„Atapaszka-tó” változatai közötti eltérés

nincs szerkesztési összefoglaló
a (ZorróAszter átnevezte a(z) Atabaszk-tó lapot a következő névre: Atapaszka-tó: A föld nyelvei, Akadémiai Kiadó, 1999, 103-106. oldal alapján)
{{Tó infobox
| név = AtabaszkAtapaszka-tó
| kép = Lake Athabasca, Canada.jpg
| képaláírás = Az AtabaszkAtapaszka-tó
| hely = [[Alberta (tartomány)|Alberta]] [[Saskatchewan (tartomány)|Saskatchewan]] tartományok határán
| típus = [[sziklamedencés tó]]<ref>{{Cite web |url=http://www.szb.hu/utazas_amerika/great_lakes.html |title=Nagy-Tavak |accessdate=2011-06-12 |archiveurl=https://web.archive.org/web/20110424033742/http://www.szb.hu/utazas_amerika/great_lakes.html |archivedate=2011-04-24 }}</ref>
| források = [[AtabaszkAtapaszka-folyó]], [[William-folyó]], [[Macfarlane-folyó]], [[Colin-folyó]], [[Peace-folyó]]
| lefolyások = [[Rabszolga-folyó]]
| vízgyűjtő = 274 540
}}
 
Az '''AtabaszkAtapaszka-tó''' nagy tó [[Kanada]] [[Saskatchewan (tartomány)|Saskatchewan]] tartományának északnyugati részében, illetve [[Alberta (tartomány)|Alberta]] északkeleti részében, az [[északi szélesség]] 58° és 60° közt.
 
Területe 7850&nbsp;km², legnagyobb hosszúsága 283, legnagyobb szélessége 50 kilométer, partvonalának hossza mintegy 1900 kilométer. Átlagos mélysége 20 méter, legnagyobb mélysége 124 méter. A tó mellett található legfontosabb települések [[Fort Chipewyan]] és [[Uranium City]].
 
== Története ==
[[Fájl:Lake Athabasca.png|thumb|left|200px|AtabaszkAtapaszka-tó]]
Neve a [[krí nyelv]]ű ''aðapaskāw'' kifejezésből származik, aminek jelentése „hely, ahol növény van növény után”.<ref>{{cite book |last=Bright |first=William |year=2004 |title=Native American Place Names of the United States |locate=Norman |publisher=[[University of Oklahoma Press]] |pages=52 |oclc=53019644 |isbn=080613576X}}</ref> E nevet aztán az [[Észak-Amerika|észak-amerikai]] [[indiánok]] egyik legnagyobb csoportjára is elkezdték alkalmazni ([[Atabaszk nyelvek|atabaszkokatapaszkák]]).
 
A krí szó eredetileg csak a tóba ömlő [[AtabaszkAtapaszka-folyó]] nagy deltavidéket jelölte. [[1791]]-ben [[Philip Turnor]], a [[Hudson-Öböl Társaság]] térképésze a következőket jegyezte fel naplójába: ''„alacsonyan fekvő, mocsaras terület a déli oldalon, rajta néhány fűzfával, amiről a tó egésze az Athapison nevet kapta a déli krí nyelven, ami nyílt vidéket jelent, mint a fűzfával és fűvel körbenőtt tavak.”'' [[Peter Fidler (felfedező)|Peter Fidler]] [[1790]]-ben a folyó neveként azt jegyezte föl: ''Great Arabuska'' ([[angol nyelv|angol]], „Nagy Arabuska”). [[1801]]-re a név helyesírása ''Athapaskow'' lett. [[1820]]-ban George Simpson hivatalnok már a tó és a folyó neveként is a mai helyesírású angol alakot használta ''(Athabasca)''.
 
