„Az első világháború évei (1915)” változatai közötti eltérés

A nyugati szövetségesek két táborra oszlottak a stratégia kérdésében. [[Joseph Joffre|Joffre]] és a francia vezérkar legtöbb tagja, [[John French (katona)|Sir John French]] támogatásával, a németek franciaországi lövészárkai elleni további támadások mellett érveltek, a nyilvánvaló zsákutca ellenére, amelybe a lövészárok-hadviselés vezetett. A brit stratégák egy része és néhány francia vezető viszont úgy érvelt, ahelyett, hogy áttörést kísérelnének meg a németek áthatolhatatlan nyugati frontján, a szövetségesek a Balkánon át indított offenzívával vagy akár Németország balti tengerpartján végrehajtott partraszállással ingassák meg a központi hatalmak helyzetét. [[Aristide Briand|Briand]] már 1914 végén javaslatot tett a [[szaloniki]] partraszállásra. 1915 januárjában [[Herbert Kitchener|Kitchener]] azt javasolta, hajtsanak végre partraszállást [[Törökország]] partjain, és vágják el a török hadsereg összeköttetési vonalait. [[David Lloyd George|Lloyd George]] úgy vélekedett, a brit csapatok zömét át kell dobni a [[Balkán-félsziget]]re, hogy a „hátsó kapun” közelítsék meg az ellenséget. [[Joseph Gallieni|Galliéni]] elképzelése az volt, hogy a szaloniki partraszállás után foglalják el [[Konstantinápoly]]t, majd a Duna mentén indítsanak offenzívát [[Ausztria]] hátsó szárnya ellen. [[Louis Franchet d’Espèrey|Franchet d’Espèrey]] hasonló véleményen volt. Ez a javaslat sokban hasonlított az 1918-ban végül bekövetkezett balkáni offenzívához.

 

 

[[Fájl:Dardanelles defences 1915.png|thumb|250px|left|A Dardanellákat védő erődök]]