Wikipédia

„Oszloprend” változatai közötti eltérés

Laptörténet interaktív böngészése
[nem ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
← Régebbi szerkesztésÚjabb szerkesztés →
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
VizuálisWikiszöveges
Nincs szerkesztési összefoglaló
Voxfax (vitalap | szerkesztései)
71 795 szerkesztés
aNincs szerkesztési összefoglaló
3. sor:
{{pallas}}
 
Az '''oszloprend''' (vagy ''oszloprendszer'') azon törvények összessége, amelyek szerint az antik görög és római építészet műveit megépítette, oly módon, hogy annak minden részlete az egésszel összhangban legyen; az egyes alkotórészeknek, azok tagozatainak arányai és formái az alkotórészek funkcióival megegyezzenek, vagyis az alkotás művészi egész legyen. Mivel az antik stílusoknak az oszlop, mint önálló individuum a legjellemzőbb része, a művészi arányoknak ezen egész rendszerét, törvényeit oszloprendnek hívjuk.
 
Az [[oszlop]] három külön – de egymással szoros kapcsolatban lévő – részre: a ''törzs''re, ''láb''ra és ''fej''re tagolódik; e három tag összege alkotja a függőleges terhet hordó alátámasztást. Az oszlopsorra – melynek oszlopainak egymás közötti távolsága szoros viszonyban van a hordott teherrel – kerül a vízszintes födém, mégpedig annak első (szintén terhet hordó) alkotórésze, az ''[[architráv]]'' vagy ''gerendapárkány'', amely másfajta igénybevételt kap, mint az oszlop. A gerendapárkány fölé jön a most már nem teherviselő tag: a ''[[fríz (építészet)|fríz]]'' vagy ''képpárkány'', mely az egész párkányzat magasítására, díszítésére szolgál, majd végül a tetőzettel való összeköttetést, az egész alkotásnak mintegy megkoronázását a ''[[párkány (építészet)|koronázópárkány]]'' adja meg. Az oszloprend tehát azokat a szabályokat állapítja meg, amelyek szerint mindezen különböző igénybevételű, részben terhet hordó, részben hordott alkotórészek egymással összhangba hozandók.
11. sor:
Az [[ógörög építészet]] legtökéletesebb alkotásainak, a [[templom]]oknak, vagy elöl és hátul, vagy mind a négy oldalukon oszlopsoraik vannak, mely oszlopsorok a lépcsőzetes alsó építményen, a [[sztereobat]]on nyugosznak; a hordott alkotórész, vagyis a [[Párkány (építészet)|párkány]], a ''gerendapárkányra'', ''képpárkányra'' és ''koronázó párkányra'' tagolódik. A görög építészet minden nemében ez elemek ugyanazok maradtak, csak formáik változtak. A ''dór oszloprendnek'' vannak a legnehezebb, legegyszerűbb formái és arányai; a ''jón oszloprend'' könnyedebb, elegánsabb, mintegy nőiesebb arányokat mutat, míg a ''korinthoszi'' a legnyúlánkabb arányú és a legdíszesebb kiképzésű.
 
A ''görög és római oszloprendek'' meghatározott arányok szerint épülnek fel. Az alapul vett méret-egységméretegység ([[Marcus Vitruvius Pollio|Vitruvius]] nyomán) az oszlop alsó átmérőjének a fele, vagyis az alsó oszlop-átmérőoszlopátmérő sugara, az ún. [[Modul (építészet)|modulus]], amely viszont 30 osztásra ([[partes]]) oszlik. A modulus alapján adják meg az egyes tagok méreteit, de maguk a görögök sem tekintették ezt a rendszert változhatatlan kánonnak, mert minden egyes esetben többé-kevésbé módosították.
 
