„Italikus művészet” változatai közötti eltérés
| [nem ellenőrzött változat] | [nem ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Nincs szerkesztési összefoglaló |
aNincs szerkesztési összefoglaló |
||
9. sor:
Ugyancsak elkülöníthető Málta és Szardínia ókori művészete.
A kora vaskorral kezdődő itáliai művészet előzményei az őskori művészet alkotásai. A bronzkorban Itália vidékén két nagy kultúra terjedt el, a Pó-vidéki és az '''appenini kultúra'''. A '''Pó-vidéki kultúra''' jellegzetes alkotásai [[cölöpépítmény]]ek, melyeket palaffitáknak neveznek. A [[palaffiták]] kizárólag Itáliára jellemző változatai a [[terramare|terramarék]]. Az appenini kultúra a Kr. e. 14-10. században Bolognától Dél-Itáliáig terjedt ki. Emlékei a kézzel ksézült, fényes fekete felületű agyagedények, melyeknek bekarcolt felületét fehérrel töltötték ki. Ez a két kultúra egymással érintkezett, s a kora-vaskori itáliai művészet alapja lett.
A Kr. e. 2. évezred végétől új népek érkeztek, köztük indoeurópaiak is. A kora vaskori Itália nem volt egységes, s a művészet sem. Több kisebb nép egymás mellett élő kultúrája jellemző. Az egyes régészeti anyagok együtteseit a régészek nem mindig tudják egy-egy néphez hozzárendelni, s amellett a kultúrák egymás utáni sorrendje is bizonytalan.
Északnyugat-Itáliában a '''Golasecca-kultúra''' votl jelentős. Ez a Como-folyótól a Póig terjedt, vállukon bekarcolt geometrikusan díszített agyagedények jellemzik. A 9-5. században virágzott, a kelták söpörték el.
Északkelet-Itáliában az '''Este-kultúra''' zajlott. Hordozói az illírek voltak, ezt a kelta hódítás nem érintette, csak a római hódítással szűnt meg a Kr. e. 2. században. A leletek tanúsága szerint ösztönzéseket kapott a Villanova- és az etruszk kultúrától. Emlékei állatharcokat ábrázoló kardhüvelyek, övek, bronzlemezekből készült situlák.
A '''Villanova-kultúra''' az etruszk kultúra előzménye volt, mely Etruriában és részban Campania területéig terjed ki. Az etruszkok a Kr. e. 6. században a görög gyarmatvárosokkal érintkeztek. A görög és etruszk kultúrába olvadt bele a Kr. e. 9-7. században még önálló, a Tiberistől a Calabriáig terjedő '''fossa-kultúra''', melynek emlékei a tölgyfa ládákba temetett halottak.
| |||