„Csoszon társadalma” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
1 forrás archiválása és 0 megjelölése halott linkként. #IABot (v2.0beta2) |
1 forrás archiválása és 0 megjelölése halott linkként.) #IABot (v2.0 |
||
58. sor:
[[Fájl:Korea-Seoul-Royal wedding ceremony 1333-06.JPG|thumb|220px|{{Koreai|Joseon|Csoszon}}-kori királyi esküvő rekonstruálása a [[szöul]]i [[Unhjongung|{{koreai|Unhyeongung|Unhjongung}}]] (운현궁) palotában, 2006-ban. Bal oldalon a királyt megszemélyesítő színész.]]
Akárcsak a rituálékat, a házasságot is szigorú szabályok közé szorították {{koreai|Joseon|Csoszon}}ban. Míg [[Korjo|{{koreai|Goreyóban|Korjóban}}]] megengedett volt az egy klánon belüli házasság, a {{koreai|Joseon|Csoszon}}-kort rendkívül komolyan vett [[exogámia]] jellemezte, azaz tilos volt egy klánon belül házasodni, akkor is, ha a klán történetesen akár millió főt is számlált. Michael Seth, a [[James Madison University]] történelem-professzora<ref>{{cite web|url=http://www.jmu.edu/history/people/all-people/Seth,%20Michael.shtml|title=Dr. Michael Seth|publisher=James Madison University|accessdate=2014-5-21|archiveurl=https://web.archive.org/web/20140521154914/http://www.jmu.edu/history/people/all-people/Seth,%20Michael.shtml|archivedate=2014-05-21}}</ref> szerint ennek oka a kínai köztisztviselői vizsgarendszer ([[kvago|{{koreai|gwageo|kvago}}]], 과거) és konfuciánus világrend átvétele, melyben kiemelkedően fontossá vált a származás bizonyítása.{{refhely|azonos=S158161}}
Házasságot viszonylag fiatalon kötöttek, 1471-ben a fiúknak 15, a lányok 14 év volt az alsó korhatár. A férfiak általában 30 éves korukig nősültek meg, a nők 20 éves korukig mentek férjhez, a köznép tagjai korábban, a nemesek inkább később. Gyakori volt a nagy korkülönbség a házastársak között. A házasélet rituáléit és szokásait a kínai [[Csu Hszi|{{kínai|Zhu Xi|Csu Hszi}}]] ''{{kínai|Zhuzi Jiali|Csu-ce csia-li}}'' (朱子家禮, koreaiul: 주자가례, {{koreai|Juja garye|Csudzsa karje}}<ref>{{cite web|url=http://folkency.nfm.go.kr/eng/dicMain/dicParser.jsp?ref=S&DIC_ID=1954|title=시제 時祭 Sije Ancestral Rites|publisher=Encyclopedia of Korean Seasonal Customs Autumn|accessdate=2014-5-21|archiveurl=https://web.archive.org/web/20140521150832/http://folkency.nfm.go.kr/eng/dicMain/dicParser.jsp?ref=S&DIC_ID=1954|archivedate=2014-05-21}}</ref>) című munkája alapján szabályozták, azonban az ebben leírtakat időnként módosították a koreai hagyományoknak megfelelően. Például a kínai konfuciánus szokás szerint az esküvői szertartást a vőlegény apjának házában tartották, Koreában korábban azonban épp az ellenkezője volt szokásos. Kompromisszumos megoldás született, a ceremónia egy részét a menyasszony apjának otthonában végezték, majd a vőlegény apjának otthonába mentek. Az esküvőt követően {{koreai|Goryeóban|Korjóban}} hagyományosan a lányos háznál laktak a fiatalok, ez a konfuciánus rend bevezetésével megváltozott és az ifjú asszonynak a férj családjához kellett költöznie. A gyakorlatban azonban leginkább annál a háznál maradtak a fiatal házasok, amelyik szülőnek nagyobb szüksége volt segítségre, vagy ahol megművelhető föld volt.{{refhely|azonos=S158161}}
| |||