Wikipédia

„Pálffy Miklós (hadvezér, 1552–1600)” változatai közötti eltérés

Laptörténet interaktív böngészése
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
← Régebbi szerkesztésÚjabb szerkesztés →
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
VizuálisWikiszöveges
50. sor:
Még ebben az évben [[Alsó-Ausztria]] főrendjei felvették tagjaik közé. [[1590]] tavaszán a [[budai pasa]] csapatait leckéztette meg, amiért a [[pasa]] éles hangú levélben tiltakozott [[Habsburg Ernő osztrák főherceg|Ernő főherceg]]nél. „Fürkésző” hadmozdulataival biztonságban tartotta a bányavárosokat, s a felvidéki régió nagy részét. A hosszú hadjárat alatt szerzett örök babérokat. Szinán nagyvezir, a sziszeki kudarcát kompenzálandó, 1593 őszén betört hazánk területére. A török támadás készületlenül érte a prágai udvart. Szinán már megszerezte Budát, mialatt gróf [[Ferdinand von Hardegg]] győri főkapitány Székesfehérvár felszabadítására indult hadaival. A várbevétel nem sikerült, ezért visszavonult volna; de a török segédcsapatok csatára kényszerítették. A november 3-án vívott harcban Pálffy Miklós a balszárnyat vezette, mely felmorzsolta a török erőket. [[1593]]. [[október 23.|október 23-án]] Nádasdy hadával egyesülve [[Pákozd]]nál szétverték a [[budai pasa]] 20 ezer fős csapatát. [[Christoph von Teuffenbach]] kassai főkapitánnyal visszafoglalták [[Fülek]], [[Ajnácskő|Hajnácskő]], [[Buják]], [[Somoskő]] és [[Hollókő]] várakat. Hazatéréskor még bevették [[Szécsény]]t, [[Drégely]]t és [[Drégelypalánk|Palánkot]]. Visszafoglalta [[Nógrádi vár|Nógrádot]], ezzel megvédte [[Zólyom]]ot, Korponát és a bányavárosokat.
 
[[VIII. Kelemen pápa]] [[1594]]. [[június 2.|június 2-ai]] brévéjében külön megemlékezett a „fennkölt és buzgó” Pálffyról, aki Istenért, hazájáért és a királyért minden áldozatra kész volt. [[1594]]. [[november 17.|november 17-én]] [[II. Mátyás magyar király|Mátyás főherceg]] kinevezte [[Komárom (Szlovákia)|Komárom]] főkapitányának. [[1595]]. [[június 15.|június 15-én]] a [[pápa (egyházfő)|pápa]] újabb brévét küldött Pálffynak, melyben nagyra értékelte hitbuzgalmát és a török elleni harcokban tanúsított hősiességét. Győr eleste után [[Karl von Mansfeld]] lett a fővezér, a kiaki Pálffy Miklós egyetértő fellépésével előbb Párkányt, majd 1595. szeptember 3-án Esztergomot szerzi vissza. [[Esztergom]] ostrománál döntőnek bizonyult, hogy Óbudánál szétverte a budai pasa csapatait. Ezzel a jelentős győzelemmel sikerült elvágni a győri török helyőrség utánpótlási vonalait. A haditanács még ez év decemberében [[Esztergom]] főkapitányává nevezte ki. A magyar nemesi felkelők generális kapitányi posztját is betöltötte, és [[Adolf von Schwarzenberg]] császári tábornokkal előbb bevették Visegrádot, majd [[Vác]]ot. Az [[1595]]-[[1596]]-os győzelmekben döntő szerepet játszott, ám felelősnek mondható ő is a mezőkeresztesi vereségért. ''(Rudolf és Báthori Zsigmond között, hosszas tárgyalások után, 1595-ben létrejött a szövetség, mely alkalommal Pálffy Miklós, Szuhay István váci, Kutassy János győri püspökökkel, Erdődy Tamás horvát bánnal, Forgách Simonnal és Kaszaházi Joó Jánossal együtt, királyi biztosként szerepelt. E szövetség következtében a királyi és az erdélyi hadak Mezőkeresztesnél ütköztek meg. A küzdelem Pálffy Miklós minden fáradozása ellenére, a keresztény sereg vereségével végződött. Pálffy Péter, Miklós egyik unokatestvére is ott maradt a harczmezőn.)''
 
===Második szakasz: Győr visszafoglalása (1597-1599)===
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/wiki/Pálffy_Miklós_(hadvezér,_1552–1600)”