„Huszár Aladár” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Nincs szerkesztési összefoglaló |
Nincs szerkesztési összefoglaló |
||
38. sor:
Ismertsége és népszerűsége miatt hamarosan több jelentős hivatalt is ruháztak rá [[Horthy Miklós (kormányzó)|Horthy]] kormányzósága alatt. Még [[1919]]-ben előbb [[Nógrád és Hont k.e.e. vármegye|Nógrád és Hont]] kormánybiztosa, majd [[1920]]-ban főispánja lett. Hivatalának legvégére esett [[Balassagyarmat]] várossá nyilvánítása [[1923]]-ban, majd onnan [[Komárom és Esztergom k.e.e. vármegye|Komárom-Esztergom]] főispáni székébe távozott. [[1925]] októberében [[Esztergom]] városa is részesült a [[New York]]-i székhelyű [[Speyer-bankház]]tól felvett kölcsönből, amiből leginkább a vízvezetékrendszer kiépítését és az utak burkolását szándékozták megvalósítani. A kölcsön körül már kezdetben is gondok voltak, ami végül oda juttatta a várost, hogy jelentősen túllépték a költségvetést, végül újabb kölcsönök felvételére kényszerültek. Ez hatalmas botrányt okozott, így Huszárnak is be kellett avatkoznia. A korrupcióval is megvádolt [[Antóny Béla]] polgármester és a város elhanyagolásával vádolt [[Csernoch János]] érsek (és ezzel az egyház) között olyannyira elmérgesedett a viszony, hogy minden békítő törekvése ellenére Huszár kénytelen volt benyújtani lemondását. Ezzel egyidejűleg [[1928]]-ban [[Győr, Moson és Pozsony k.e.e. vármegye|Győr-Moson-Pozsony vármegye]] és [[Győr]] t.j. város főispánjává választották. Győri hivatalát egészen [[1932]]. [[november 13.|november 13]]-ig viselte, amikor a főváros főpolgármester-választó rendkívüli közgyűlésén [[Budapest]] főpolgármesterévé választották. Ezt követően a helyi sajtóban úgy mutatták be az új főpolgármestert, mint ''"A férfi, aki tudja, hogy mit akar"''.
Városvezetése első napjain azonnal munkához látott, és a költségvetés ügyeivel kezdett foglalkozni. [[1933]]-ban jóváhagyta, hogy megkezdjék a [[Tabán (Budapest)|Tabán]] bontását. Ugyan a [[politika|politikában]] nyíltan nacionalista nézeteket vallott, ám a [[fasizmus]]t minden esetben elítélte. Több alkalommal is hozott a [[Zsidók|zsidóság]]nak kedvező döntéseket, de csak akkor, ha ez nem befolyásolta hátrányosan a magyarságot. Polgármesterségéről azonban a [[Gömbös-kormány]] központosítási törekvései miatt [[1934]]-ben lemondott,
A 30-as évek második felében nyilvánosan is fellépett a [[Harmadik Birodalom]] terjeszkedése ellen. Rendszeresen publikált antifasiszta írásokat különböző újságokban, úm. az Esti Kurir, A Mai Nap és a [[Magyar Nemzet (napilap, 1938–2018)|Magyar Nemzet]]. Ez utóbbi napilapban ráadásul Huszár volt a ''"Szellemi honvédelem"'' c. rovat szerkesztője. [[1939]]-ben a [[második zsidótörvény]] ellen állást foglaló egyik beszéde a Periszkóp magazinban jelent meg.
===A német megszállástól haláláig===
[[1944]]. [[április 3.|április 3]]-án több más politikai szereplővel együtt a [[Gestapo]] letartóztatta, ezzel pedig OTI elnökségétől is meg kellett válnia. [[Lakatos Géza]] miniszterelnök közbenjárására több letartóztatott politikust, mint [[Baranyai Lipót]]ot vagy [[Bajcsy-Zsilinszky Endre|Bajcsy-Zsilinszkyt]] októberben szabadon engedtek. Lakatos követelésének listáján szerepelt Huszár neve is, de őt a németek a fasiszta vezetőkkel szembehelyezkedő publikációi miatt fogságából "el nem bocsáthatónak" bélyegezték.
===Családja===
| |||