|
Az összehansonlító [[nyelvészet]]ben a [[nyelv]]ek egyik, a morfológiai [[nyelvtipológia]] által számba vett kategóriája az '''izoláló nyelveké''', amelyekben a legnagyobb az [[Analitizmus és szintetizmus (nyelvészet)|analitizmus]] foka. Az ilyen nyelvekben a [[mondattan]]i viszonyokat általában független [[viszonyszó]]k (például [[Partikula|partikulák]], [[elöljárószó]]k) és a [[szórend]] segítségével fejezik ki, mivel a [[Szókészlet|lexikai]] jelentésű [[Szó|szavak]] [[grammatika]]ilag változatlan alakúak, azaz nem kapnak grammatikai [[toldalék]]okat.<ref name="kalman">Kálmán – Trón 2007, 84. o.</ref><ref name="bussmann_599">Bussmann 1998, 599. o.</ref><ref>Bussmann 1998, 655. o.</ref><ref name="crystal">Crystal 2008, 256. o.</ref><ref>Bidu-Vrănceanu 1997, 103. o.</ref> Az izoláló nyelv ellentéte a [[Analitizmus és szintetizmus (nyelvészet)|szintetikus nyelv]], amelyben a mondattani viszonyokat tipikusan grammatikai toldalékok jelzik.<ref name="dubois">Dubois 2002, 358–359. o.</ref><ref name="bussmann_599"/><ref name="crystal"/>
A [[Grammatika|grammatikában]] a '''határozószó''' olyan [[szófaj]], amelynek hagyományos meghatározása szerint [[Szintaxis (nyelvészet)|mondattani]] funkciója az, hogy [[határozó]]ként főleg [[Ige (nyelvészet)|ige]], és ritkábban [[melléknév]] vagy más határozószó [[Mondatrész#Bővítmények|bővítményeként]] ezek jelentését megváltoztatja vagy pontosítja.<ref name="bokor_240">Bokor 2007, 240. o.</ref><ref>Dubois 2002, 19. o.</ref><ref name="bidu">Bidu-Vrănceanu 1997, 27–28. o.</ref>
== Jellegzetességei ==
Egyes [[nyelv]]ekben, például a [[Francia nyelv|franciában]] vagy [[Román nyelv|románban]] a határozószó csaknem teljesen változatlan alakú szófaj, azaz nem [[toldalék]]olható.<ref>Grevisse – Goosse 2007, 1181. o.</ref><ref name="bidu"/> Más nyelvekben, mint egyes [[szláv nyelvek]] (például a [[közép-délszláv diarendszer|BHMSZ]]<ref>[[Bosnyák nyelv|Bosnyák]], [[Horvát nyelv|horvát]], [[Montenegrói nyelv|montenegrói]] és [[Szerb nyelv|szerb]] nyelv.</ref>), részben toldalékolható, azaz [[fokozás (nyelvészet)|fokjeleket]] kaphat.<ref name="klajn">Klajn 2005, 158. o.</ref> A [[magyar nyelv]]ben is vannak toldalékolható határozószók, azaz fokjeleket és/vagy viszony[[rag]]okat kaphatnak.<ref name="bokor_240"/> Az előbbi nyelvekben ezeknek a ragoknak [[elöljárószó]]k felelnek meg.
Az izoláló nyelvek egyike a [[Kínai nyelv|kínai]]. Az alábbi példa ezen nyelvek fő jellegzetességét mutatja, mégpedig hogy mindegyik szó egyetlen morfémával esik egybe<ref name="eifring">Eifring și Theil 2005, cap. 4, p. 5–6. o.</ref> :
Viszonylag újabb grammatikákban a hagyományosan határozószóknak tekintett szavak között olyanokat is számba vesznek, amelyek soha vagy egyes esetekben nem felelnek meg a fenti meghatározásnak, mivel nincs mondattani funkciójuk. Ezért a magyar grammatikákban ezek egy részét elkülönítik a [[módosítószó]]nak nevezett szófaj keretében, más részét pedig a [[mondatszó]]k közé sorolják.<ref>Bokor 2007, 205. o.</ref> Egyes magyar grammatikákban egy harmadik szófajt is elkülönítenek a határozószótól és a módosítószótól, mégpedig a [[Partikula|partikulát]].<ref>Keszler 2000, 277. o.</ref> Egyes BHMSZ grammatikákban partikula néven különítik el az ilyen szavakat,<ref>Barić 1997, 282. o. (horvát grammatika).</ref><ref>Klajn 2005, 169. o. (szerb grammatika).</ref> másokban pedig megkülönböztetnek közöttük függő partikulákat<ref>Čirgić 2010, 224. o. (montenegrói grammatika).</ref> és függetleneket, amelyeket módosítószóknak is neveznek.<ref>Čirgić 2010, 229. o.</ref> A francia grammatikában van olyan szerző, aki az ilyen szavak egy részét a határozószók között hagyja, másokat a mondatszók közé sorolja (pl. ''oui'' ’igen’, ''non'' ’nem’), megint másokat pedig az ún. „bevezető szavak” közé, pl. ''voici'', ''voilà'' ’íme’.<ref>Grevisse – Goosse 2007, 1183. o.</ref>
