„Analitizmus és szintetizmus (nyelvészet)” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
aNincs szerkesztési összefoglaló
11. sor:
Ez azt jelenti, hogy egyetlen nyelv sem tisztán analitikus, szintetikus vagy poliszintetikus, hanem szó lehet csak olyan nyelvekről, amelyekben e vonások egyike túlsúlyban van a többihez viszonyítva.
 
[[Joseph H. Greenberg]] [[Amerikai Egyesült Államok|amerikai]] nyelvész kiszámította nyolc nyelvből vett száz szavas minták alapján a morfémák és a szavak száma közötti arányt[[arány]]t, melyet „szintézisfok”-nak nevezett el. Minél kisebb egy nyelvre vonatkozóan ennek az aránynak a mutatója[[Osztás|hányadosa]], annál analitikusabb az adott nyelv.<ref name="sores">{{en}} Greenberg, Joseph H. A quantitative approach to the morphological typology of languages (Mennyiségi megközelítés a morfológiai nyelvtipológiában). Spencer, Robert. ''Festschrift for Wilson D. Wallis. Method and Perspective in Anthropology''. University of Minnesota Press.1954, idézi Sörés 2006, 33. o.</ref>
 
Az analitizmus és a szintetizmus arra is vonatkoznak, hogy miként valósulnak meg az egyes [[grammatika]]i alakok és viszonyok. A [[magyar nyelv]]ben, például, vannak analitikus [[Ige (nyelvészet)|ige]]alakok, a [[Segédige|segédigések]] (pl. ''olvasni '''fogok'''''), és szintetikusak is, azaz [[toldalék]]okkal megvalósítottak, pl. ''olvaso'''k'''''. A [[mondattan]] terén is vannak analitikusan létrehozott viszonyok, pl. a hely[[határozó]] kifejezése [[névutó]]val (''asztal '''mellett'''''), illetve [[rag]] használatával (''asztal'''nál''''').<ref name="bokor">Bokor 2007, 262. o.</ref> A [[szókészlet]]et illetően is lehet szó analitikus képződményekről egyszerű szavakkal ellentétben, mely úton [[szinonima]]párok is keletkezhetnek, pl. ''beleegyezését adja – beleegyezik''.<ref>Bokor 2007, 176. o.</ref>