== Földrajza ==
Az AtabaszkAtapaszka-tó [[Alberta (tartomány)|Alberta]] és [[Saskatchewan (tartomány)|Saskatchewan]] legnagyobb és legmélyebb, egész [[Kanada]] nyolcadik legnagyobb tava.<ref>{{cite book |url=http://sunsite.ualberta.ca/Projects/Alberta-Lakes/view/?region=Peace%20and%20Athabasca%20Region&basin=Lake%20Athabasca%20Basin&lake=Lake%20Athabasca&number=18 |title=Atlas of Alberta Lakes |chapter=Lake Athabasca |publisher=[[University of Alberta Press]] |location=Edmonton |date=1990 |isbn=0888642148 |accessdate=1990-06-15 |archiveurl=https://web.archive.org/web/20110928195426/http://sunsite.ualberta.ca/Projects/Alberta-Lakes/view/?region=Peace%20and%20Athabasca%20Region&basin=Lake%20Athabasca%20Basin&lake=Lake%20Athabasca&number=18 |archivedate=2011-09-28 }} {{Wayback|url=http://sunsite.ualberta.ca/Projects/Alberta-Lakes/view/?region=Peace%20and%20Athabasca%20Region&basin=Lake%20Athabasca%20Basin&lake=Lake%20Athabasca&number=18 |date=20110928195426 }}</ref> Lefolyása észak felé a [[Rabszolga-folyó]] és a [[Mackenzie-folyó]], amelyek az [[Északi-sarki-óceán]]ba ömlenek. [[Fort Chipewyan]], [[Alberta (tartomány)|Alberta]] egyik legrégibb európai települése a tó nyugati partján helyezkedik el, ahol a Des Rochers folyó elhagyja a tavat, megkezdve észak irányú útját a [[Wood Buffalo Nemzeti Park]] keleti szegélye mentén a [[Rabszolga-folyó]] felé.
 
Az északi parton fekvő [[Fidler-pont]]ot [[Peter Fidler]] kartográfusról nevezték el.<ref>{{Cite web |url=http://www.landsurveyinghistory.ab.ca/PlaceNames/Faria_Creek-Friock_Creek.htm#Fidler_Point |title=Place Names - Faria Creek - Friock Creek<!-- Bot generated title --> |accessdate=2008-12-18 |archiveurl=https://web.archive.org/web/20090801041730/http://www.landsurveyinghistory.ab.ca/PlaceNames/Faria_Creek-Friock_Creek.htm#Fidler_Point |archivedate=2009-08-01 }}</ref>
{{Fő|Wood Buffalo Nemzeti Park}}
[[Fájl:Wood-Buffalo-NP Waldbison 98-07-02.jpg|thumb|left|140px|Bölény a nemzeti parkban]]
[[Fájl:Athabasca river 2001.jpg|thumb|jobbra|250px|Az AtabaszkAtapaszka-folyó]]
[[Fájl:Athabasca Falls 8.jpg|thumb|jobbra|250px|AtabaszkAtapaszka-vízesés]]
 
A tó közelében található a 44 807&nbsp;km²-nyi területű [[Wood Buffalo Nemzeti Park]], melyet [[1922]]-ben alapítottak a területen élő [[bölény]]populáció megóvására. [[1985]]-ben a [[Világörökség]] része lett. Ez a második legnagyobb [[nemzeti park]] a világon, és itt található a világ legnagyobb szabadon élő [[bölény]]állománya; több mint 2000 [[bölény]] él a területen. A [[bölény]]ek mellett itt található [[Észak-Amerika]] legnagyobb [[farkas]]populációja. Emellett a [[lármás daru]] (Grus americana) egyetlen ismert fészkelőhelye. A területen élő veszélyeztetett faj még a [[vándorsólyom]], amelynek az utolsó lehetősége [[Kanada|Kanadában]] a fennmaradásra a park által adott védettség.
A park magába foglalja a Peace, az Athabasca és a Slave folyók által kialakított édesvízi [[delta]]torkolat csaknem 80%-át. A [[Ramsari egyezmény]] hatálya alá tartozó vizes élőhely a tavaszi vándorlás során mintegy 400 000 vízimadárnak ad otthont, hiszen itt fut össze az általuk használt négy fő észak-amerikai vándorlási útvonal.
 
Az '''AtabaszkAtapaszka-tó'''ban 23 halfaj él. Jellemző halfajai a [[süllő]], a [[sügér]], az északi [[csuka]], a [[tavi pisztráng]] és a tarka [[menyhal]]. [[1961]]-ben világrekord, 46,3 kilogramm súlyú [[amerikai tavipisztráng]]ot fogtak ki a tóból hálóval.
 
<gallery class="center">
Az északi parti [[Uranium City]] az [[urán]] és az [[arany (kémiai elem)|arany]] korábbi helyi bányászatának köszönheti létét. Mire az [[1980-as évek]]ben az utolsó bánya is bezárt, a bányászat jelentős [[környezetszennyezés]]t okozott az északi parton.
 
Az [[AtabaszkAtapaszka Homokdűne Tartományi Park|AtabaszkAtapaszka-tó homokdűnéi]] a déli parton a világ legnagyobb aktív homokdűnéi az 58° szélességi foktól északra. A területén található homokdűnék 400 és 1500 méter hosszúságúak, magasságuk a 30 métert is elérheti. A dűnék [[1992]]-ben kaptak parkként védelmet, a bányacégek bírálóinak a kormányzati bürokrácia ellen vívott hosszas küzdelme után.
 
== Források ==