük.
A 10. századdal hellén letelepedés kezdődik, előbb a [[iónok]], majd a [[dórok]] kerültek többségbe, akik egy hexapoliszt hoztak létre ([[Knidosz]] és [[Halikarnasszosz]] a szárazföldön: [[Ialüszosz]], [[Lindosz]] és [[Kameirosz]] [[Rodosz (sziget)|Rhodoszon]], [[Kosz (település)|Kosz]], a hasonnevű szigeten ([[Kosz (sziget)|Kosz]]).
Régi királyaik a perzsák satrapáiként uralkodtak; régi fejedelmi székhelyük [[Mülasza]] volt; Milaszatól 10
Kária kalózkodó és zsoldosszolgálatot teljesítő lakói i. e. 1500 körül ellepték a szomszédos szigeteket, de eljutottak Chius és [[Kréta (sziget)|Kréta]] szigetéig is, azonban 1200 tól a [[Föníciaiak]]tól függtek, akik számos kereskedelmi gyarmatot alapítottak közöttük, majd 1000-ben a görögökkel is mindjobban keveredtek, hatalmukba kerítve a nyugati partok legjobb kikötőit.
Északon főként a [[iónok]] vetették meg lábukat; gyarmataik voltak [[Milétosz (település)|Milétosz]], [[Müusz]], [[Priéné]], [[Iaszosz (település)|Iaszosz]]. A [[dórok]] délen foglaltak helyeket, a partvidék egy része a római időkben a Doris nevet is viselte.
Hat szövetséges városuk: [[Halikarnasszosz]], [[Knidosz]], [[Ialüszosz]], [[Kameirosz]], [[Lindosz]], [[Kosz (település)|Kosz]]. Kária egyéb városai voltak még: [[Manisa (település)|Magnészia]], [[Aydın (település)|Tralleisz]], [[Alabanda]], [[Nüsza]], [[Antiokheia]] a termékeny Meander-völgyben, [[Idriasz]] (később [[Sztratonikeia]]) [[Mülasza|Mülaszától]] nyugatra, közelében [[Lagina]] a Hekaté-templom romjaival.
| |||