{| class="wikitable" style="margin: 1em auto 1em auto; text-align: center;"
Egyes források heterogén szóosztályként jelölik meg a határozószókat, főleg azon grammatikákra utalva, amelyek a módosítószókat, a partikulákat és a mondatszók közé soroltakat továbbra is határozószóknak nevezik különféle [[jelző]]kkel ellátva ezt a terminust,<ref name="bussmann">Bussmann 1998, 22. o.</ref><ref name="crystal">Crystal 2008, 14. o.</ref> például:
|+
:{{en}} ''sentence modifier adverbial'' ’[[Mondat (nyelvészet)|mondat]]módosító határozó’,<ref name="crystal"/> {{en}} ''sentence adverb'' ’mondat-határozószó’;<ref name="bussmann"/>
| nǐ || děng || wǒ, || wǒ || jiù || gēn || nǐ || qù
:{{fr}} ''adverbe de phrase'' ’mondat-határozószó’;<ref name="delatour_172">Delatour 2004, 172. o.</ref>
|-
:{{ro}} ''adverb modalizator'' ’modalizáló határozószó’.<ref name="bidu"/>
| tu || vár || én, || én || akkor || -val/-vel || te || megy
|-
| colspan=8 | Ha megvársz, veled megyek
|}
Az izoláló nyelvek egy másik vonása az, hogy az [[Ige|igék]] és [[Mondatrész#Bővítmények|bővítményeik]] sorozatában ezek egymás mellé téve, viszonyszó nélkül követik egymást, miközben egyes igéknek elvontabb vagy grammatikalizáltabb jelentése van. Példamondat a [[Nyugat-Afrika|Nyugat-Afrikában]] beszélt [[joruba nyelv]]ből:<ref>Busmann 1998, 1066. o.</ref>
== Osztályozás ==
{| class="wikitable" style="margin: 1em auto 1em auto; text-align: center;"
A határozószókat többféle szempontból lehet osztályozni.
|+
| ó || gbé || e || wá
|-
| ő (hímnem) || hord || [[Élőség|élettelenre]] utaló<br />[[szmélyes névmás]] || jön
|-
| colspan=8 | Elhozza
|}
Az izoláló nyelveket jellemzik az alábbiak is:<ref>CELW 2009, 732. o.</ref>
=== Eredet szerinti osztályozás ===
* Úgy a lexikai jelentésű szavak, mint a viszonyszók többnyire egy[[szótag]]úak.
* A [[szófaj]]ok nem különülnek el világosan, mivel nincsenek olyan [[Nyelvtani kategória|grammatikai kategóriákat]] kifejező eszközök, mint amilyenek a toldalékok.
* A rögzült szórend a mondattani eszközök egyike.
[[Fájl:Inflectional Morphology.png|300px|thumb|Nyelvek a toldalékolás mértékének szempontjából. A fehér körökkel jelzettekben az toldalékolás alacsony mértékű, tehát izolálóak vagy ilyenekhez állnak közel.<ref>[https://wals.info/feature/26A#2/22.6/153.1 Dryer 2013]. o.</ref>]]
==== Motiválatlan határozószók ====
Izoláló nyelvek főleg [[Kelet-Ázsia|Kelet-]] és [[Délkelet-Ázsia|Délkelet-Ázsiában]] vannak. A kínai nyelven kívül ilyenek többek között a [[Vietnámi nyelv|vietnámi]],<ref name="kalman"/> a [[Thai nyelv|thai]]<ref>CELW 2009, 1040. o.</ref> és a [[Khmer nyelv|khmer]].<ref>CELW 2009, 599. o.</ref> Egyéb olyan régiók, ahol több izoláló nyelvet beszélnek Nyugat-Afrika (pl. a [[joruba nyelv]] és az [[ewe nyelv]]),<ref>Eifring – Theil 2005, cap. 6, 30. o.</ref> valamint [[Dél-Afrika (régió)|Dél-Afrika]], pl. a [[!kung nyelvek]].<ref name="eifring"/> A [[kreol nyelv]]ek is izoláló tendenciát mutatnak.<ref>CELW 2009, 861. o.</ref>
A magyar nyelvben a határozószó nem eredendő szófaj, hanem másodlagos. Egyes régebbiek a mai nyelvben már motiválatlan szerkezetűek (''hanyatt'', ''rögvest'', ''tüstént'').<ref name="bokor_240"/>
== Az izoláló jelleg viszonylagossága ==
Más nyelvekben motiválatlan szerkezetűek a nyelv régi történeti időszakaiban alakult határozószókon kívül azok, amelyek az eredeti nyelvből örököltek. Ilyenek például:
:{{fr}} a [[latin nyelv|latinból]] származó ''mal'' ’rosszul’, ''mieux'' ’jobban’, ''puis'' ’aztán’ stb.;<ref>Grevisse – Goosse 2007, 1186. o.</ref>
:{{ro}} a latinból származó ''afară'' ’kint’, ''bine'' ’jól’, ''unde'' ’hol’ stb.<ref name="dobridor">Constantinescu-Dobridor 1998, [https://dexonline.ro/definitie-dtl/adverb '''adverb'''] szócikk.</ref>