=== Dór oszloprend ===
 
A '''dór oszloprend''' egyszerű, kissé nehézkes (ld. az illusztráció jobb felső ábráját). Oszlopainak lába nincs, azoknak állóságot a lefelé erősen szélesedő törzs ad. A törzs magassága kezdetben 8, a stílus fénykorában mintegy 11 [[modul (építészet)|modulus]] (például a [[Parthenón]] [[Athén]]ben); előbb nyomottabb volt (a ''paestumi templomé'' 8<sup>1</sup>/<sub>3</sub> modulus) később nyúlánkabb lett (a ''nemai Zeus templomáé'' 13 modulus). Az oszloptávolság 2<sup>1</sup>/<sub>3</sub> – 2<sup>3</sup>/<sub>4</sub> modulus. A törzsön húsz, élben illeszkedő íves vájat, [[kannelúra]] fut végig. Az oszlopfő a terhet fölvevő négyszögletes fejlemezből vagy [[Abakusz (építészet)|abakusz]]ból, ezalatt a puhább (késő kor) vagy merevebb (fénykor) vonalú elliptikus [[ekhinosz]]ból áll, amelyet alul finom bemetszések, mint rácsavart kötelek fűznek az oszloptörzshöz. Az egész párkányzat magassága az oszlopmagasságnak mintegy <sup>1</sup>/<sub>3</sub>-a – <sup>1</sup>/<sub>4</sub>-e. A gerendapárkány egyszerű, sima, meglehetősen magas, fölül egy vékony lemezalakú kiugró taggal. A képpárkányt a háromosztású [[triglif]]ek (melyek a faszerkezet gerendafőinek felelnek meg) négyzet alakú vagy hosszúkás négyszögű mezőkre, a [[metopé]]kra osztják, melyekamelyek vagy simán maradtak, vagy domborművekkel lettek ékesítve. Minden oszloptengelyben van egy triglif, az oszlopok között pedig egy ''(monotriglifes szerkezet)'' vagy kettő ''(ditriglifes szerkezet)''- – alattuk [[cseppdísz|csöppek]] ''(guttae)''. A koronázó párkány fő alkatrésze egy erősen kiugró [[függőlemez]], a ''geiszón'', melyet alul a [[szarufő]]k ''(mutuli)'' ékesítenek. A templom hosszú oldalain a geiszón fölött végigfutó [[szima]] már a tetőzethez, illetőleg az oromzathoz tartozik.
 
=== Ión oszloprend ===
 
A karcsúbb, finomabb részletekkel bíró '''ión oszloprend''' (ld. az illusztráció második sorának első ábráját) oszlopai 16 – 18<sup>1</sup>/<sub>3</sub> modulus magasak, az oszlopközök pedig 4<sup>1</sup>/<sub>3</sub> – 7<sup>1</sup>/<sub>2</sub> modulus szélesek; a párkányzat az oszlopmagasságnak mintegy <sup>1</sup>/<sub>4</sub> – <sup>1</sup>/<sub>5</sub>-e. Az oszloptörzs egymástól pálcikákkal elválasztott 24 barázdával van tagolva. Az 1 modulus magasságú ión oszlopláb (legszebb e nemben) lényegében egy felső kisebb és egy alsó nagyobb [[tórusz]]ból (félköríves duzzadék) áll, melyeketamelyeket a fölül behúzott homorú [[scotia]] választ el egymástól. Két változata alakult ki, az attikai és a kisázsiai jón. Az '''attikai oszloplábnál''' ehhez még egy négyszögletes [[plintusz]] is jön alul. Az oszlopfő vagy nyak nélkül vagy nyakkal simul a törzshöz és lényegében a ruganyos csigavonalú [[voluta|volutából]] áll, mely különösen jellemzi a párkányzat terhét és az oszlop ellenállását. A nyakat az oszloptörzsnek a törzs többi részétől egy kis [[asztragal]]lal elválasztott, pálmákkal díszített felülete alkotja. A gerendapárkány sima vagy 3 osztású (melyamely azt könnyebbé teszi), fölül néha a [[kimation]]nal (levél- vagy tojássor) díszített. A magas képpárkány vagy sima, vagy növényi vagy figurális ornamentekkel díszített. A koszorúpárkány 3 tagozatból áll: az erősen kiugró ''függőlemezből'' és az ezt koronázó ''[[szima|szimából]]'', az ez alatt levő ''fogsorból'' és végre az egészet alátámasztó tagozatokból (legtöbbnyire egy [[kimmation]]). Az egyes tagozatok sokszor levél- vagy gyöngysorokkal stb. gazdagon díszítettek.
 
=== Korinthoszi oszloprend ===
 
A '''korinthoszi oszloprend''' (ld. az illusztráció bal alsó ábráját) leginkább az oszlopfőben, azonkívül nyúlánkabb arányaiban tér el a jóntól. Oszlopmagasság 19 – 20 modulus, párkányzat mintegy <sup>1</sup>/<sub>4</sub> oszlopmagasság. Az oszlopláb az attikaihoz hasonló, plintusz nélkül; 24 kannelúrás törzse meglehetősen sudarasítva van ''(entazis)'', fejét 2 sor akantuszlevél díszíti, melyből, mint indák, ''volutaalakú'' díszítmények nőnek ki; ezek viszont az erősen homorú oldalakkal bíró abakuszt tartják. A párkányzat különféle ornamentekkel rendkívül gazdagon van díszítve, különösen a koronázó párkány, melynekamelynek középső tagozata a fogsor fölött még gyámkövekkel is bír.
 
== Itália: etruszkok és rómaiak ==
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/wiki/Oszloprend”