„A táncz” változatai közötti eltérés

379 bájt hozzáadva ,  2 hónappal ezelőtt
Kiegészítés, pontosítás
a (Belső link)
(Kiegészítés, pontosítás)
| nyelv = [[némafilm]]
}}
'''''A táncz''''' {{rögzültrossz|c=1|A tánc|A korábban használatos ''cz'' betűkapcsolatot (egyes családnevek kivételével) kb. 1920 óta a ''c'' betűs írásmód váltotta fel.}} [[1901]]-ben készült, fekete-fehér magyar [[némafilm]], amely az [[Uránia Nemzeti Filmszínház|Uránia Tudományos Színház]] egyik előadásának mozgóképes illusztrációjaként született. Ez volt az első tudatosan rendezett, dramatizált jeleneteket tartalmazó magyar filmalkotás. A [[Pekár Gyula]] ötlete alapján, [[Zsitkovszky Béla]] által forgatott huszonnégy 1-2 perces ún. „[[kinematográf|kinematogramot]]” [[1901]]. [[április 30.|április 30]]-án mutatták be.{{h|Balogh 1999}}{{h|Vasárnapi Ujság 48. évf. 18. szám}} A mozgókép nem maradt fenn, csak a korabeli sajtóban megjelent képek ismertek, valamint azok a fotók, melyekből képeslap-sorozatokat is nyomtattak.
 
A film bemutatójára emlékezve, 2018 óta április 30-án tartják [[A magyar film napja|A magyar film napját]].{{jegyzet|{{hiv-web |url=http://filmarchiv.hu/hu/aktualis/hirek/aprilis-30-an-lesz-a-magyar-film-napja |cím=Április 30-án lesz a Magyar Film Napja |elérés=2018-04-13 |szerző=Magyar Nemzeti Filmalap / Filmarchívum |szerzőhiv=Magyar Nemzeti Filmarchívum |dátum=2018-04-13 |kiadó=[[Magyar Nemzeti Filmalap|MNF]] |archívurl=https://web.archive.org/web/20180413125932/http://filmarchiv.hu/hu/aktualis/hirek/aprilis-30-an-lesz-a-magyar-film-napja |archívdátum=2018-04-13}}}}
 
=== Készítése ===
A sorozat harmadik előadása ''A táncz'' címet viselte, amelyben Pekár a [[tánc]] történetét mutatta be az [[ókor]]tól a [[20. század]]ig, és aminek kultúrtörténeti anyagát Kern Aurél zenetörténésszel együtt állította össze. Zsitkovszkyval úgy döntöttek, hogy ezt az előadást is „mozifényképekkel” illusztrálják, ám ezúttal magyar alkotással.{{h|Pekár 1920}} Zsitkovszky egy vetítőgépet alakított át [[filmfelvevőgép]]pé, azzal forgatta az első felvételeket az Uránia épületének tetőteraszán. A jelenetek elkészítésében nagy lelkesedéssel vett részt a [[Nemzeti Színház]] művészgárdája, valamint a gróf [[Keglevich István (intendáns)|Keglevich István]] [[Magyar Állami Operaház|operaházi]] intendáns közreműködésével „kölcsön kapott” 36 táncos. A táncok betanításában és a felvételeknél közreműködött az opera b[[alett]]mestere, Cesare Smeraldi is, aki azonban a filmkészítésnek nem nagyon örült, s kijelentette: ''„Ich will nicht tanzen! Mein Bild soll man erst nach meinem Tode sehen!”''{{jegyzet|”Nem akarok táncolni! Képemet csak a halálom után láthatják először!”{{h|Pekár 1920}}}} Ugyancsak közreműködők között volt az Uránia Színház zenekara, Neszmélyi (Nezer) Izsó karnagy vezetésével, valamint [[Radics Béla (cigányprímás)|Radics Béla]] és zenekara, Lányi Géza (cimbalom), Vidosfalvy Gyula (hegedű), Zsivnyi József (hegedű).{{jegyzet|{{hiv-web |url=https://varsanyi-iren.blog.hu/2018/08/10/varsanyi_iren_nemafilmjei_saghy_gyula_osszeallitasa |cím=Varsányi Irén, a színésznő... |elérés=2020-04-25 |szerző=Sághy Gyula |társszerzők= |dátum=2018-08-10 |munka=varsanyi-iren.blog.hu |kiadó= |archívurl=https://web.archive.org/web/20200425083109/https://varsanyi-iren.blog.hu/2018/08/10/varsanyi_iren_nemafilmjei_saghy_gyula_osszeallitasa |archívdátum=2020-04-25}}}}{{h|A '''Hangosfilm''' adatlapja}}
 
