„Rondó (zene)” változatai közötti eltérés
| [nem ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a Visszaállítottam a lap korábbi változatát 188.6.199.65 (vita) szerkesztéséről InternetArchiveBot szerkesztésére Címke: Visszaállítás |
|||
4. sor:
=== Felépítése ===
A rondóformában egy fő téma, vagy refrén váltakozva szerepel egy vagy több, a fő témával kontrasztban álló formai egységgel (epizóddal). A kezdőtéma a refrén, melyet epizód követ, majd a műben a refrén
A formai egységek ilyen váltakozásának vannak bevett szokásai is. A [[Bécsi klasszika|klasszika zenéjében]] gyakori volt az ''RAR'', az ''RARBR'' illetve az ''RARBRAR'' szerkezet, (ahol ''R'' a refrén, ''A'' és ''B'' pedig epizódok).<ref>Eugene K. Wolf, "Rondo", ''Harvard Dictionary of Music'', fourth edition, edited by Don Michael Randel.</ref> A kombinált egységek műtől függően különbözhetnek, illetve az egyes egységek variációja, lerövidítése, kisebb módosítása is gyakori.
A rondóformákat többféleképpen osztáben hosszabb versszakokat rövidebb refrének váltanak.<ref name="White">White, John D. (1976).</ref> Egyesek vitatják, hogy a zenei műforma a versformából származna, vagy ha mégis, ez a kapcsolat áttételes. Erről ír például [[Arnold Schönberg]] [[Style and Idea]] című tanulmányában rámutatva, hogy különbözik egymástól az ismétlé▼
=== Osztályozása ===
A rondóformákat többféleképpen osztályozzák.<ref name=":0">{{Cite web|url=http://www.kepzesevolucioja.hu/dmdocuments/4ap/4_1436_010_101215.pdf|title=Formatan II. - Rondóforma|accessdate=2016-06-03|author=Lakatos Ágnes|format=PDF|publisher=Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Intézet|archiveurl=https://web.archive.org/web/20140326121117/http://www.kepzesevolucioja.hu/dmdocuments/4ap/4_1436_010_101215.pdf|archivedate=2014-03-26}}</ref> Pusztán terjedelem alapján történő felosztásban megkülönböztetnek kis és nagy rondót, ez az osztályozás viszont nincs tekintettel magára a rondóformára.
[[Weiner Leó]] a rondóformákat alsóbbrendű és felsőbbrendű formák csoportjára osztotta.<ref name=":0" /> Az alsóbbrendű rondóformák a magasabb rendű formáktól függetlenek, inkább az összetett dalformákra hasonlítanak. Ezzel szemben a felsőrendű rondóformák más összetettebb formák (például szonátaforma) módosulatának tekinthetők. Azaz a zeneszerző úgy módosítja a szonátaformát, hogy a műforma rondóra jellemző jegyeket vesz fel.
A bécsi klasszikában előfordulhat, hogy a rondóban nem egy, hanem két téma tér vissza. Ezt általában szonátaformában valósítják meg, melyet [[szonátarondó]]nak nevezünk. Erre a ''RARBRAR'' szerkezetű formára jellemző, hogy a második epizód témáját hasonlóan dolgozzák ki, mint a szonátában a második témacsoportot: azaz hogy az első epizód [[Tonika|tonikától]] eltérő fokon jelenik meg, ezt viszont a többi tonikán követi.
== Eredete ==
▲A
A rondó korai megfelelője a [[Barokk zene|barokk zenében]] a [[ritornell]], melyet a barokk koncertek gyorstételeiben, illetve [[Éneklés|vokális]] és kórusművekben is alkalmaztak. Ennek jellemzője volt, hogy a visszatérő ritornellt a ''[[tutti]]'', míg az epizódokat csak a szólisták játsszák. Alapvető különbség a két forma között, hogy a ritornellben a főtéma csak elemeiben tér vissza, variálása során más fokon is történhet, míg a rondó refrénje mindig a főtéma azonos fokon való variálása.
Nem általánosan elfogadott álláspont, hogy a ritornell lenne a rondóforma előzménye. Például [[Cedric Thorpe Davie]] szerint a ritornell kialakulása és formai fejlődése inkább koncertforma, mint a rondó kialakulásához vezetett.<ref>Thorpe Davie, <nowiki>''Musical Structure and Design''</nowiki>.</ref>
Sem a középkori és reneszánsz vokális rondó, sem a francia barokkra jellemző rondó zenei műforma nem összetévesztendő a rondó versformával, vagy a rondó mai zenei értelmével. Bár a francia ''rondeau'' kifejezést egyes gyors tételekre is alkalmazták, például [[Rameau]] [[A gáláns Indiák]]ban felhangzó rondójára, vagy [[François Couperin|Couperin]] [[Les Barricades Mystérieuses]] című művére, ezek nem a mai értelemben vett rondóformában íródtak. Utóbbi az ún. [[párizsi rondó]]ként ismert típus, melyre csak körvonalaiban vezethető vissza a bécsi klasszicista rondó.
== Példák ==
* [[Johann Sebastian Bach]]: [[E-dúr hegedűverseny (Johann Sebastian Bach)|E-dúr hegedűverseny]], zárótétel
* [[Antonín Dvořák]]: h-moll Gordonkaverseny, harmadik tétel
* [[Ludwig van Beethoven]]: Zongoraszonáta (op. 13.), zárótétel.<ref name="White">White, John D. (1976).</ref>
| |||