„Raitsits Emil” változatai közötti eltérés

[nem ellenőrzött változat][nem ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a három kötetes nem illusztrált
aNincs szerkesztési összefoglaló
1. sor:
{{személy infobox}}
'''Raitsits Emil''' ([[Budapest]], 1882. március 8. – Budapest, 1934. március 24.) állatorvos, a belgyógyászati diagnosztika tanára, kinológus.
==Élete==
Apja tisztiorvos volt, korán meghalt. Osztrák születésű feleségével 1917-ben kötött házasságot, gyermekük nem volt.<ref>Sz. I. tudósítása, Pesti Napló, 1934. I.m.</ref>
Tanulmányait Budapesten végezte, 1904-ben szerzett állatorvosi oklevelet. 1905-től a belorvostani tanszék gyakornokaként állt munkába. 1909-ben tanársegédként – [[Köves János (állatorvos)|Köves János]] addigi vezető új megbízatása miatt<ref>1908-ban Köves Jánost az újonnan alakult Járványtani Laboratórium vezetőjévé nevezték ki.</ref> – az [[Állatorvostudományi Egyetem|Állatorvosi Főiskola]] ambulatóriuma és poliklinikájának vezetésével (mai szóhasználattal élve az egyetem kisállatklinikája) vezetésével bízták meg. 1924-ben az állatorvosi főiskolán segédtanárrá, 1925-ben rendkívüli tanárrá nevezték ki. A klinikát 25 éven át vezette, és tanteremmel és gyakornokokkal rendelkező intézetté fejlesztette.
1929-től a [[Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem|Közgazdasági Egyetem]]en is meghívott előadóként az állatkórtan és -járványtan tanára.
[[Kép:Raitsits Emil ebkiallitas biralobiz.jpg|280px|thumb|''Raitsits Emil az 1925. évi kutyakiállítás bíráló bizottságának elnökeként'']]
22. sor:
Szakirodalmi munkássága széles körű volt. Írt az ''[[Állatorvosi Lapok]]'', a ''[[Köztelek]]'', ''[[A Természet]]'' lapokba, részt vett [[Alfred Brehm]] ''[[Az állatok világa]]'' című művének 1929. évi, magyar nyelvű kiadásának elkészítésében is. Ő írta a 3. kötet „[[Jak]]ok” és „[[Bölény]]ek”, illetve a 8. kötet „A [[kanárimadár|kanári madár]]” című fejezetét. Az 5. kötet „[[Kutyafélék|Kutya-félék]]” című részében ő készítette el a [[Kutya|házikutyákkal]] foglalkozó fejezetet. Munkatársa volt a [[Tolnai világlexikona|Tolnai-féle Új Világlexikon]]nak is.
 
Vizsgálatai alapján Raitsits elsőként be tudta bizonyítani, hogy a [[komondor]] és a [[kuvasz]] teljesen önálló fajta, de etimológiai kutatásai révén kiderítette a kuvasz szó ősi gyökereit is. Tudománytörténettel, állatfajta- és tenyésztéstörténettel is szívesen foglalkozott kutatóként, több írást megjelentetett e témában.
 
Fényképezni is szeretett. Az ő fotográfiái illusztrálták Hutÿra Ferenc és Marek József: Spezielle Pathologie und Therapie der Haustiere (Jena, 1905–1906) II. kötetét, mely köteteket röviden „Hutÿra—Marek”-ként emlegettek a szakmabeliek (s később számtalan újabb és átdolgozott kiadása is megjelent).<ref>Lukács Dezső: Emlékezés Raitsits Emil professzorra (1882–1934), a magyar kinológia legnagyobb alakjára. Magyar Állatorvosok Lapja 1983. 6. szám, 366. oldal</ref> A korabeli lapokban is számos fotográfiája szerepelt.
29. sor:
 
A [[Fiumei Úti Sírkert|Fiumei úti]] nemzeti panteon 45-ös parcellájának 5. sorában található sírja.
 
