„Wettstein család” változatai közötti eltérés

nemesi család
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
BarbaraPG (vitalap | szerkesztései)
Új szócikk, még befejezetlen! Holnap reggel folytatom.
(Nincs különbség)

A lap 2020. április 22., 22:09-kori változata

A Westersheimbi Wettstein család Ausztriában és Magyarországon honos nemzetség, svájci gyökerekkel.


1.  A család története


1.1      Eredet

A család őse Ulrich – aki feltehetően egyike volt az 1305-ös Habsburg urbáriumban összeírt Rudolf Wettstein gyermekeinek - a mai Svájc Zürich kantonjának részét képező hajdani Kyburg grófságban tűnik fel 1331-ben. Az ottani Russikon-ból, illetve a hozzátartozó Madetswil-ből ered a család számos ága, melyek főleg Svájcban, de több más országban is virágzanak. > Hannes Wettstein-Westersheimb: Die Anfänge des Geschlechtes…


A leszármazók közül kiemelkedett Johann Rudolf Wettstein, Basel polgármestere, aki az 1648-as vesztfáliai békében - diplomáciai rátermettségének köszönhetően - elismertette Svájc de iure függetlenségét a Habsburg birodalomtól.


1.2      A Westersheimbi* ágazat

*   A 16-18. századi németnyelvű kancelláriai írásbeliségben a szóvég jelölésére az "m" helyén gyakran "mb"-t használtak, ami ebben a családi előnévben is rögzült. Beszédben a "b" nem ejtendő. Egyes ágak, illetve családtagok a "b"-t elhagyva használták a nevet.

Az ágazat őse Jakob Wettstein 1572-ben nyerte el a városi polgárjogot az Ulm melletti Günzburg-ban, mely akkor Elő-Ausztriához tartozott Habsburg igazgatás alatt. Ő és utódai különféle hivatalokat töltöttek be Habsburg szolgálatban. Jakob unokája Hans Jakob Wettstein (1628-1705) került elsőként kapcsolatba Magyarországgal, mint a Sopron megyei Szarvkő (Hornstein) uradalmának császári adminisztrátora az 1670-es években. Fia, Franz Leopold Wettstein, cs.k. udvari és hadi kancelláriai titkár, Savoyai Jenő seregében részt vett a felszabadító hadjáratokban. I. Lipót királytól nyert 1704. május 16-án Bécsben kelt magyar indigenátust, nobilis dominus a Westersheimb prédikátummal és címerbővítéssel, amit az I. József császár által Bécsben 1709. március 27-én adományozott szentbirodalmi lovagi rang követett, cum iure denominandi (az előnév családnévként való használati jogával). > Otto v. Wettstein: Die Geschichte unserer Familie….

Ferenc Lipót fia, Károly Eduárd, cs.k. kapitány, az osztrák örökösödési háború során Palermo ostrománál megsebesült, majd 1736-ban Sopronban telepedett le. Ott igazolt az 1754-55-ös nemesi összeírás során. Két fia, Ferenc, a temesvári helyőrség főhadnagya és Zsigmond, pozsonyi főharmincados Bécsben 1790. december 23-án nyert II. Lipót királytól magyar címereslevelet.

Ferenc fia Antal, nyugállományba helyezett cs.k. főhadnagyként csatlakozott az 1848-49-es szabadságharchoz, és mint honvéd százados esett osztrák hadifogságba. > Bona: Századosok az 1848/49 évi szabadságharcban

Zsigmondnak három fia vitte tovább a családot, Károly, Zsigmond és József.

A Károly fiától leszármazók többen választották a katonai pályát; ők általában a lovagi címet is használták a nevük előtt. Ifjabb Zsigmondtól ered egy osztrák ágazat, mely több neves természettudóst adott, élükön Richard Wettstein-nel, a neves biológussal, a bécsi egyetem rektorával.

A harmadik fivér József 1809-ben az utolsó nemesi felkelés főhadnagya, majd kamarai provizor a Temesi Bánságban. Fia, Antal, kúriai bíró 1865-ben költözött Temesvárról Budára, az Országház utcai családi házba és szerzett birtokot 1885-ben a Pest megyei Galgamácsán, amely 1949-ig maradt a család kezén. > Virág Zsolt, Kastélylexikon. Antal öccse János 1849-ben 19 évesen hadnagy Bem seregében, majd – a Bécsi Politechnikum elvégzése után - a Délivasút Társaság mérnöke. > Bona: Kossuth hadnagyai, 460.

Antal fia Gyula, szintúgy kúriai bíró, vitte tovább ágazatát. Mindhárom fia cs. és kir. huszártisztként harcolt az I. világháborúban. Közülük a legidősebb, Wettstein János, diplomata, titkos tanácsos; öccse András a Hangya Szövetkezet ügyvezető igazgatója; Miklós pedig a Fanto Rt. vezérigazgatója. Miklós fia Wettstein János, okleveles építészmérnök, genealógus, a Máltai Lovagrend nagykeresztes tiszteleti lovagja. > Legeza László: Életsorsok – Magyar máltai lovagok voltak, 2019,; Turul, 2006

A m.kir. belügyminiszter lovagi rangjukat, nemességüket és előnevüket az 1911., 1921., 1931. és 1933. években igazolta.


