Wikipédia

„Harmadik Birodalom” változatai közötti eltérés

Laptörténet interaktív böngészése
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
← Régebbi szerkesztésÚjabb szerkesztés →
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
VizuálisWikiszöveges
a Visszaállítottam a lap korábbi változatát 195.199.249.137 (vita) szerkesztéséről 78.131.15.228 szerkesztésére
Címke: Visszaállítás
KMBot (vitalap | szerkesztései)
botok
71 397 szerkesztés
a szakaszcím módosítása a WP:FELÉP szerint (WP:BÜ) AWB
60. sor:
== Út a hatalom felé ==
 
Az [[1923]]-as ún. [[Müncheni sörpuccs| sörpuccs]] sikertelenségéből okulva Hitler törvényes úton akarta megszerezni a hatalmat. Bár pere országosan is ismertté tette, Hitler a következő öt évben mégsem tudta érdemben növelni az [[Nemzetiszocialista Német Munkáspárt|NSDAP]] támogatottságát. A párt csak 2,6%-ot ért el a választásokon. Az [[1929]] októberében kitört [[Nagy gazdasági világválság|világgazdasági válság]] különösen sújtotta a legyőzött Németországot. A munkanélküliek száma meghaladta az ötmilliót. A válság a felelőtlenül ígérgető szélsőségeseknek, a nemzetiszocialistáknak és kommunistáknak kedvezett. A Hitler szociális demagógiájára és szónoki képességeire építő, [[Joseph Goebbels]] későbbi [[propaganda]]miniszter által irányított kampányok eredményeként [[1930]]-ban az NSDAP 18,3 és 1932 nyarán már 37,3%-ot kapott az országos választásokon. Ezzel az ország legerősebb pártjává vált. A párt rendezvényeit a barnainges SA rohamosztagosok biztosították, akik naponta csaptak össze a kommunista párt aktivistáival. Ezeknek a verekedéseknek gyakran voltak halálos áldozatai. [[1932]] végén a gazdasági válság elérte mélypontját, a szintén erősödő kommunisták hatalomra kerülésétől rettegő nagyiparosok egyre inkább a nemzetiszocialistákban látták a mind közelibbnek tűnő bolsevik forradalom egyetlen ellenszerét.
[[Kép:Bundesarchiv Bild 102-14381, Berlin, Polizeipatrouille am Wahltag.jpg|balra|bélyegkép|1933. március 5. Rendőrjárőr a választások napján, amelyen a nemzetiszocialisták 43,9 százalékos eredményt értek el]]
Több rövid életű kormány bukása után [[Paul von Hindenburg|Hindenburg]] birodalmi elnök [[1933]]. [[január 30.|január 30]]-án Hitlert bízta meg egy koalíciós kormány megalakításával. Mivel a nemzetiszocialista párt vezére (Führer) törvényesen lett kancellár, sokan azt gondolták, hogy hatalomra kerülve a nemzetiszocialisták [[radikalizmus]]a csökkenni fog. Mások abban reménykedtek, hogy a nemzetiszocialisták tevékenységükkel hamar lejáratják magukat. Egy német kommunista vezető 1933 februárjában egyenesen így fogalmazott: „Hadd jöjjenek most a nemzetiszocialisták… Egy hónap múltán a kommunisták vezetik a munkásságot”. Valamennyien tévedtek. Február végén [[A Reichstag felgyújtása|kigyulladt a Birodalmi Gyűlés]], a [[Reichstag (épület)|Reichstag]] épülete. Bár a lángoló épületben csak egy holland elmebeteget fogtak el, a nemzetiszocialista propaganda a kommunistákat vádolta. A kommunista pártot betiltották, a párt vezetőit és Reichstag-képviselőit letartóztatták. Az SA-legényekkel megerősített rendőrség egyszerű kommunista párttagok ezreit hurcolta el. Márciusban [[Dachau]]ban megnyílt az első koncentrációs tábor, országszerte internáló táborok és börtönök tucatjait állították fel. A megfélemlített képviselők (a szociáldemokraták ellenszavazataival) március végén áldásukat adták a felhatalmazási törvényre. Ennek értelmében Hitler kormányának rendeletei automatikusan törvényerőre emelkedtek, anélkül, hogy a Reichstag megszavazta volna őket. Áprilisban megjelentek az első zsidórendeletek, amelyek egyre több pályáról tiltották el a nem árja származású állampolgárokat. Nyáron betiltották a szakszervezeteket, majd a szociáldemokrata pártot, az év végére pedig valamennyi politikai pártot feloszlatták. A szakmai, ifjúsági szervezeteket, a keresztény, az autós- és lovas egyleteket nemzetiszocialista egyesületekbe olvasztották. Az iskolások számára kötelezővé tették a [[Hitlerjugend]] (Hitleri Ifjúság) tagságot, külön szervezeteket hoztak létre a lányok és nők számára. Az állami hatóságokkal párhuzamosan kiépítették az NSDAP egész országot behálózó szervezetét. Az állami szintre emelt nemzetiszocialista propaganda hatékonyabbá tétele érdekében Goebbels vezetésével propagandaminisztériumot szerveztek.
68. sor:
A nemzetiszocialista rendszer belső megszilárdulását elősegítette a világgazdasági válságot követő gazdasági élénkülés. Hitler a Roosevelt-féle [[New Deal]]-hez hasonlóan nagy állami csatorna-, gát- és autópálya-építési programot indított. [[1936]]-ban sikeres [[1936. évi nyári olimpiai játékok|olimpiát]] rendezett Berlinben, jóléti intézkedéseket (betegbiztosítási rendszer kiterjesztése, házassági kölcsön, állami üdültetési programok stb.) vezetett be. A munkanélküliek száma hamarosan 3, majd 2 millió alá csökkent, az évtized végére a fegyverkezési program következtében pedig gyakorlatilag megszűnt.
 