Egyetlen nyelv sem tisztán analitikus vagy tisztán szintetikus, hanem mindegyikben megvannak ezen jellegek kisebb-nagyobb mértékben.<ref name="crystal"/> Ideálisan izoláló nyelvben a [[Mondat (nyelvészet)|mondat]] mindegyik szava egyetlen morfémával esik egybe, túlnyomóan szintetikusban a legtöbb szó, ugyancsak mondatban egynél több morfémából áll, ideálisan szintetikusban pedig, amilyenhez a [[poliszintetikus nyelv]]ek közelednek, egy mondatot egyetlen olyan szó alkot, amely magában folglalja az összes szükséges morfémát. [[Joseph H. Greenberg]] [[Amerikai Egyesült Államok|amerikai]] nyelvész kiszámította nyolc nyelvből vett száz szavas minták alapján a morfémák és a szavak száma közötti [[arány]]t, amelyet „szintézisfok”-nak nevezett el. Minél kisebb egy nyelvre vonatkozóan ennek az aránynak a [[Osztás|hányadosa]], annál analitikusabb az adott nyelv. Például a vietnámi nyelv, amely szintézisfoka 1,06-os, jelentősen izoláló, a szanszkrit az ő 2,59-es szintézisfokával szintetikus, az egyik [[Eszkimó nyelvek|eszkimó nyelv]] pedig 3,72-es szintézisfokkal poliszintetikus.<ref name="sores">Greenberg 1954, idézi Sörés 2006, 33. o.</ref>
Szintén motiválatlanok a [[jövevényszó|jövevény]] határozószók:
:{{fr}} ''gratis'' ’ingyen’ (latin), ''illico'' ’azonnal’ (latin), ''incognito'' ’inkognitóban’ ([[Olasz nyelv|olasz]]);<ref>Grevisse – Goosse 2007, 1187. o.</ref>
:{{ro}} ''prea'' ’túl’ ([[Óegyházi szláv nyelv|ószláv]]), ''taman'' ’éppen’ ([[Török nyelv|török]]), ''măcar'' ’legalább’ ([[Görög nyelv|görög]]), ''musai'' (magyar), ''deja'' ’már’ (francia).<ref name="dobridor"/>
Az izoláló nyelveknek tekintettek között is vannak különbségek az izoláló jelleg mértékét tekintve. Például a klasszikus kínai nyelv izolálóbb, mint a mai kínai, amelyben [[Szóképzés|képzett]] és [[Szóösszetétel|összetett szavak]] is vannak, pl. ''fù-mǔ'' ’szülők’ (szó szerint ’apa-anya’), ''zhěn-tóu'' ’párna’ (szó szerint ’pihen-fej’),<ref>Bussmann 1998, 179. o.</ref> ami 1,54-re viszi fel a szintézisfokát, és csak mérsékelten izolálttá teszi.<ref>CELW 2009, 222. o.</ref>
A magyarban is van néhány jövevény határozószó, pl. ''privátim'' (latin), ''momentán'' ([[Német nyelv|német]]), ''dettó'' (olasz).<ref>Szende – Kassai 2007, 297. o.</ref>
Egyes nyelvekben az analitikus, illetve a szintetikus jelleg különböző lehet szófajok szerint, például az ige izoláló lehet, a főnév pedig nem.<ref name="dubois"/>
A motivált határozószók is többfélék lehetnek.
==== Szófajváltással létrejött határozószók ====
Határozószó lehet [[szófajváltás]] eredménye is, mely jelenség fontossága nyelvtől függő.
A magyarban gyakoriak a határozószóként is használt:
* [[névutó]]k: '''''kívül''' sötét van'', ''az alma '''belül''' férges'', '''''alul''' vizes a talaj'';<ref name="lakatos_133">P. Lakatos 2006, 133. o.</ref>
* [[igekötő]]k: '''''ki''' a rétre'', '''''le''' a mélybe'', '''''fel''' a hegyre'';<ref name="lakatos_133"/>
* [[Határozói igenév|határozói ignenevek]], amelyek jelentése megváltozik: ''lopva'', ''elvétve'', ''betéve''.<ref name="bokor_240"/>
Egyes nyelvekben melléknevek használhatók formai változás nélkül határozószókként. Ez például a románban gyakori. Ebben a nyelvben a melléknév [[Nem (nyelvészet)|hímnem]] egyes [[Szám (nyelvészet)|számú]] alakja lehet határozószó: ''frumos'' ’szép/szépen’, ''greu'' ’nehéz/nehezen’, ''deschis'' ’nyílt/nyíltan’.<ref name="dobridor"/>
A BHMSZ-ben egyes melléknevek semlegesnem egyes számú alakja használatos határozószóként is (pl. ''dobro'' ’jó/jól’, ''jasno'' ’világos/világosan’, ''slabo'' ’gyenge/gyengén’).<ref>Čirgić 2010, 131. o.</ref> Más, hímnem egyes számban ''-skī''-re vagy ''-jī''-re végződőek ebben az alakban lehetnek határozószók, akár hosszú '''í'''-vel, mint az eredeti melléknév, akár ennek rövid változatával, ami valamennyire megkülönbözteti a melléknévtől: ''Primio nas je '''bratskī/bratski''''' ’Testvériesen fogadott minket’, ''Cijelo je to vrijeme živio '''pasjī/pasji''''' ’Egész ez idő alatt kutyaélete volt’ (szó szerint ’… kutyául élt’).<ref name="baric_275">Barić 1997, 275. o.</ref>
