„Zellerfélék” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
DenesFeri (vitalap | szerkesztései)
Nincs szerkesztési összefoglaló
Nincs szerkesztési összefoglaló
27. sor:
 
== Rendszerezés ==
Története során az ''Apiaceae'' család rendszerezése többször is jelentősen változott. Régebben ''Umbelliferae'' néven volt ismert, ami szó szerinti fordításban ''„ernyőhordozó”''-t jelent, ezért magát a családot nevezték ''„ernyősvirágzatúak”''-nak. Egyes rendszerezők (pl. [[Soó-rendszer|Soó]]) a ''[[Somfélék|Cornaceae]]'' és az ''[[Aráliafélék|Araliaceae]]'' családokat az ''Umbellales'' rendbe sorolták. Később a ''Cornaceae''-t, más családokkal együtt, a ''[[Somvirágúak|Cornales]]'', az ''Umbelliferae''-t ''Apiaceae'' néven és az ''Araliaceae''-t pedig, más családokkal együtt, az ''Araliales'' ([[Tahtadzsján-rendszer|Tahtadzsján]], [[Thorne-rendszer|Thorne]], [[Dahlgren-rendszer|Dahlgren]], [[Hortobágyi-rendszer|Hortobágyi]]), majd az ''[[Ernyősvirágzatúak|Apiales]]'' ([[Cronquist-rendszer|Cronquist]], [[APG III-rendszer|APG]]) rendbe helyezték .
 
Az [[APG III-rendszer]]ben a családba sorolták a korábban önálló családként leírt ''[[Mackinlayaceae]]''-t.
 
== Jellemzők ==
Csaknem valamennyien [[lágyszárúLágy szárú növény|lágyszárúak]]ak; többségük az [[északi flórabirodalom]]ban, azaz az északi félteke mérsékelt övi területein terjedt el. Gyakran nőnek sztyeppeken, réteken, mocsarakban és erdőkben.
 
[[Szár (botanika)|Száruk]] tömött csomókra és üres szártagokra tagolódik. Leveleik szórtan állnak, a legtöbbször összetettek és tagoltak. Szárukat kiszélesedő, hüvelyszerű levélalap veszi körül. Összetett ernyővirágzatuk ernyőből és ernyőcskékből áll. Ezek támasztólevelei a gallér-, illetve a gallérkalevelek. A kicsi, fehér vagy rózsaszín virágok [[aktinomorf]]ak, de az ernyőcske peremén állók gyakran [[zigomorf]]fá válnak. A termő [[diszkuszMézfejtő|diszkuszt]]t visel, a termés két részterméskére hasadó [[Termés#Ikerkaszat (diachaenium)|ikerkaszat]]. A mag erősen fejlett, nagy zsír- és fehérjetartalmú [[endospermium]]mal. A csíra kicsiny. A részterméskék egy központi terméstartón, az ún. karpoforumon függenek, és megérve leválnak róla. Maghéjuk és terméshéjuk összenőtt. A nemzetségeket, fajokat gyakran a változatos felépítésű részterméskék alapján határozhatjuk meg. Bordás termésfalaikban skizogén eredetű olajjáratok alakulnak ki, emiatt sok fajuk értékes [[fűszer]]- vagy [[gyógynövény]]:
* [[ánizs]],
* [[Orvosi angyalgyökér|angelikafű]],
* [[édeskömény]],
* [[kapor (növényfaj)|kapor]],
* [[koriander]],
* [[Orvosi lestyán|lestyán]],
* [[petrezselyem]],
* [[zeller]],
46. sor:
 
Ismert gyomnövények is tartoznak ide:
* [[foltos bürök]] vagy bürök,
* [[ördögszekérmedvetalp]],
* [[murok]].
 
Néhány fajuk mérgező [[alkaloidAlkaloidok|alkaloidokat]]okat termel.
 
== Források ==