Wikipédia

„Meronímia és holonímia” változatai közötti eltérés

Laptörténet interaktív böngészése
[nem ellenőrzött változat][nem ellenőrzött változat]
← Régebbi szerkesztésÚjabb szerkesztés →
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
VizuálisWikiszöveges
Nincs szerkesztési összefoglaló
Nincs szerkesztési összefoglaló
3. sor:
== Jellegzetességei ==
 
Az izoláló nyelvek egyike a [[Kínai nyelv|kínai]]. Az alábbi példa ezen nyelvek fő jellegzetességét mutatja, mégpedig hogy mindegyik szó egyetlen morfémával esik egybe<ref name="eifring">Eifring și– Theil 2005, cap4. 4fej., p. 5–6. o.</ref> :
 
{| class="wikitable" style="margin: 1em auto 1em auto; text-align: center;"
20. sor:
| ó || gbé || e || wá
|-
| ő (hímnem) || hord || [[Élőség|élettelenre]] utaló<br />[[szmélyesszemélyes névmás]] || jön
|-
| colspan=8 | Elhozza
32. sor:
[[Fájl:Inflectional Morphology.png|300px|thumb|Nyelvek a toldalékolás mértékének szempontjából. A fehér körökkel jelzettekben az toldalékolás alacsony mértékű, tehát izolálóak vagy ilyenekhez állnak közel.<ref>[https://wals.info/feature/26A#2/22.6/153.1 Dryer 2013]. o.</ref>]]
 
Izoláló nyelvek főleg [[Kelet-Ázsia|Kelet-]] és [[Délkelet-Ázsia|Délkelet-Ázsiában]] vannak. A kínai nyelven kívül ilyenek többek között a [[Vietnámi nyelv|vietnámi]],<ref name="kalman"/> a [[Thai nyelv|thai]]<ref>CELW 2009, 1040. o.</ref> és a [[Khmer nyelv|khmer]].<ref>CELW 2009, 599. o.</ref> Egyéb olyan régiók, ahol több izoláló nyelvet beszélnek Nyugat-Afrika (pl. a [[joruba nyelv]] és az [[ewe nyelv]]),<ref>Eifring – Theil 2005, cap6. 6fej, 30. o.</ref> valamint [[Dél-Afrika (régió)|Dél-Afrika]], pl. a [[!kung nyelvek]].<ref name="eifring"/> A [[kreol nyelv]]ek is izoláló tendenciát mutatnak.<ref>CELW 2009, 861. o.</ref>
 
== Az izoláló jelleg viszonylagossága ==
 
Egyetlen nyelv sem tisztán analitikus vagy tisztán szintetikus, hanem mindegyikben megvannak ezen jellegek kisebb-nagyobb mértékben.<ref name="crystal"/> Ideálisan izoláló nyelvben a [[Mondat (nyelvészet)|mondat]] mindegyik szava egyetlen morfémával esik egybe,. túlnyomóanEzzel szintetikusban a legtöbb szó, ugyancsak mondatban egynél több morfémából áll,szemben ideálisan szintetikusbanszintetikus pedignyelvben, amilyenhez a [[poliszintetikus nyelv]]ek közelednek, egy mondatot egyetlen olyan szó alkot, amely magában folglalja az összes szükséges morfémát. Közöttük helyezkedik el a túlnyomóan szintetikus nyelv, amelyben a legtöbb szó, ugyancsak mondatban egynél több morfémából áll. [[Joseph H. Greenberg]] [[Amerikai Egyesült Államok|amerikai]] nyelvész kiszámította nyolc nyelvből vett száz szavas minták alapján a morfémák és a szavak száma közötti [[arány]]t, amelyet „szintézisfok”-nak nevezett el. Minél kisebb egy nyelvre vonatkozóan ennek az aránynak a [[Osztás|hányadosa]], annál analitikusabb az adott nyelv. Például a vietnámi nyelv, amely szintézisfoka 1,06-os, jelentősen izoláló, a szanszkrit az ő 2,59-es szintézisfokával szintetikus, az egyik [[Eszkimó nyelvek|eszkimó nyelv]] pedig 3,72-es szintézisfokkal poliszintetikus.<ref name="sores">Greenberg 1954, idézi Sörés 2006, 33. o.</ref>
 
Az izoláló nyelveknek tekintettek között is vannak különbségek az izoláló jelleg mértékét tekintve. Például a klasszikus kínai nyelv izolálóbb, mint a mai kínai, amelyben [[Szóképzés|képzett]] és [[Szóösszetétel|összetett szavak]] is vannak, pl. ''fù-mǔ'' ’szülők’ (szó szerint ’apa-anya’), ''zhěn-tóu'' ’párna’ (szó szerint ’pihen-fej’),<ref>Bussmann 1998, 179. o.</ref> ami 1,54-re viszi fel a szintézisfokát, és csak mérsékelten izolálttá teszi.<ref>CELW 2009, 222. o.</ref>
 
