„Péntek” változatai közötti eltérés

{{nincs forrás}}

 

 

== Etimológia ==

Mások szerint<ref>{{CitLib|tit=Etimológiai szótár|subtit=Magyar szavak és toldalékok eredete|ass=Főszerkesztő: Zaicz Gábor|red=Tinta Könyvkiadó|loc=Budapest|ann=2006|isbn=963 7094 01 6|pag=632}}</ref> a [[szláv nyelvek|szláv]] átvétele és eredetileg ötödiket jelentett (lásd a [[szlovén nyelv|szlovén]] ''petek'' (péntek) kifejezést). Viszont a petek/petak értelme lehet [[Jézus Krisztus|Jézus]] halálának napja is.<ref>"a szlávoknál sem a hét ötödik napjaként van megadva, hanem a görög petei, illetve az ugyanazt jelentő petamai két igéből ered, melyekből már eredetileg hiányzik az n betű, s lényegében Jézus halálának napját jelöli: petek = petak = a nap, amikor elszáll (a lelke) jelentéssel /22/. Már Homérosz az Iliászban, „elszállt a lelke” kontextusban használta e görög szót, meghalt értelemmel. Ezzel ellentétben a magyarban a péntek mint ötödik nap egyezik a görög pente = öt számnévből képzett napnévvel, úgy, hogy az e szóban levő n betű is változatlanul benne van, alátámasztva annak a görögből közvetlen átvételét. Csak elnémulhatunk, amikor egy magyar szótörténész következtetése szerint a görög pente (öt) szó csak olyan ,,oldalági rokona” /23/ a szláv petek, petak szavaknak, habár a görög pente, pentagon stb. szavakat Euklidész Elemek c. könyvében /24/ már több mint 2300 évvel ezelőtt használta, míg a szlávok írásbeliségüket, keresztény vallásukat, ahol e szavak használatba kerültek, éppen a görögöktől, csak 1200 évvel később kapták meg. Az állítást, mely szerint péntek szavunkban az n betű a petak szóban jelenlevő orrhang miatt jelent meg, az is cáfolja, hogy a szlávban valóban ötöt jelentő peták (öt krajcár neve) jövevényszavunkból hiányzik az n betű. Vajon a magyarok ebben az esetben miért nem hallottak orrhangot, miért nem lett belőle penták?" Körmendi, i.m. </ref> Jézus Krisztus [[Nagypéntek|pénteken]] halt meg.

 

 

== Asztrológia ==