Az első felvétel, amelyet leforgattak, [[Márkus Emília]] ''Salome-tánca'' volt, amit [[Blaha Lujza]] és [[Kiss Mihály (énekes)|Kiss Mihály]] csárdásjelenete követett, kétféleképpen.{{h|Pekár 1920}}
 
Zsitkovszky Béla, aki az [[Uránia Nemzeti Filmszínház|Uránia]] emeletén rendezte be az első magyar filmlaboratóriumot háromfős személyzettel (ő és két segítőtársa), huszonnégy 1-2 perces „kinematogrammot” készített. Ő maga [[filmrendező|rendezte]] a jeleneteket és az [[operatőr]]i munkát is végezte.{{h|Lajta 1961}}
 
A forgatást egy baleset késleltette: [[1901]]. [[április 3.|április 3]]-án este a szalagok laborálása közben egy [[izzólámpa]] felrobbant, lángba borítva a celluloidszalagokat, megsemmisítve minden addig elkészült felvételt.{{h|Vasárnapi Ujság 48. évf. 1114. szám}} A filmekben, valamint a labor- és filmtechnikai eszközökben jelentős, mintegy {{szám|40000}} korona kár keletkezett.{{h|Vasárnapi Ujság 48. évf. 15. szám}} A színház vezetősége gyűjtést indított, hogy a közönség közadakozásnáak és a közreműködők áldozatkészségének köszönhetően megmenthessék az első magyar film ügyét.{{h|Vasárnapi Ujság 48. évf. 15. szám}} Megfeszített munkával újra leforgatták a felvételeket, és az előadást a tervezett időpontban, [[1901]]. [[április 30.|április 30]]-án megtarthatták.{{h|Vasárnapi Ujság 48. évf. 18. szám}}
 
