„Ellenállási jog” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a →Kapcsolódó szócikkek: Lásd még fejezetcím módosítás az ajánlás szerint AWB |
Niza (vitalap | szerkesztései) a Stilisztika jav. |
||
1. sor:
Az '''ellenállási jog''' (latinul: ''ius resistendi)''
== Magyarország ==
''„Hogyha pedig mi, vagy utódaink valamelyike bármikor ezen rendeletünk ellen véteni akarnánk, álljon szabadságukban ezen levél erejénél fogva, minden hűtlenségi vétek nélkül, mind a püspököknek, mind más uraknak, s az ország nemeseinek, öszvesen és egyenként, jelenleg és a jövőben nekünk és utódainknak ellenállani, s ellenmondani örökre. (XXXI. p.)”.''▼
Magyarországon az [[Aranybulla]] 31. cikkelyébe<ref>[http://mek.oszk.hu/05900/05919/html/gmiiendre0003.html Második Endre király dekrétoma]</ref> belefoglalt joga a [[Nemesség|nemesség]]nek, hogy ellenállást szervezzen a [[Király|király]] ellen, ha az hűtlenné válik a néphez.
▲
Az [[1687]]. [[november 17.|november 17-én]] és [[november 10.|november 10-én]] a [[pozsony]]i [[országgyűlés]]en a rendek lemondtak erről a jogról, valamint a szabad királyválasztás jogáról. Többek között ez is egyik oka volt annak, hogy az osztrákok és a szabadságharcot támogató szövetséges nagyhatalmak között [[1705]]. [[október 27.|október 27-én]] megindult béketárgyalások nem jártak sikerrel. A kurucok ([[Bercsényi Miklós|Bercsényi]] vezetésével) ragaszkodtak az
==Lengyelország ==
[[Lengyelország]]ban később alakult ki az intézmény, mint Magyarországon, és a [[I. (Nagy) Lajos]] király által kiadott [[kassai privilégium]]ra vezethető vissza a megjelenése.
A fegyveres ellenállás, azaz a [[Konföderáció|konföderáció]] indításának joga jelentős hatalmat adott a nemesség kezébe együtt a királyválasztás jogával, melynek során a leendő uralkodót szerződéssel jelentős engedményekre tudták kötelezni. A lengyelek ezt nevezték a nemesi aranyszabadság rendszerének, amit az ország ellenségei végül arra használtak fel, hogy megosszák, anarchiába süllyesszék a nemzetet.
▲Az [[1687]]. [[november 17.|november 17-én]] és [[november 10.|november 10-én]] a [[pozsony]]i [[országgyűlés]]en a rendek lemondtak erről a jogról, valamint a szabad királyválasztás jogáról. Többek között ez is egyik oka volt annak, hogy az osztrákok és a szabadságharcot támogató szövetséges nagyhatalmak között [[1705]]. [[október 27.|október 27-én]] megindult béketárgyalások nem jártak sikerrel. A kurucok ([[Bercsényi Miklós|Bercsényi]] vezetésével) ragaszkodtak az ''„ellenállási jog”'' visszaállításához, ámde ebbe a bécsi udvar, hacsak törvényesíteni nem akarta a forradalmakat, nem mehetett bele.
==Jegyzetek==
{{Jegyzetek}}
| |||