Ritkábban a franciában is vannak határozószóként használt melléknevek: ''Il chante '''faux''''' ’Hamisan énekel’, ''Elle s’habille '''jeune''''' ’Fiatalosan öltözködik’.<ref>Kalmbach 2017, [https://web.archive.org/web/20140618053645/http://research.jyu.fi/grfle/038.html 38. o.].</ref> Egészen kivételesen vannak ilyen határozószók, amelyek nemben és számban [[Egyeztetés (nyelvészet)|egyeznek]] az alaptagukként szolgáló melléknévvel: ''Ma fenêtre est '''grande''' ouverte'' ’Ablakom tágra nyitott’ ([[André Gide]]).<ref>Grevisse – Goosse 2007, 1190. o.</ref> Ebben a nyelvben elöljárószók is használatosak határozószókként, pl. ''après'' ’után(a)’, ''avant'' ’(az)előtt, előtt(e)’ (időben), ''depuis'' ’(az)óta’ ''derrière'' ’mögött(e)’, ''devant'' ’előtt(e)’ (térben).<ref>Grevisse – Goosse 2007, 1327. o.</ref> Néhány főnévből is lehet határozószó: '''''moitié''' mort'' ’félig halott’ (szó szerint ’fél halott’), ''tomber '''pile''''' ’kapóra jönni’ [szó szerint ’esik írás’(érme oldala)].<ref>Grevisse – Goosse 2007, 1188. o.</ref>
Az [[angol nyelv]]ben is ritkább a határozószóként használt melléknév, mint a másféle: ''We didn't have a '''long''' wait'' ’Nem volt hosszú a várakozásunk’ vs. ''We didn't have to wait '''long''''' ’Nem vártunk sokáig’.<ref>Eastwood 1994, 262. o.</ref>
A románban főnév is lehet határozószó használatú. Ilyenek a napok nevei [[Névelő|artikulus]] nélkül vagy határozott artikulussal: [''luni'' ’hétfő/hétfőn’, ''lunea'' ’a hétfő/(minden) hétfőn’], és egyes napszakok, valamint az évszakok nevei határozott artikulussal: ''ziua'' ’a nap/nappal’, ''iarna'' ’a tél/télen’.<ref name="dobridor"/>
==== Képzett határozószók ====
Egyes magyar grammatikák szerint határozókat többek között ragos mellék- és [[Számnév|számnevek]] fejeznek ki, pl. ''forrón'', ''magasan'', ''öten'', ''konokul'', ''hitetlenül'', ''sokszor'', ''kétszer'', ''ötször'' stb.<ref>Bokor 2007, 242. o.</ref> Mások szerint melléknevekből és főnevekből képzett határozószókról lehet szó, a példákban [[fettelés]]sel írt [[Szóképzés|képzőkkel]], pl. ''vidáma'''n''''', ''olasz'''ul''''', ''logikai'''lag''''', ''megérkezés'''kor''''',<ref>Kiefer 2006, 41. o.</ref> ''katona'''ként''''', ''mérce'''képpen''''',<ref>Szende – Kassai példái (107. o.)</ref> ''ruhá'''stul'''''.<ref>Szende – Kassai példája (122. o.)</ref> Ez a nézet általános más nyelvek grammatikáiban.
Az angolban gyakoriak a melléknévből képzett határozószók, de csak egy határozószó-képző van: ''quick'' ’gyors’ → ''quick'''ly''''' ’gyorsan’, ''awful'' ’szörnyű’ → ''awful'''ly''''' ’szörnyen’.<ref name="crystal"/>
A franciában is nagyon termékeny határozószók melléknévből való képzése, ugyancsak egyetlen képzővel: ''grand'' (hímnem), ''grande'' (nőnem) ’nagy’ → ''grandement'' ’nagy mértékben’, ''vif'' (hn.), ''vive'' (nn.) ’élénk’ → ''vivement'' ’élénken’.<ref>Grevisse – Goosse 2007, 1206. o.</ref>
A románban kevesebb melléknévből képzett határozószó van, mivel sok melléknevet változatlanul használnak határozószóként, de vannak [[főnév]]ből és [[Ige (nyelvészet)|igéből]] képzettek is: ''nebun'' ’bolond’ → ''nebun'''ește''''' ’bolondul’, ''șoim'' ’sólyom’ → ''șoim'''ește''''' ’sólyom módjára’, ''a se târî'' ’csúszni-mászni’ → ''târ'''âș''''' ’hason csúszva’.<ref name="dobridor"/>
A BHMSZ-ben is képeznek határozószót főnévből és igéből: ''zima'' ’tél’ → ''zim'''us''''' ’ezen a télen’, ''dan'' ’nap’ → ''dan'''as''''' ’ma’, ''hteti'' ’akarni’ → ''nehot'''ice''''' ’akaratlanul’.<ref name="baric_275"/>
==== Összetett határozószók ====
A [[szóösszetétel]] egyike a határozószók alkotási módjának.
