„A beporzók napja” változatai közötti eltérés

[nem ellenőrzött változat][nem ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Nincs szerkesztési összefoglaló
Nincs szerkesztési összefoglaló
2. sor:
 
[[Fájl:Beporzók napja Kriszta 02.jpg|bélyegkép|A Beporzók napja logoja]]
Az ELTE TTK Tudománykommunikáció a természettudományban mesterfokú képzésének oktatója és hallgatója kezdeményezte 2018. január 11-én. A felhívásban már számos intézmény és civil szervezet támogatására hivatkozhattak, mert mértékadó hazai tudományos és környezeti nevelési fórumok ismerték a problémát és helyeselték a figyelemnek, a mozgósításnak ilyen magas szintjét. [1http://www.beporzoknapja.hu www.beporzoknapja.hu] A javaslat mögött a rovarvilág és a beporzást végző rovarok világszerte, de elsősorban az északi féltekén tapasztalt pusztulása[2][3] https://www.sciencedirect.com/science/article/abs/pii/S0006320718313636, https://journals.plos.org/plosone/article/authors?id=10.1371/journal.pone.0185809 , tehát konkrét természetvédelmi probléma és annak orvoslása, illetve a lakossági cselekvésből származó környezeti nevelési lehetősége is ott volt. A pusztulás legfőbb okai a nagyüzemi, iparosodott mezőgazdaság (élőhelyek eltűnése, feldarabolódása, vegyszerhasználat), és a klímaváltozás, tehát globális és ipari léptékű változások. Mégis, ilyen körülmények közepette is egyszerű, lakossági módszerekkel a beporzó rovarok védelmében, életlehetőségeinek javításában jelentős lépések tehetők. Nem utolsó sorban a sok ember számára kellemetlen rovarok hasznosságát a beporzók példáján keresztül szemléletesen és hatékonyan lehet ismertetni, elfogadottá tenni.
 
A Beporzók napjának szellemisége annyiban különbözik a Méhek napjától (április 30.) és a Méhek világnapjától (május 20.)[[Méhek világnapja]], hogy a mérsékelt égövben sem csak a háziméhre,[[Háziméh]] a méhalkatúakra [http://Https://hu.wikipedia.org/wiki/Méhalkatúak Https://hu.wikipedia.org/wiki/Méhalkatúak] koncentrál, hanem minden beporzó szervezetre, hazánkban elsősorban rovarokra. A világon azonban sok madár és denevér által megporzott virág illetve növény létezik, őrájuk is kiterjed a figyelem. Ezeknek is szerepe van abban, hogy Magyarországon trópusi dísznövények, déligyümölcsök, egzotikus fűszerek kaphatók. Általánosságban a termesztett növények kétharmadát, élelmiszereink egyharmadát köszönhetjük nekik.