„Budapesti Értéktőzsde” változatai közötti eltérés

link egyért.
(link egyért.)
==A BÉT története==
===1864–1914: Tőzsde születik===
A magyar tőzsde 1864. január 18-án kezdte meg működését Pesten, a [[Pesti Lloyd Társulat]] Duna-parti székházában. A tőzsdét előkészítő bizottságot Kochmeister Frigyes vezette, akit a tőzsde első elnökévé (1864-1900) is választottak. Az intézmény először [[értékpapír-tőzsde|értékpapírtőzsde]]ként jött létre, de négy évvel később magába olvasztotta a gabonakereskedelem központját, a [[Gabonacsarnok]]ot, felvette a Budapesti Áru- és Értéktőzsde (BÁÉT) nevet és ezen a néven 80 éven át [[Európa]] egyik vezető tőzsdéjeként működött. A tőzsde indulásakor, 1864-ben 17 [[részvény]]t, egy [[záloglevél|záloglevelet]], 11 külföldi [[pénznem]]et és 9 [[váltó (értékpapír)|váltót]]t [[jegyzés|jegyeztek]]. Néhány álmos év után az igazi fellendülés 1872-ben jött el. Ebben az évben 15 [[ipar]]i és 550 [[pénzintézet]]i [[részvénytársaság]] [[alapszabály]]át hagyta jóvá a kereskedelmi miniszter, majd [[értékpapír|papírjaikat]] bevezették a tőzsdére.
 
A pesti tőzsde 1873-ban elköltözött, 1905-ig új székhelyét a Wurm (ma: Szende Pál) és Mária Terézia (ma: Apáczai Csere János) utca sarkán található épületbe tette át, majd ezt követően a Szabadság téri [[Tőzsdepalota|Tőzsdepalotába]] vándorolt (1905-1948, egykori MTV-székház, ma egy kanadai befektetőtársaság tulajdona).
 
{{Nemzetközi katalógusok}}
{{portál|közgazdaságtan|i |budapest|-}}
 
[[Kategória:Magyarország gazdasága]]