A magyarban ilyenek az ''ideig-óráig'', ''kurtán-furcsán'',<ref name="bokor_240"/> ''ezentúl'', ''tegnapelőtt'' határozószók.<ref>Cs. Nagy Lajos 2007, 301. o.</ref>
Más nyelvekben:
:{{en}} ''forthwith'' ’azonnal’, ''henceforth'' ’ezentúl’;<ref name="bussmann"/>
:{{fr}} ''avant-hier'' ’tegnapelőtt’, ''longtemps'' ’sokáig’;<ref>Grevisse – Goosse 2007, 1195–1196. o.</ref>
:{{ro}} ''alaltăieri'' ’tegnapelőtt’, ''oricând'' ’akármikor’;<ref name="dobridor"/>
:<small>(BHMSZ)</small> ''zatim'' ’azután’, ''bogzna'' ’Isten tudja’.<ref>Barić 1997, 389. o.</ref>
==== Határozószó értékű szókapcsolatok ====
Ezek olyan [[állandósult szókapcsolat]]ok, amelyek [[szemantika]]ilag nem elemezhetők. Grammatikailag elemezhetők ugyan, de mivel egy szóból álló határozóként működnek, nem elemzik őket. Ezt a kategóriát számba veszik például a francia grammatikák ''locutions adverbiales'' elnevezéssel. Van olyan, amelynek alapszava már nem él magában (pl. ''en catimini'' ’suttyomban’), és olyan, amelynek mindegyik összetevője külön is használt szó: ''de bonne heure'' ’korán (reggel)’ (szó szerint ’jó órában’).<ref>Grevisse – Goosse 2007, 1197. o.</ref>
A román grammatikák is foglalkoznak ezzel a kategóriával, idesorolva [[szószerkezet]]eken kívül (''la miezul nopții'' ’éjfélkor’) egész mondatokat is: ''cât ai zice pește'' ’nagyon gyorsan’ (szó szerint ’amíg kimondanád „hal”’).<ref>Bărbuță 2000, 189. o.</ref>
=== Jelentés szerinti osztályozás ===
Ez az osztályozás grammatikától függően különbözik, beleértve egyazon nyelv grammatikáit is.
A magyar grammatikában például Bokor 2007 két főbb fajtáját különbözteti meg a határozószóknak:<ref>Bokor 2007, 241. o.</ref>
* A valóságos határozószó határozottabb fogalmi tartalmakat fejez ki, és jelölhet:
:* helyet: ''alant'', ''közel'', ''otthon'';
:* időt: ''egykor'', ''nemsokára'', ''tüstént'';
:* elvontabb körülményt: ''alattomban'', ''egymagában'', ''elég''.
* A névmási határozószó vagy csak alkalmi utalással, vagy vissza-, illetőleg rámutatással fejez ki határozói körülményt. Ez is jelölhet:
:* helyet: ''hol'', ''ott'', ''mindenhonnan'';
:* időt: ''mikor'', ''néha'', ''soha'';
:* elvontabb körülményt: ''hogyan'', ''némileg'', ''akármint''.
Erdős 2001 megemlíti még a névmási határozószók között a kérdőket (''hol?'', ''mikor?'', ''hogy(an)?'' stb.) és a vonatkozókat: ''ahol'', ''amikor'', ''ahogy(an)'' stb.<ref>Erdős 2001, [http://bme-tk.bme.hu/other/kuszob/b_hatszo.htm 6. Határozószók].</ref>
Szende – Kassai 2007 ún. „vélemény-határozószókat” is számba vesz: ''alig'', ''csak'', ''elég(gé)'', ''igen'' (= ''nagyon''), ''majdnem'' stb.<ref>Szende – Kassai 2007, 296–297. o.</ref>
== Változó alakú határozószók ==
Egyes nyelvekben a határozószók korlátozottan ugyan, de toldalékolhatók.
Bizonyos határozószók fokozhatóak úgy, mint a melléknevek. A magyarban ez a ''-bb'' fokjellel és a ''leg-'' [[Toldalék|prefixummal]] történik: ''messze'' → ''messze'''bb''''', '''''leg'''messzebb''.<ref name="bokor_240"/>
A BHMSZ-ben hasonló a fokozás: ''blizu'' ’közel’ → ''bliž'''e''''' ’közelebb’, '''''naj'''bliže'' ’legközelebb’.<ref>Klajn 2005, 158. o.</ref>
Az angolban is van néhány [[szuffixum]]mal fokozható határozószó, pl. ''soon'' ’hamar’ → ''soon'''er''''' ’hamarabb’, ''soon'''est''''' ’leghamarabb’, de a legtöbb [[Analitizmus és szintetizmus (nyelvészet)|analitikus]] fokozású: ''often'' ’gyakran’ → ''more often'' ’gyakrabban’, ''most often'' ’leggyakrabban’.<ref>Eastwood 1994, 282. o.</ref>
Más nyelvekben, mint például a francia vagy a román, a fokozás csak analitikus.
A magyarban egyes határozószókhoz, főleg a hely- és időjelölőkhöz járulhatnak viszonyragok: ''alul'''ról''''', ''kint'''ről''''', ''addig'''ra''''', ''belül'''re''''', ''mostan'''tól''''', ''hazá'''ig''''', ''soká'''ig'''''.<ref name="bokor_240"/> Más nyelvekben ilyeneknek elöljárós szókapcsolatok felelnek meg: {{fr}} ''d’ici'' ’innen’,<ref>Grevisse – Goosse 2007, 392. o.</ref> {{ro}} ''de sus'' ’fentről’,<ref>Bărbuță 2000, 264. o.</ref> <small>(BHMSZ)</small> ''do danas'' ’máig’. Az utóbbi nyelvben egyes ilyen szókapcsolatokat egyetlen szónak tekintenek, pl. ''nadesno'' ’jobbra’.<ref name="baric_276">Barić 1997, 276. o.</ref>
Egyes határozószók alapul szolgálhatnak [[szóképzés]]nek is: ''tovább'' → ''tovább'''ít''''', ''ma'' → ''ma'''i''''', ''ingyen'' → ''ingyen'''es'''''.<ref name="bokor_240"/> A BHMSZ-ben határozószót lehet képezni határozószóból: ''natrag'' ’hátra’ → ''natraške'' ’hátrafelé’. Mindkét szó jelentése ugyanaz, de a képzett alak megerősíti a körülmény kifejezését.<ref name="baric_276"/> A román nyelvben kicsinyítő képzőt lehet hozzáadni bizonyos határozószókhoz: ''bine'' ’jól’ → ''binișor'' ’jócskán’, ''repede'' ’gyorsan’ → ''repejor'' ’gyorsacskán’.<ref>Cojocaru 2003, 175. o.</ref>
== A határozószó funkciói ==
A határozószó bizonyos mondattani funkciókat láthat el. Tipológiájuk különbözik grammatikák szerint, beleértve egyazon nyelvekéit is.