2.            Személyek

Johann Rudolf Wettstein (1594-1666), svájci politikus

https://de.wikipedia.org/wiki/Johann_Rudolf_Wettstein_(Politiker)


Richard Wettstein von Westersheim (1863–1931), osztrák botanikus      > https://de.wikipedia.org/wiki/Richard_Wettstein


Friedrich (Fritz) Wettstein von Westersheim (1895–1945), osztrák botanikus    > https://de.wikipedia.org/wiki/Fritz_von_Wettstein


Diter von Wettstein (1929-2017), dán biológus és genetikus

https://de.wikipedia.org/wiki/Diter_von_Wettstein


Otto Wettstein von Westersheim (1892–1967), osztrák zoológus >        https://de.wikipedia.org/wiki/Otto_Wettstein-Westersheimb


Westersheimbi Wettstein János (1887–1972), magyar diplomata

https://sk.wikipedia.org/wiki/J%C3%A1nos_Wettstein


3.            Jegyzetek

Hannes Wettstein-Westersheimb: Die

A Westersheimbi Wettstein család címere

1.  A család története

1.1      Eredet

A család őse Ulrich – aki feltehetően egyike volt az 1305-ös Habsburg urbáriumban összeírt Rudolf Wettstein gyermekeinek - a mai Svájc Zürich kantonjának részét képező hajdani Kyburg grófságban tűnik fel 1331-ben. Az ottani Russikon-ból, illetve a hozzátartozó Madetswil-ből ered a család számos ága, melyek főleg Svájcban, de több más országban is virágzanak.[1]

A leszármazók közül kiemelkedett Johann Rudolf Wettstein, Basel polgármestere, aki az 1648-as vesztfáliai békében - diplomáciai rátermettségének köszönhetően - elismertette Svájc de iure függetlenségét a Habsburg birodalomtól.

1.2      A Westersheimbi* ágazat

*   A 16-18. századi németnyelvű kancelláriai írásbeliségben a szóvég jelölésére az "m" helyén gyakran "mb"-t használtak, ami ebben a családi előnévben is rögzült. Beszédben a "b" nem ejtendő. Egyes ágak, illetve családtagok a "b"-t elhagyva használták a nevet.

Az ágazat őse, Jakob Wettstein, 1572-ben nyerte el a városi polgárjogot az Ulm melletti Günzburg-ban, mely akkor Elő-Ausztriához tartozott Habsburg igazgatás alatt. Ő és utódai különféle hivatalokat töltöttek be Habsburg szolgálatban. Jakob unokája Hans Jakob Wettstein (1628-1705) került elsőként kapcsolatba Magyarországgal, mint a Sopron megyei Szarvkő (Hornstein) uradalmának császári adminisztrátora az 1670-es években. Fia, Franz Leopold Wettstein, cs.k. udvari és hadi kancelláriai titkár, Savoyai Jenő seregében részt vett a felszabadító hadjáratokban. I. Lipót királytól nyert 1704. május 16-án Bécsben kelt magyar indigenátust, nobilis dominus a Westersheimb prédikátummal és címerbővítéssel, amit az I. József császár által Bécsben 1709. március 27-én adományozott szentbirodalmi lovagi rang követett, cum iure denominandi (az előnév családnévként való használati jogával).[2]

Ferenc Lipót fia, Károly Eduárd, cs.k. kapitány, az osztrák örökösödési háború során Palermo ostrománál megsebesült, majd 1736-ban Sopronban telepedett le. Ott igazolt az 1754-55-ös nemesi összeírás során. Két fia, Ferenc, a temesvári helyőrség főhadnagya és Zsigmond, pozsonyi főharmincados Bécsben 1790. december 23-án nyert II. Lipót királytól magyar címereslevelet.

Ferenc fia Antal, nyugállományba helyezett cs.k. főhadnagyként csatlakozott az 1848-49-es szabadságharchoz, és mint honvéd százados esett osztrák hadifogságba. > Bona: Századosok az 1848/49 évi szabadságharcban

Zsigmondnak három fia vitte tovább a családot: Károly, Zsigmond és József.

A Károly fiától leszármazók közül többen választották a katonai pályát; ők általában a lovagi címet is használták a nevük előtt. Ifjabb Zsigmondtól ered egy osztrák ágazat, mely több neves természettudóst adott, élükön Richard Wettstein-nel, a neves biológussal, a bécsi egyetem rektorával.

A harmadik fivér József 1809-ben az utolsó nemesi felkelés főhadnagya, majd kamarai provizor a Temesi Bánságban. Fia, Antal, kúriai bíró 1865-ben költözött Temesvárról Budára, az Országház utcai családi házba és szerzett birtokot 1885-ben a Pest megyei Galgamácsán, amely 1949-ig maradt a család kezén. > Virág Zsolt, Kastélylexikon. Antal öccse János 1849-ben 19 évesen hadnagy Bem seregében, majd – a Bécsi Politechnikum elvégzése után - a Délivasút Társaság mérnöke. > Bona: Kossuth hadnagyai, 460.

Antal fia Gyula, szintúgy kúriai bíró, vitte tovább ágazatát. Mindhárom fia cs. és kir. huszártisztként harcolt az I. világháborúban. Közülük a legidősebb, Wettstein János, diplomata, titkos tanácsos; öccse András a Hangya Szövetkezet ügyvezető igazgatója; Miklós pedig a Fanto Rt. vezérigazgatója. Miklós fia Wettstein János, okleveles építészmérnök, genealógus, a Máltai Lovagrend nagykeresztes tiszteleti lovagja. > Legeza László: Életsorsok – Magyar máltai lovagok voltak, 2019,; Turul, 2006

A m.kir. belügyminiszter lovagi rangjukat, nemességüket és előnevüket az 1911., 1921., 1931. és 1933. években igazolta.

  1. Hannes Wettstein-Westersheimb (1966. Juni). „Die Anfänge des Geschlechtes Wetzstein / Wettstein im Zürcher Oberland”. Zürcher Chronik (2), 40-45. o.  
  2. von Wettstein, Otto. Die Geschichte unserer Familie (német nyelven). Wien: Manuskript [1959. március 27.]