Az ambulancia és a poliklinika szervezője, majd első vezető tanára volt, s a mai kisállatgyógyászat (elsősorban a kutya gyógyászata) megteremtője volt.
 
==Művei==
*''A magyar eb'' (1916)
*''Komondor, kuvasz, puli'' (1917)
*''A magyar juhászkutyák bírálata'' (1920)
*''A magyar vizslák bírálata'' (1922)
*''A fulladozás elfojtása.'' (Budapest, 1923. 71 lap)
*''A magyar kutyák. A magyar pásztor- és juhászkutyák származása, története, leírása és tenyésztése, az ebek táplálása, ápolása és a gyakoribb belső betegségek elleni védekezés.'' (Budapest, 1924, 230 lap)
*''A magyar juhászebekről'' (1926)
*''A kanári betegségei''. (Fodor Pállal, Budapest, 1927. 148 lap)
*''Pumitenyésztésünk'' (1928)
* A magyar ebtenyésztés, tekintettel annak gazdasági jelentőségére. [Kiad, a] Földmív. Min. Bp. 1929, Pátria ny. 8 p. 22 cm./Rádiós Gazdasági Előadások/
*''A kuvasz ősi jellegű kutyafajta'' (1931)
 
47 ⟶ 49 sor:
==Források==
*[http://www.mezogazdasagikonyvtar.hu/assets/digitarchiv/Magyar-agrartorteneti-eletrajzok_3_R-ZS_OCR.pdf Fülöp Éva Mária: Raitsits Emil. {{MAgrÉl|3|16–18}}] Megtekintve: 2020-04-14.
*Abonyi Lajos: Dr Raitsits Elemér (A kutya, 1967. április)
*[http://konyvtar.univet.hu/panteon/reszletek.php?id=200&kereses=nev Magyar Állatorvosi Panteon. Állatorvostudományi Egyetem - Hutÿra Ferenc Könyvtár, Levéltár és Múzeum honlapja.] Megtekintve: 2020-04-14.
*[http://kutya.hu/Cikk.aspx?id=6977 Tóth Zsigmond: A legnagyobb magyar kutyás, Dr. Raitsits Emil, 2009. június 6.] Megtekintve: 2020-04-14.
*[https://adtplus.arcanum.hu/hu/view/MagyarAllatorvosokLapja_1983/?query=ESZO%3D(%22Raitsits%20Emil%22)&pg=365&layout=s Lukács Dezső: Emlékezés Raitsits Emil professzorra (1882–1934), a magyar kinológia legnagyobb alakjára. Magyar Állatorvosok Lapja 1983. 6. szám, 366–368.] Megtekintve: 2020-04-14.
*[https://adtplus.arcanum.hu/hu/view/TermeszetA_1934/?pg=86&layout=s Nádler Herbert: Raitsits Emil. Nekrológ. A Természet, 1934. április 15. 7-8. szám]
*[https://adtplus.arcanum.hu/hu/view/PestiNaplo_1934_03/?query=ESZO%3D(%22Raitsits%20Emil%22)&pg=485&layout=s Sz. I.: Raitsits Emil állatorvos-professzor sztrichninnel megmérgezte magát. Szombat reggel holtan talált rá szobájában felesége. Pesti Napló, 1934. március 25. 68. szám.] Megtekintve: 2020-04-14.
*[http://www.konyvtar.univet.hu/sirok/node106.html Sírjának képe]
*[http://members.iif.hu/visontay/ponticulus/rovatok/megcsapottak/karinthy_allatorvos.html Karinthy Frigyes: Ebcsont se forr be könnyen – és egyéb kutyabajok. Egy délelőtt az Állatorvosi Főiskolán. Ponticulus Hungaricus. XIV. évfolyam 4. szám, 2010. április]
 
{{nemzetközi katalógusok}}