Katolikus atyjaapja a papi pályára szánta, ő azonban atyjaapja halála után (1560) a református vallásra tért át, melynek tanaival anyja ismertette meg titokban. Beutazta [[Olaszország]]ot, [[Németország]]ot, [[Hollandia|Hollandiát]] és [[Anglia|Angliát]]. A [[Szent Bertalan éjszakája|Szent Bertalan-éj]] után azon buzgólkodott, hogy Erzsébet angol királynét hitsorsosainak védelmére indítsa, de fáradozása kárba veszett. 1575-ben [[IV. Henrik francia király|Navarrai Henrik]] szolgálatába lépett és a pénzügyeket rendezte; a vallásháboruk alatt padig több ízben diplomáciai küldetésben járt. Midőn Navarrai Henrik [[Franciaország]] trónjára került, Mornay-t államtanácsossá és [[Saumur]] kormányzójává nevezte ki, ahol Mornay protestáns akadémiát alapított. De midőn a király később a katolikus vallásra tért, Mornay szakított vele és ekkor kegyvesztetté lett. Hitsorsosai előtt vallásos buzgóságánál és tudományosságánál fogva nagy tekintélyben állott; a „[[hugenották]] pápájának” nevezték.