A magyar grammatikában például P. Lakatos 2006 szerint ezek az alábbi határozófajták:
* helyhatározó: '''''Benn''' meleg van'';
* időhatározó: '''''Régóta''' nem láttam'';
* számhatározó: '''''Egyszer''' volt itt'';
* állapothatározó: '''''Mezítláb''' futott'';
* eredményhatározó: '''''Kétfelé''' kell vágni'';
* társhatározó: '''''Együtt''' megyünk moziba'';
* módhatározó: '''''Gyalog''' jár'';
* tekintethatározó: '''''Lényegében''' elégedett vagyok'';
* fok-mérték határozó: '''''Alig''' ismeri''.
Más nyelvekben a határozószó elöljárós jelző is lehet:
:{{fr}} ''les gens '''d’ici''''' ’az itteni emberek’;<ref>Grevisse – Goosse 2007, 1182. o.</ref>
:{{ro}} ''Lucrul '''de azi''' nu-l lăsa pe mâine'' ’A mai dolgot ne hagyd holnapra’.<ref>Bărbuță 2000, 194. o.</ref>
A határozószó alaptagja is lehet egy másik határozószónak, például a fentebb említett vélemény-határozószók közül: ''Egy igen '''jól''' öltözött ür lépett be''.<ref>Szende – Kassai 2007, 297. o.</ref>
Egyes határozószói névmásoknak más szerepük is van a [[mondatrész]]in kívül. Grammatikai többletfunkció, mégpedik [[kötőszó]]i a vonatkozó határozószóké, pl. <sup>1</sup> ''Ott szakad a kötél, | <sup>2</sup> '''(a)hol''' legvékonyabb''. Itt az ''(a)hol'' szó helyhatározó a helyhatározói mellékmondatban (2.), amelyet ugyanakkor a főmondathoz (1.) köt.<ref>P. Lakatos 2006, 191. o.</ref>
Egyes határozószóknak a mondatrészi funkció mellett ugyanakkor nem mondattani szerepük is lehet a [[Diskurzus (nyelvészet)|diskurzusban]] ([[szöveg]]ben). Az egyik a [[deixis]], azaz a rámutatási szerep. Ezzel kapcsolat valósul meg a diskurzus tartalma és a közlési helyzet (a helyzeti [[Kontextus (nyelvészet)|kontextus]]) között, ami a diskurzuson kívüli, pl. ''– Hol van az újság? – '''Itt'''''. Deiktikus elem a diskurzuson belülre is utalhat, pl. '''''Föntebb''' már esett szó arról, hogy…''<ref>Tolcsvai Nagy 2006, 115. o.</ref>
Egy másik ilyen diskurzusbeli funkció az anaforikus, azaz utalás valamire, ami előbb lett kimondva (leírva) ugyanabban vagy egy előbbi mondatban, pl. {{ro}} ''Am fost la teatru și de '''acolo''', la facultate'' ’A színházba mentem és onnan az egyetemre’.<ref name="bidu"/>
Egyes szavak olykor határozói funkciójú határozószók, máskor csak [[pragmatika]]i funkciójú szavak, például:
:''Géza '''biztosan''' talált be a belső körbe'' (módhatározó) vs. ''Géza '''biztosan''' betalált a belső körbe'' (módosítószó);<ref name="kugler">[http://www.c3.hu/~nyelvor/period/1252/125210.htm#233 Kugler 2001, 233. o.].</ref>
:''Péter '''egyszerűen''' oldotta meg a feladatot'' (módhatározó) vs. ''Péter '''egyszerűen''' megoldotta a feladatot'' (partikula).<ref name="peteri_99">[http://www.c3.hu/~nyelvor/period/1251/125107.htm#099 Péteri 2001, 99. o.]</ref>
:{{fr}} ''Toi, tu penses qu’il n’y a que l’argent qui compte. Moi, je pense '''autrement''''' ’Te úgy hiszed, hogy csak a pénz számít. Én másképpen hiszem’ (módhatározó) vs. ''Je prends toujours des notes pendant le cours. '''Autrement''', j’oublie ce que le professeur a dit'' ’Én mindig jegyzetelek az előadáson. Másképp elfelejtem, amit a tanár mond’ ([[Konnektor (nyelvészet)|konnektor]]).<ref name="delatour_172"/>
== Jegyzetek ==
== Források ==
* {{ro}} Bidu-Vrănceanu, Angela ''et al.'', [https://www.academia.edu/10986209/87525919-DSL-Dictionar-de-Stiinte-Ale-Limbii ''Dicționar general de științe. Științe ale limbii''] [« Dictionnaire général des sciences. Sciences de la langue »], Bucarest, Editura științifică, 1997 {{ISBN|973-440229-3}} (consulté le {{date-|
* {{hr}} Barić, Eugenija ''et al.'', [https://vk.com/doc12620867_132564457?hash=28831048ac0b54ee0d&dl=74da4480941aa7f751 ''Hrvatska gramatika''] (Horvát grammatika). 2. kiadás, Zágráb: Školska knjiga. 1997 {{ISBN|953-0-40010-1}} (Hozzáférés:
