„Rabszolgaság” változatai közötti eltérés
| [nem ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Nincs szerkesztési összefoglaló Címkék: Mobilról szerkesztett Mobil web szerkesztés |
a Visszaállítottam a lap korábbi változatát 79.120.252.211 (vita) szerkesztéséről InternetArchiveBot szerkesztésére Címke: Visszaállítás |
||
1. sor:
[[Fájl:Slavery in Brazil, by Jean-Baptiste Debret (1768-1848).jpg|bélyegkép|300px|Rabszolgaság Brazíliában, [[Jean-Baptiste Debret]] festménye]]
A '''rabszolga''' olyan ember, akit megfosztottak személyes szabadságától, tárgyként kezelik és mint ilyen, valaki másnak a tulajdona. A rabszolgák adásvételének a neve ''rabszolga-kereskedelem''. Fontos jellemző, hogy a szabadságtól való megfosztás fizikai vagy intézményesített erőszakkal történik, célja a gazdasági kizsákmányolás. Hivatalosan ma a '''rabszolgaság''' a világ minden országában megszűnt,<ref name="Bales2004">{{cite book|author=Kevin Bales|title=New Slavery: A Reference Handbook|url={{google books |plainurl=y |id=8Cw6EsO59aYC|page=4}}|year=2004|publisher=ABC-CLIO|isbn=978-1-85109-815-6|page=4|accessdate=February 11, 2016}}</ref><ref name="WhiteWhite2014">{{cite book|author1=White, Shelley K. |author2=Jonathan M. White|author3=Kathleen Odell Korgen|title=Sociologists in Action on Inequalities: Race, Class, Gender, and Sexuality|url={{google books |plainurl=y |id=GsruAwAAQBAJ|page=43}}|date=May 27, 2014|publisher=SAGE Publications|isbn=978-1-4833-1147-0|page=43}}</ref> legutoljára Mauritániában 2007-ben. Ennek ellenére sok ember él ilyen típusú függőségben, becslések szerint számuk eléri a 40,3 milliót;<ref>{{cite web|url=https://www.globalslaveryindex.org/findings/|title=Findings Global Slavery Index 2016|publisher=|date=2016|accessdate=2 February 2018}}</ref> sőt számos háborús övezetben, illetve központi kormányzattal nem rendelkező területen a klasszikus rabszolgatartás a 2010-es években újra megjelent. Az adósrabszolgaság a modern kori rabszolgaság leggyakoribb formája. A kikényszerített munka más formákban tovább létezik, mint [[jobbágyság]], [[cselédség]], gyerekek örökbe fogadása és ingyen munkaerőnek való felhasználása, [[gyerekkatonaság|gyerekkatonák]], [[kényszerházasság]].<ref name="modernslavery">{{cite web|url=http://www.bbc.co.uk/ethics/slavery/modern/modern_1.shtml#section_2 |title=Religion & Ethics – Modern slavery: Modern forms of slavery |publisher=BBC |date=January 30, 2007 |accessdate=June 16, 2009}}</ref>
A rabszolgatartó társadalmak jogintézményekkel is támogatták emberek vagyontárgyként való kezelését, adás-vételét.<ref>{{cite book|first=Laura|last=Brace|title=The Politics of Property: Labour, Freedom and Belonging|url={{google books |plainurl=y |id=osZnIiqDd4sC|page=162}}|accessdate=May 31, 2012|year=2004|publisher=Edinburgh University Press|isbn=978-0-7486-1535-3|pages=162–}}</ref> A rabszolga [[kényszermunka|kényszermunkát]] végez gazdájának. Ura önkényétől függően ezért kaphatott fizetést, de ezt jogilag nem lehetett kikényszeríteni, bármikor lehetett csökkenteni vagy akár el is venni. Egyes jogrendszerek biztosítottak bizonyos szintű jogokat, míg másokban a rabszolga teljes mértékben ki volt szolgáltatva gazdájának, aki kínozhatta, akár meg is ölhette.
A rabszolgatartás kezdetei megelőzik az írás feltalálását. Egy rabszolga születhetett eleve rabszolgának, vagy lehetett hadifogoly, illetve adósrabszolga.
==Fajtái==
===Hagyományos rabszolgaság===
| |||