„Hátrányos helyzet” változatai közötti eltérés

a
{{források}} sablon {{jegyzetek}} sablonra, „Források„ szakasz „Jegyzetek„ szakaszra (WP:FELÉP), esetlegesen „Források„ szakasz hozzáadása AWB
a ((Sor)szám és pontja utáni szóköz pótlása kézi ellenőrzéssel + kapcsolódó javítások)
a ({{források}} sablon {{jegyzetek}} sablonra, „Források„ szakasz „Jegyzetek„ szakaszra (WP:FELÉP), esetlegesen „Források„ szakasz hozzáadása AWB)
Az aktív korúak ellátására való jogosultságról például a települési önkormányzat jegyzője dönt.
 
''Területi'' szempontból Magyarországon 2007-ben sorolták be a területfejlesztési-statisztikai [[kistérség|kistérségeket]]eket a hátrányos és leghátrányosabb helyzetű kistérségek csoportjaiba. A kistérségek fejlettségét, illetve elmaradottságát egy ún. komplex mutatóval állapították meg. Hátrányos helyzetű kistérségnek azt a 94 kistérséget tekintették, ahol a komplex mutató az országos átlag alatti értéket vett fel; leghátrányosabb kistérségnek pedig ezen belül azokat minősítették, ahol a komplex mutató értéke a legalacsonyabb volt, és amelyekben a lakónépesség együttes száma nem haladta meg az ország népességének 15%-át (47 kistérség). Ahol pedig ezek közül a népesség aránya az országos átlag 10%-ának felelt meg, ott a felzárkóztatást segítő komplex programot kellett kidolgozni. Ez a 33 kistérség volt a komplex programmal fejlesztendő leghátrányosabb helyzetű (LHH) kistérség. A járási rendszer [[járás|járási rendszer]] 2012. január 1-i bevezetését és a kistérségi rendszer végleges megszűnését követően egy kormányrendelet újradefiniálta a térségek besorolását, és a fenti besorolás analógiájára kedvezményezett, fejlesztendő, illetve komplex programmal fejlesztendő kategóriákba sorolta be a járásokat.
 
== Hátrányos helyzet és támogatások Magyarországon ==
Az LHH-programhoz hasonló kezdeményezek léteztek már korábban is (pl. a PHARE kísérleti programja 1993-ban, a Kistérségi fejlesztési társulások megalakulása 1995-96-ban, a SAPARD előkészítése 2000- 2001-ben, az AVOP LEADER+ 2004-ben), de azok hatása igen szűk körű volt.<ref>[http://palyazat.gov.hu/a_fejlesztesi_forrasok_szerepe_a_leszakado_tersegek_dinamizalasaban Pannon Elemző Iroda - Hétfa Kutatóintézet - Budapest Intézet - Revita Alapítvány: Értékelési jelentés - A fejlesztési források szerepel a leszakadó térségek dinamizálásában.]</ref> A 2007-2013 közötti tervezési időszakban az LHH-program mellett a hátrányos és leghátrányosabb helyzetű kistérségek egyéb kedvezményekben is részesülhettek az ÚMFT, illetve Új Széchenyi Terv (ÚSZT) keretein belül (pl. az előnyben részesítés módszere révén a HH- és LHH-kistérségek többletpontokat kaphattak egyes pályázati konstrukciók esetén, illetve alacsonyabb arányú önrész is elegendő volt), valamint hazai forrásokból (pl. LEKI: A leghátrányosabb helyzetű kistérségek felzárkóztatása) is.
 
== ForrásokJegyzetek ==
{{Forrásokjegyzetek}}
 
[[Kategória:Szociológia]]
38 634

szerkesztés