* {{ro}} Bărbuță, Ion ''et al.'' [https://docs.google.com/file/d/0B7TY-evjcgCUYTNiZGRiMjYtMmUwZi00ZGUzLTkxOGMtMjY1NmNiMGY3NmMx/edit?pref=2&pli=1 ''Gramatica uzuală a limbii române''] (A román nyelv mindennapi grammatikája) Chișinău: Litera, 2000 {{ISBN|9975-74-295-5}} (Hozzáférés:
* {{ro}} Bidu-Vrănceanu, Angela ''et al.'' [https://www.academia.edu/10986209/87525919-DSL-Dictionar-de-Stiinte-Ale-Limbii ''Dicționar general de științe. Științe ale limbii''] (Tudományok általános szótára. Nyelvtudományok). Bukarest: Editura științifică. 1997. {{ISBN|973-440229-3}} (Hozzáférés:
* Bokor József. Szófajtan. [[Adamikné Jászó Anna|A. Jászó Anna]] (szerk.) [http://fr.scribd.com/doc/125463345/A-magyar-nyelv-konyve#scribd ''A magyar nyelv könyve'']. 8. kiadás. Budapest: Trezor. 2007 {{ISBN|978-963-8144-19-5}}, 197–253. o. (Hozzáférés:
* {{en}} Bussmann, Hadumod (szerk.) [http://www.e-reading.club/bookreader.php/142124/Routledge_Dictionary_of_Language_and_Linguistics.pdf ''Dictionary of Language and Linguistics''] (Nyelvi és nyelvészeti szótár). London – New York: Routledge. 1998 {{ISBN|0-203-98005-0}} (Hozzáférés:
* {{cnr}} Čirgić, Adnan – Pranjković, Ivo – Silić, Josip. [https://fr.scribd.com/doc/307118991/gramatika-crnogorskoga-jezika-pdf ''Gramatika crnogorskoga jezika''] (A montenegrói nyelv grammatikája). Podgorica: Montenegró Oktatás- és Tudományügyi Minisztériuma. 2010. {{ISBN|978-9940-9052-6-2}} (Hozzáférés:
* {{en}} Cojocaru, Dana. [http://seelrc.org:8080/grammar/mainframe.jsp?nLanguageID=5 ''Romanian Grammar''] (Román grammatika). SEELRC. 2003. (Hozzáférés:
* {{ro}} Constantinescu-Dobridor, Gheorghe. ''Dicționar de termeni lingvistici'' (Nyelvészeti terminusok szótára). Bukarest: Teora, 1998; az interneten: [https://dexonline.ro/ Dexonline] (Hozzáférés:
* {{en}} Crystal, David. [https://web.archive.org/web/20160329195910/http://www.mohamedrabeea.com/books/book1_3891.pdf ''A Dictionary of Linguistics and Phonetics''] (Nyelvészeti és hangtani szótár). 6. kiadás. Blackwell Publishing, 2008 {{ISBN|978-1-4051-5296-9}} (Hozzáférés:
* Cs. Nagy Lajos. A szóalkotás módjai. Jászó Anna (szerk.) [http://fr.scribd.com/doc/125463345/A-magyar-nyelv-konyve#scribd ''A magyar nyelv könyve''] 8. kiadás. Budapest: Trezor, 2007 {{ISBN|978-963-8144-19-5}}, 293–320. o. (Hozzáférés:
* {{fr}} Delatour, Yvonne ''et al.'' [https://vk.com/doc162499119_346275411?hash=b28373417f2c851f9d&dl=1b19e003a744437413 ''Nouvelle grammaire du français''] (Új francia grammatika). Párizs: Hachette, 2004 {{ISBN|2-01-155271-0}} (Hozzáférés:
* {{fr}} Dubois, Jean ''et al.'' ''Dictionnaire de linguistique'' (Nyelvészeti szótár). Párizs: Larousse-Bordas/VUEF, 2002
* {{en}} Brown, Keith – Ogilvie, Sarah (szerk.). ''Concise Encyclopedia of Languages of the World'' (A világ nyelveinek a kis enciklopédiája). Oxford : Elsevier. 2009. {{ISBN|978-0-08-087774-7}} (CELW)
* {{en}} Eastwood, John. [https://www.uop.edu.jo/download/research/members/Oxford_Guide_to_English_Grammar.pdf ''Oxford Guide to English Grammar''] (Oxford angol grammatikai kézikönyv). Oxford: Oxford University Press, 1994 {{ISBN|0-19-431351-4}} (Hozzáférés:
* {{fr}} Grevisse, Maurice – Goosse, André. ''Le bon usage. Grammaire française'' (A jó nyelvhasználat. Francia grammatika). 14. kiadás. Bruxelles: De Boeck Université. 2007. {{ISBN|978-2-8011-1404-9}}
* {{en}} Bussmann, Hadumod (dir.), [http://www.e-reading.club/bookreader.php/142124/Routledge_Dictionary_of_Language_and_Linguistics.pdf ''Dictionary of Language and Linguistics''] [« Dictionnaire de la langue et de la linguistique »], Londres – New York, Routledge, 1998 {{ISBN|0-203-98005-0}} (consulté le {{date-|
