„Mária örök szüzessége” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
aNincs szerkesztési összefoglaló
27. sor:
Úgy tűnik, hogy Mária szüzessége témájára a 2. század vége előtt kevés teológiai figyelmet fordítottak, erre példa az, hogy [[Antiochiai Szent Ignác]] (kb. 35-108), ezt csak Jézus emberi születésének valós érveként támasztotta alá a [[Doketizmus|doketista]] eretnekek ellen, akik tagadták ezt Jézus minden emberi mivolta miatt. A 4. század elején a szerzetesség terjedése elősegítette a cölibátust<ref>{{Cite web |title=Mi vezetett ezer évvel ezelőtt a nagy egyházszakadáshoz? |url=https://mult-kor.hu/mi-vezetett-ezer-evvel-ezelott-a-nagy-egyhazszakadashoz-20160212 |work=Múlt-kor történelmi magazin |date=2016-02-12 |accessdate=2020-04-13 |language=hu}}</ref>, mint az ideális státuszt, és létrehozták az erkölcsi hierarchiát azzal, hogy a házasság az egész életen át tartó szüzesség és özvegység alatt a harmadik rangsorban helyezkedik el. Körülbelül 380-ban [[ Helvidius |Helvidius]] kifogásolta a házasság e nézetében rejlő leértékelődését, és azzal érvelt, hogy a két státusz, a szüzesség és a házasság egyenlő; De kortársa [[Szent Jeromos]], felismerve, hogy ez az Isten Anyja alacsonyabb helyet foglal el a mennyben, mint a szüzek és az özvegyek, megvédte örök szüzességét Helvidius ''elleni'' az ő rendkívüli befolyásában'','' 383 kiadásában.
 
Helvidius érvei hamarosan elhalványultak a témában, azonban a 380-as évek elején a [[ JovinianJovinianus |JoviniánJoviniánus]] szerzetes azt írta, hogy ha Jézus nem esett át normális emberi születésen, akkor ő maga sem ember volt, ez volt a [[manicheizmus]] néven ismert eretnekség tanítása. Szent Jeromos fellépett írásában JoviniánJoviniánus, de nem említette a tanítás ezen aspektusát, és a legtöbb kommentátor úgy gondolja, hogy nem találta sértőnek őt. Mária szüzességének ''részleges'' védelmezésében az egyetlen fontos keresztény értelmiség [[Szent Ambrus]], milánói érsek volt, ő volt a legfontosabb egyházatya célja volt a manicheizmus vádolása. Szent Ambrus mindkét esetében Jézusnak a Máriának a fizikai születése és a keresztények megkeresztelt születése mind az egyház által, mind részben, és teljesen ''szűznek'' kellett lennie annak érdekében, hogy megszüntesse az eredeti bűn ''foltját'', amelynek a ''megnehezítés'' a fájdalom. a fizikai jeljele. Szent Ambrus miatt ''a parti virginitas in partu'' következetesen bekerült a későbbi teológusok gondolkodásába<ref>{{Cite web |title=katolikus-honlap/Szűz Mária szüzessége a szüléskor |url=http://www.katolikus-honlap.hu/1202/semper5.htm |work=www.katolikus-honlap.hu |accessdate=2020-04-13}}</ref>.
 
JovinianJovinianus nézetét Szent Ambrus elnöksége alatt, 390-ben [[ Milánói Zsinat |milánói zsinaton]] elutasították, miután Mária örök szüzességét állapították meg az egyetlen ortodox nézetként. Az [[Epheszoszi zsinat]] 431-ben teljes körű konszenzust alakított ki a témában. 553-ban a [[második Konstantinápolyi zsinat]] döntése alapján Mária "Aeiparthenons" címet viseli, ami örök Szüzet jelent, és 649 [[I. Márton pápa|I. Márton]] az ő pápai szintjén hangsúlyozta háromszoros jellegét Krisztus születése előtt, alatt és után.
 
=== protestáns reformáció ===