Egyes nyelvekben az analitikus, illetve a szintetikus jelleg különböző lehet szófajok szerint, például az ige izoláló lehet, miközben a főnév pedig nem izoláló.<ref name="dubois"/>
 
== Jegyzetek ==
47. sor:
== Források ==
 
* {{ro}} Bidu-Vrănceanu, Angela ''et al.'', [https://www.academia.edu/10986209/87525919-DSL-Dictionar-de-Stiinte-Ale-Limbii ''Dicționar general de științe. Științe ale limbii''] [«(Tudományok Dictionnaireáltalános généralszótára. des sciencesNyelvtudományok). Sciences de la langue »], Bucarest,Bukarest: Editura științifică,. 1997. {{ISBN|973-440229-3}} (consultéHozzáférés: le {{date-|
* {{en}} Brown, Keith – Ogilvie, Sarah (szerk.). ''Concise Encyclopedia of Languages of the World'' (A világ nyelveinek a kis enciklopédiája). Oxford : Elsevier. 2009. {{ISBN|978-0-08-087774-7}} (CELW)▼
 
* {{en}} Bussmann, Hadumod (dirszerk.),. [http://www.e-reading.club/bookreader.php/142124/Routledge_Dictionary_of_Language_and_Linguistics.pdf ''Dictionary of Language and Linguistics''] [«(Nyelvi Dictionnaireés denyelvészeti la langue et de la linguistique »],szótár). LondresLondon – New York,: Routledge,. 1998. {{ISBN|0-203-98005-0}} (consultéHozzáférés: le {{date-|▼
▲* {{en}} Brown, Keith – Ogilvie, Sarah (szerk.). ''Concise Encyclopedia of Languages of the World'' (A világ nyelveinek a kis enciklopédiája). Oxford : Elsevier. 2009. {{ISBN|978-0-08-087774-7}} (CELW)
 
 
▲* {{en}} Bussmann, Hadumod (dir.), [http://www.e-reading.club/bookreader.php/142124/Routledge_Dictionary_of_Language_and_Linguistics.pdf ''Dictionary of Language and Linguistics''] [« Dictionnaire de la langue et de la linguistique »], Londres – New York, Routledge, 1998 {{ISBN|0-203-98005-0}} (consulté le {{date-|
 
* {{en}} Crystal, David. [https://web.archive.org/web/20181110120458/https://anekawarnapendidikan.files.wordpress.com/2014/04/a-dictionary-of-linguistics-and-phonetics-by-david-christal.pdf ''A Dictionary of Linguistics and Phonetics''] (Nyelvészeti és hangtani szótár). 6. kiadás. Blackwell Publishing. 2008. {{ISBN|978-1-4051-5296-9}} (Hozzáférés:
* {{en icon}} Dryer, Matthew S. [https://wals.info/feature/26A#2/22.6/153.1 Prefixing vs. Suffixing in Inflectional Morphology] (Prefixumok és szuffixumok a flexiós morfológiában). Dryer, Matthew S. – Haspelmath, Martin (szerk.) ''The World Atlas of Language Structures Online'' (A nyelvszerkezetek online világatlasza). Leipzig: Max Planck Institute for Evolutionary Anthropology. 2013 (Hozzáférés:
 
* {{fr}} Dubois, Jean ''et al.'' ''Dictionnaire de linguistique'' (Nyelvészeti szótár). Párizs: Larousse-Bordas/VUEF. 2002
 
* {{en}} Eifring, Halvor – Theil, Rolf. [http://www.uio.no/studier/emner/hf/ikos/EXFAC03-AAS/h05/larestoff/linguistics/ ''Linguistics for Students of Asian and African Languages''] (Nyelvészet ázsiai és afrikai nyelveket tanulmányozó hallgatók számára). Oslói Egyetem. 2005 (Hozzáférés:
 
* {{en}} Greenberg, Joseph H. A quantitative approach to the morphological typology of languages (Mennyiségi megközelítés a morfológiai nyelvtipológiában). Spencer, Robert. ''Festschrift for Wilson D. Wallis. Method and Perspective in Anthropology''. University of Minnesota Press.1954
 
* [[Kálmán László (nyelvész)|Kálmán László]] – Trón Viktor. [http://www.szepejudit.hu/kalman_tron_bevezetes.pdf ''Bevezetés a nyelvtudományba'']. 2., bővített kiadás. Budapest: Tinta. 2007, {{ISBN|978-963-7094-65-1}} (Hozzáférés:
 
* {{fr}} Sörés, Anna. [https://halshs.archives-ouvertes.fr/halshs-01086756/document Chapitre II. Une langue agglutinante. Le hongrois dans la typologie des langues] (2. fejezet. Egy agglutináló nyelv. A magyar a nyelvtipológiában). Lambert-Lucas. 2006. {{ISBN|2-915806-29-2}}. 29–51. o. (Hozzáférés:
 
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/wiki/Meronímia_és_holonímia”