* {{fr}} Kalmbach, Jean-Michel. [https://web.archive.org/web/20140517014122/http://research.jyu.fi/grfle/accueil.html ''La grammaire du français langue étrangère pour étudiants finnophones''] (A francia mint idegen nyelv grammatikája finn ajkú hallgatóknak). 1.5. változat. Jyväskylä-i Egyetem. 2017. {{ISBN|978-951-39-4260-1}} (Hozzáférés:
* {{en}} Crystal, David. [https://web.archive.org/web/20181110120458/https://anekawarnapendidikan.files.wordpress.com/2014/04/a-dictionary-of-linguistics-and-phonetics-by-david-christal.pdf ''A Dictionary of Linguistics and Phonetics''] (Nyelvészeti és hangtani szótár). 6. kiadás. Blackwell Publishing. 2008. {{ISBN|978-1-4051-5296-9}} (Hozzáférés:
* Keszler Borbála (szerk.). [https://fr.scribd.com/document/324627255/Magyar-Grammatika-TK-2 ''Magyar grammatika'']. Budapest: Nemzeti Tankönyvkiadó. 2000. {{ISBN|978-963-19-5880-5}} (MGr) (Hozzáférés:
* {{fr}} Dubois, Jean ''et al.'' ''Dictionnaire de linguistique'' (Nyelvészeti szótár). Párizs: Larousse-Bordas/VUEF. 2002
* {{sr}} Klajn, Ivan. [http://jelenagolubovic.weebly.com/uploads/2/5/3/7/25373008/ivan_klajn_-_gramatika_srpskog_jezika.pdf ''Gramatika srpskog jezika''] (A szerb nyelv grammatikája). Belgrád: Zavod za udžbenike i nastavna sredstva, 2005 {{ISBN|86-17-13188-8}} (Hozzáférés:
* {{en}} Eifring, Halvor – Theil, Rolf. [http://www.uio.no/studier/emner/hf/ikos/EXFAC03-AAS/h05/larestoff/linguistics/ ''Linguistics for Students of Asian and African Languages''] (Nyelvészet ázsiai és afrikai nyelveket tanulmányozó hallgatók számára). Oslói Egyetem. 2005 (Hozzáférés:
* Kugler Nóra. [http://www.c3.hu/~nyelvor/period/1252/125210.htm Próbák és szempontok a módosítószók elhatárolásához]. [http://www.c3.hu/~nyelvor/period/1252/ ''Magyar Nyelvőr''. 125. évf. 2. sz. 2001. (április–június)]. 233–241. o. (Hozzáférés:
* {{en}} Greenberg, Joseph H. A quantitative approach to the morphological typology of languages (Mennyiségi megközelítés a morfológiai nyelvtipológiában). Spencer, Robert. ''Festschrift for Wilson D. Wallis. Method and Perspective in Anthropology''. University of Minnesota Press.1954
* Péteri Attila. [http://www.c3.hu/~nyelvor/period/1251/125107.htm Az árnyaló partikulák elhatárolásának problémája a magyar nyelvben]. [http://www.c3.hu/~nyelvor/period/1251/ ''Magyar Nyelvőr''. 125. évf. 1. sz. 2001 (január-március)]. 94–102. o. (Hozzáférés:
* {{fr}} [[SzendeKálmán TamásLászló (nyelvész)|Szende,Kálmán ThomasLászló]] – Kassai,Trón GeorgesViktor. [httpshttp://frwww.scribdszepejudit.comhu/document/372632620/22-Grammaire-Fondamentale-du-Hongrois-kalman_tron_bevezetes.pdf ''GrammaireBevezetés fondamentalea du hongroisnyelvtudományba'']. (A2., magyarbővített nyelv alapvető grammatikája)kiadás. PárizsBudapest: Langues & Mondes – L’AsiathèqueTinta. 2007., {{ISBN|978-2963-917094-52555565-31}} (Hozzáférés:
* {{fr}} Sörés, Anna. [https://halshs.archives-ouvertes.fr/halshs-01086756/document Chapitre II. Une langue agglutinante. Le hongrois dans la typologie des langues] (2. fejezet. Egy agglutináló nyelv. A magyar a nyelvtipológiában). Lambert-Lucas. 2006. {{ISBN|2-915806-29-2}}. 29–51. o. (Hozzáférés:
* [[Tolcsvai Nagy Gábor]]. 6. fejezet – Szövegtan. Bajor Péter ''et al.'' (szerk.). [http://www.tankonyvtar.hu/hu/tartalom/tamop425/2011_0001_536_MagyarNyelv/adatok.html ''A magyar nyelv'']. Akadémiai kiadó. 2006. [http://www.tankonyvtar.hu/hu Digitális Tankönyvtár]. Letölthető PDF. 108–126. o. (Hozzáférés:
== Kapcsolódó szócikkek ==
* [[Analitizmus és szintetizmus (nyelvészet)]]
* [[Határozó]]
* [[KonnektorAnalitikus (nyelvészet)nyelv]]
* [[Módosítószó]]
* [[Partikula]]
| 