A premieren azonban két felvétel nem szerepelt: [[Blaha Lujza]] tánca, aminek április végére tervezett újrafelvételét a rossz idő miatt el kellett halasztani, valamint [[Fedák Sári]] japán tánca. Mindkét jelenetet májusban forgatták újra, s csak akkor illesztették a filmbe.{{h|A '''Hangosfilm''' adatlapja}}
;III. felvonás
Az utolsó felvonás a [[19. század]]i, illetve kortárs táncokra koncentrált, amikor a német táncok, a [[bécsi keringő|keringő]] népies elődje, a ''Schleife'' és a ''Ländler''{{wd|Q166705}} kerül előtérbe, majd a nagy mazurka, melyet más etnikumok táncai, a [[japán]], [[jáva]]i, [[néger]], spanyol, szláv, valamint magyar táncok követnek. Felhasznált mozgóképek:
*'''[[Tradicionális japán táncok|Japán tánc]]''' – [[Fedák Sári]] ekkortájt éppen gésát alakított a [[Magyar Színház (Budapest, 1897–1948)|Magyar Színházban]], Sidney Jones ''A gésák vagy egy japán teaház története'' című darabban; s az első külföldön filmre vett magyar művésznőként egy japán táncban örökítették meg az [[1900]]-as [[párizs]]i [[világkiállítás]]kor.{{jegyzet|{{CitLib |szerző=[[Lányi Viktor Géza|dr. Lányi Viktor]] |szerző2=[[Radó István (filmújságíró)|Radó István]] |szerző3=Held Albert |cím=A 25 éves Mozi |alcím=A magyar kinematográfia negyedszázados története |közreműködők=Sátori Lipót (grafika) |hely=Budapest |kiadó=Bíró Miklós Nyomdai Műintézete |év=1920 |url=https://www.yumpu.com/hu/document/read/63153747/a-25-eves-mozi-1920 |fejezetszerző=Held Albert |fejezetcím=A magyar film |oldal=21 |elér=2020-04-25 |archívurl= |archívdátum=}}}} A pályakezdő színésznő facipőben, japán jelmezben, jellemző kézmozdulatokkal járta el a táncokat. A mintegy háromperces felvételt, amelyet válogatott nézőközönség előtt, májusban rögzítettek, utólag illesztették az előadásba.{{h|A '''Hangosfilm''' adatlapja}}
*Három külföldről származó filmbetét: ''[[Kánkán]], Néger tánc, Spanyol tánc''
*'''Jégkeringő''' – A jégtáncot Victor Seibert korcsolyaművész ([[Kronberger Lily]] műkorcsolya bajnok edzője) és felesége adta elő. A felvétel február 19-én készült a műjégpályán.
== Források ==
*{{href|Balogh 1999|{{hiv-web |url=http://www.filmkultura.hu/regi/1999/articles/essays/balogh.hu.html |cím=A magyar film születésétől 1945-ig |elérés=2020-04-26 |szerző=Balogh Gyöngyi |év=1999 |munka=Gondolatok |kiadó=Filmkultúra |archívurl=https://web.archive.org/web/20190903200223/http://www.filmkultura.hu/regi/1999/articles/essays/balogh.hu.html |archívdátum=2019-09-03}}}}
*{{href|Pekár 1920|{{CitLib |szerző=[[Lányi Viktor Géza|dr. Lányi Viktor]] |szerző2=[[Radó István (filmújságíró)|Radó István]] |szerző3=Held Albert |cím=A 25 éves Mozi |alcím=A magyar kinematográfia negyedszázados története |közreműködők=Sátori Lipót (grafika) |hely=Budapest |kiadó=Bíró Miklós Nyomdai Műintézete |év=1920 |url=https://www.yumpu.com/hu/document/read/63153747/a-25-eves-mozi-1920 |fejezetszerző=[[Pekár Gyula]] |fejezetcím=A mozi kezdete Magyarországon |oldal=29–31 |elér=2020-04-25 |archívurl= |archívdátum=}}}}
*{{href|Lajta 1961|{{CitPer|szerző=[[Lajta Andor]] |cím=A magyar filmlaboratóriumok története 1901-1961 (kézirat) |alcím=A legelső magyar filmlaboratórium |periodika=Filmspirál |év=2000 |évfolyam=6 |szám=24 (3) |issn=1416-1117 |egyéb=(A kézirat „dátum nélküli”, azonban a szövegből kiderül, hogy 1961-ben vagy 1962 elején, közvetlenül Lajta halála előtt íródott.) |url=http://epa.oszk.hu/00300/00336/00008/lajta.htm |elér=2017-02-09 |archívurl=https://web.archive.org/web/20141111190313/http://epa.oszk.hu/00300/00336/00008/lajta.htm |archívdátum=2014-11-11}}}}
*{{href|A '''Hangosfilm''' adatlapja|{{hiv-web |url=https://www.hangosfilm.hu/filmografia/a-tancz |cím=A táncz |elérés=2020-04-27 |szerző= |dátum=2010-11-08 |munka= |kiadó=Hangosfilm.hu |archívurl=https://web.archive.org/web/20200427084215/https://www.hangosfilm.hu/filmografia/a-tancz |archívdátum=2019-09-27}}}}
*{{href|Vasárnapi Ujság 48. évf. 1114. szám|{{CitPer |szerző= |cím=Mi ujság? |alcím=Tűz az Uránia Színházban. |periodika=[[Vasárnapi Ujság (hetilap, 1854–1921)|Vasárnapi Ujság]] |év=1901 |hónap=04 |nap=07 |évfolyam=48 |szám=14 |oldal=227 |egyéb=PDF |url=https://epa.oszk.hu/00000/00030/02465/pdf/VU_EPA00030_1901_14.pdf |elér=2020-04-25 |archívurl=https://web.archive.org/web/20200425093547/https://epa.oszk.hu/00000/00030/02465/pdf/VU_EPA00030_1901_14.pdf |archívdátum=2020-04-25}}}}
*{{href|Vasárnapi Ujság 48. évf. 15. szám|{{CitPer |szerző=S–s. |cím=Az első magyar mozgófényképek |periodika=[[Vasárnapi Ujság (hetilap, 1854–1921)|Vasárnapi Ujság]] |év=1901 |hónap=04 |nap=14 |évfolyam=48 |szám=15 |oldal=242–243 |egyéb=PDF |url=https://epa.oszk.hu/00000/00030/02466/pdf/VU_EPA00030_1901_15.pdf |elér=2020-04-25 |archívurl=https://web.archive.org/web/20200425095401/https://epa.oszk.hu/00000/00030/02466/pdf/VU_EPA00030_1901_15.pdf |archívdátum=2020-04-25}}}}
*{{href|Vasárnapi Ujság 48. évf. 17. szám|{{CitPer |szerző=S–s. |cím=« A táncz » az Urániában. |alcím= |periodika=[[Vasárnapi Ujság (hetilap, 1854–1921)|Vasárnapi Ujság]] |év=1901 |hónap=04 |nap=28 |évfolyam=48 |szám=17 |oldal=278 |egyéb=PDF |url=https://epa.oszk.hu/00000/00030/02468/pdf/VU_EPA00030_1901_17.pdf |elér=2020-04-25 |archívurl=https://web.archive.org/web/20200425113213/https://epa.oszk.hu/00000/00030/02468/pdf/VU_EPA00030_1901_17.pdf |archívdátum=2020-04-25}}}}