„Naukratisz” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
→Galéria: szakaszcím cseréje vélelem alapján |
|||
40. sor:
|szöveg pozíciója =
}}
'''Naukratisz''' (görög nyelven: Ναύκρατις, jelentése ’tengeri győzelem’; latin ''Naucratis;'' egyiptomi ''Piemro'') ókori görög kereskedőváros volt [[Alsó-Egyiptom]]ban, a [[Nílus]] folyó deltájában. Az egyiptomi [[XXVI. dinasztia|szaiszi dinasztia]] a görögök előtt részben megnyitotta az országot. Sok görög zsoldos szolgált az egyiptomi hadseregben, de mellettük kereskedők is éltek itt, akik a Nílus deltájában Naukratisz városát alapították meg, melyet kr. e. 550-ben [[II. Jahmesz]] a helléneknek, különösen pedig a [[Milétosz (település)|milétosz]]iaknak jelölt ki települ; a város kereskedelmi szerepe folytán hamar felvirágzott, csak [[Alexandria (Egyiptom)|Alexandria]] szárnyalta fölül. [[Naukratiszi Athénaiosz]], [[Phülarkhosz]] és [[Iuliosz Polüdeukész]] szülővárosa volt.
A régészeti bizonyítékok azt sugallják, hogy az egyiptomi ókori görögök története a mükénei korszakig mindenképpen, de valószínűleg a minoszi korig is visszanyúlik. Letelepedésük célja kizárólag a kereskedelmi tevékenység volt, hiszen ezeknek a kultúráknak állandó görög gyarmattelepülése nem ismert. A mükénéi görög civilizáció és az ezt követő görög sötét korok (i.e. 1200 körül) összeomlása után a görög kultúra virágzott az i. e. 7. században, és vele együtt megújultak a kapcsolatok kelettel és a két nagy folyami civilizációval, Mezopotámiával és a Nílus vidékével.
50. sor:
Az első adat Egyiptom történetében a görögökről az i.e. 7. századból maradt fenn [[Hérodotosz]] történeteiben a jón és a káriai kalózokról, akik a vihar által szenvedtek hajótörést a Nílus-deltában vagy annak közelében, és akiket az egyiptomi [[XXVI. dinasztia]] uralkodója, [[I. Pszammetik]] (i. e. 664–610) támogatásban részesített, illetve a hajótörött kalózokat zsoldosainak fogadva két területet (vagy ''στρατόπεδα,'' azaz táborokat) adott a Nílus [[pelusium]]i ágának mindkét oldalán.
I. e. 570-ben a [[II. Uahibré]] fáraó (i. e. 589–570) uralkodása alatti zsoldoshadsereg leszármazottainak táborhelyét – akiket {{szám|30000}} káriaiból és iónból állítottak ki egy korábbi, II. Jahmesz (ur. i. e. 570–526) elleni lázadás leverésére, a „táborokat” felszámolta, és a görög katonákat áthelyezte [[Memphisz]]be, ahol feladatuk a fáraó „őshonos egyiptomiakkal szembeni” megvédése volt.
[[Hérodotosz]] szerint II. Jahmesz az Egyiptomba telepített görögök lakóhelyéül Naukratiszt jelölte ki, tehát „nekik adta a várost (polisz)”, ami azt jelzi, hogy már abban az időben létező város lehetett (ezt régészeti bizonyítékok is alátámasztják). Ez az idősebb település valószínűleg kicsi volt, egyiptomiak, görögök és esetleg föníciaiak lakták. Ebből következtethető, hogy a várost átadták a görögöknek, akik "bérlői" lettek, közvetlenül az 570-es évek után. E szerint a régészek által megállapított i. e. 625. év lehet település tényleges telepítési ideje.
73. sor:
Az északi részen több templomromot találtak (E:Héra templom, F:Apolló templom G: Dioscuri temploma).
Az amerikai régészek, W. Coulson és A. Leonard 1977-1978-ban alapították a "Naucratis Project" -ot, 1977-1978-ban további felméréseket és ásatásokat végeztek a helyszíntől délre 1980-tól 1982-ig (a Egyiptomban az amerikai kutatóközpont.) Sajnos az eredeti északi szentélyrész mintegy 15 méter mély víz alá került. A nagyvízmélység akadálya lehetetlenné tette a víz alá került terület feltárását.
Ptol. Hogarth-szal együtt egyetértettek abban, hogy az itt feltárt Petrie "nagy temenos" valójában egy egyiptomi épület, és valójában a város teljes déli része nem volt görög.
Az itt feltárt leletek többségében vázák voltak (néhány egész, valamint töredékek), amelyeket votive-ként használtak a templomokban, valamint kőszobrok és pecsétek. Ezek szétszóródtak múzeumokban és gyűjteményekben szerte a világon, a korábbi anyag nagyrészt Nagy-Britanniába (főleg a British Museum), majd később a Graeco-Roman Múzeumba, Alexandriába került.
| |||