Wikipédia

„Globalizáció” változatai közötti eltérés

Laptörténet interaktív böngészése
(Összes ellenőrzésre váró szerkesztés megjelenítése)
[ellenőrzött változat][nem ellenőrzött változat]
← Régebbi szerkesztésÚjabb szerkesztés →
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
VizuálisWikiszöveges
a Visszaállítottam a lap korábbi változatát 185.111.210.84 (vita) szerkesztéséről Pallerti szerkesztésére
Címke: Visszaállítás
2020-as adatok
Címkék: Vizuális szerkesztés Mobilról szerkesztett Mobil web szerkesztés
66. sor:
 
== Negatív hatások ==
A globalizáció negatív hatásai leginkább a szociális jólét és biztonság terén tapasztalhatóak. A világméretű folyamatok miatt jellemző a nemzetközi és az országokon belüli egyenlőtlenségek növekedése, a fokozódó elszegényedés{{forr}}. A szegényebb rétegek kirekesztetté válnak, nehezebben jutnak hozzá a [[Gazdasági rendszer|gazdasági]] és a technológiai fejlődés vívmányaihoz. Megjelenik a [[munkanélküliség]], a kis[[vállalkozás]]ok tönkremennek a multinacionális cégekkel való versenyben. A szociális védőháló is szétszakad, eltűnnek a jóléti intézmények, vagy fenntartásuk egyre nagyobb nehézségekbe ütközik.
 
 
A globalizáció hívei szerint minden állam profitál a folyamatból, de aegyesek tényekszerint nem eztez mutatjáklátszik, az elmúlt évtizedekben eleinte nőttek a fejlett és fejletlen országok közötti különbségek. A [[20. század]] utolsó negyedében, amikor a globalizáció folyamatai kibontakoztak, a világ különböző régióinak fejlődése hatalmas eltéréseket mutatott. A fejlett nyugat évi átlagos növekedése 2%, ezzel szemben az elmaradottabb Latin-Amerikáé csak 0,9%, [[Afrika]] stagnált, Közép- és [[Kelet-Európa]] pedig -1,1%-os hanyatlást mutatott. A leggazdagabb és legszegényebb országok közötti jövedelemszint-különbség [[1913]]-ban 1:10, [[1950]]-ben 1:26, [[1990]]-ben pedig már 1:40 arányú volt. De ez a folyamat lassan megfordulni látszik.
 
Egyes vélemények szerint a globalizáció rossz irányba halad, mivel kizárólag a nemzetközi pénzoligarchia vagyonának a gyarapítása a célja. Ezzel kapcsolatban ír [[Endrey Antal - A disznófejű nagyúr]] című művében. Jelenleg [https://web.archive.org/web/20090802062054/http://drabikjanos.com/ Drábik János] az egyik leginkább globalizáció ellenes szerző, valamint a témának a gazdasági-társadalmi problémáival foglalkozik a [[fenntartható fejlődés|Fenntartható Fejlődés és Erőforrások Kutatócsoport]].
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/wiki/Globalizáció”