A rendszer belső megszilárdulásával párhuzamosan Hitler hozzálátott a [[Versailles-i békeszerződés|versailles-i békerendszer]] lebontásához. Németország kilépett a [[Nemzetek Szövetsége| Népszövetség]]ből, [[1935]] januárjában a [[Saar-vidék]] népszavazással tért vissza Németországhoz, márciusban bejelentették az általános [[Sorkatonai szolgálat|hadkötelezettség]] ismételt bevezetését. 1936-ban az új német haderő, a [[Wehrmacht]] bevonult a [[Rajna-vidék-Pfalz| Rajna-vidékre]]. Berlin a fasiszta Olaszországgal lépett szövetségre ([[Tengelyhatalmak|Berlin-Róma tengely]]). [[1938]] márciusában teljesült Hitler régi vágya: az osztrák nemzetiszocialisták által kirobbantott válsághelyzetet kihasználva csapatai élén bevonult szülőföldjére. Az [[Anschluss]] következtében Ausztria Ostmark néven beolvadt a birodalomba. 1938 őszén háborúval fenyegetve szerezte vissza a [[Csehszlovákia|Csehszlovákiához]] tartozó, de németek lakta [[Szudétavidék]]et a megrettent nyugati államok jóváhagyásával. Hitler uralmának első öt éve szinte példátlan sikersorozat volt. A legyőzött, szétzilált Németország helyén megjelent a területileg és gazdaságilag megerősödött nagyhatalom, a [[Német-római Birodalom]] és a [[Hohenzollern-ház|Hohenzollernek]] császárságának jogutódja, az ezerévesnek hirdetett Harmadik Birodalom. A totalitárius államban Hitler kezében korlátlan hatalom összpontosult. Führerként (vezér) ő volt az államfő és az NSDAP vezetője, kancellárként irányította a kormányt, a hadsereg főparancsnokaként pedig a fegyveres erők is neki tartoztak engedelmességgel.
 
== Jogrendszere, a nemzetiszocialista jogi felfogás ==
141. sor:
{{reflist}}
 
== KülsőTovábbi hivatkozásokinformációk ==
{{commonskat|Third Reich}}
* [http://www.holokausztmagyarorszagon.hu/index.php?section=1&type=content&chapter=13_1_2 A holokauszt Magyarországon: A Harmadik Birodalom]
* [http://www.rubicon.hu/magyar/oldalak/1925_julius_18_a_mein_kampf_megjelenese A Mein Kampf megjelenése - Tarján Tamás cikke]
* Hamza Gábor: A „Harmadik Birodalom” eszméje a német filozófiai és politikai gondolkodásban. Magyar Tudomány 44 (1999) 779-787.
* Gábor Hamza: Die Idee des „Dritten Reichs“ im deutschen philosophischen und politischen Denken des 20. Jahrhunderts. In: Zeitschrift der Savigny-Stiftung für Rechtsgeschichte, Germanistische Abteilung. Böhlau, Wien/Köln/Weimar, Bd. 118 (2001), S. 321–336.
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/wiki/Harmadik_Birodalom”