„Kenessey Béla (építőmérnök)” változatai közötti eltérés

(1866–1936) építőmérnök
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Csldf (vitalap | szerkesztései)
Új oldal, tartalma: „{{Személy infobox | név = Kenessey Béla | típus = | születési hely = Iváncsa | születési dátum = 1866. október 26. | halál helye = Budapest…”
Címke: HTML-sortörés
(Nincs különbség)

A lap 2020. május 2., 14:03-kori változata

Kenesei Kenessey Béla (Iváncsa, 1866. október 26.[2]Budapest, 1936. március 22.)[3] építőmérnök, vízmérnök, miniszteri tanácsos, a magyar vízügyi szolgálat jelentős alakja.

Kenessey Béla
Született1866. október 26.
Iváncsa
Elhunyt1936. március 22. (69 évesen)
Budapest
Állampolgárságamagyar
Foglalkozásaépítőmérnök
SírhelyeFarkasréti temető (felszámolták)[1]
SablonWikidataSegítség

Felmenői, családja

Veszprém vármegye régi nemesi családjából, a Küngösön is birtokos kenesei Kenessey családból származik. A kenesei Kenessey nemzetség 1928-ban tartott első nemzetségi gyűlésén a család jelenlévő férfi tagjai nemzetségfővé választották, a tisztségét haláláig töltötte be.

Édesapja, kenesei Kenessey János (Küngös, 1802. - Küngös, 1836. december 23.)[4] közbirtokos és nemes Szomjú Veronika fia, kenesei Kenessey Fülöp (Küngös, 1836. január 13.[5] - Budapest, 1906. június 19.)[6] közbirtokos, MÁV díjnok. Édesanyja, hajdúszoboszlói Bédy József (1810. - Iváncsa, 1885. július 22.)[7] közbirtokos, megyebizottsági tag lánya, hajdúszoboszlói Bédy Zsuzsanna.

Feleségével, pottyondi és csáfordi Pottyondy Gusztáv ( - Szombathely, 1907. március 7.)[8] MÁV üzletvezető és Wacha Emília pottyondi és csáfordi Pottyondy Aranka (1871. - 1934.) nevű lányával Budapesten 1893. október 25-én kötött házasságot.[9]

Gyermekei:

  • Béla (Brassó, 1894. december 5. - ) gazdatiszt
  • Mária (Szombathely, 1901. november 7. - )
  • György (Brassó, 1906. február 21. - )
  • László Gusztáv (Brassó, 1907. június 28. - )

Tanulmányai

Középiskolai tanulmányait a Budapest II. kerületi állami főreáliskolában végezte. Mérnöki oklevelét 1889 júniusában a Királyi József Műegyetemen szerezte meg.

Munkássága

Egyetemi tanulmányait követően 1890-től különböző kerületi kultúrmérnöki hivataloknál működött Budapesten, Brassóban, Szombathelyen, Székesfehérváron és Komáromban. A Magyar Mérnök- és Építész-Egylet komáromi szervezete 1916-ban elnökévé, a székesfehérvári szervezet pedig 1921-ben alelnökévé választotta. 1923-ban a székesfehérvári kultúrmérnöki hivatal éléről hívták be az Országos Vízépítési Igazgatósághoz, ahol 1924-től nyugalomba vonulásáig, 1927-ig a Földművelésügyi Minisztérium Vízrajzi Ügyosztályának vezetője volt. Választmányi tagja volt a Magyar Meteorológia Társaságnak. A Magyar Mérnök- és Építész-Egylet Vízépítési Szakosztályának 1934 márciusától volt elnöke. Műszaki teljesítményei mellett elsősorban a vízügyi szakirodalom fejlesztésében vállalt szerepe a leginkább említésre méltó. 1928-tól a haláláig a Vízügyi Közlemények szerkesztője, ezáltal a vízügyi-kultúrmérnöki szakirodalmi ismeretterjesztés irányítója volt. A Köztelek folyóirat munkatársaként a Kvassay Jenő által vezetett vízügyi szolgálat szóvivője, vízrajzi, vízgazdálkodási és vízjogi tanulmányai is jelentősek. A lefolyási tényezőt ma is táblázatai alapján számítják. Személyében megtestesült az elméleti és gyakorlati műszaki kérdésekben egyaránt tájékozott nagy műveltségű mérnök.

Halála

Kenessey Béla 1936. március 22-én Budapesten hunyt el. A Farkasréti temetőben található sírját, ismeretlen időpontban megszüntették.

Főbb munkái

  • A Balaton vízszintjét szabályozó Hekler Károly által tervezett siófoki vasbeton zsilip építésének munkavezetője (1890-1891).
  • Hazánkban az első rendszeres talajvízszint megfigyelések az irányítása alatt Ógyallán végezetek (1908).
  • Foglalkozott a Nádor-csatorna Társulat műszaki ügyeinek felülvizsgálatával.
  • Felügyelte a Sió szabályozását (1925).

Főbb művei

  • A Balaton. (Budapest, 1928.)
  • Az árvizek számítása csapadékból. (Budapest, 1928.)
  • A jövedelmező permetező öntözés tényezői. (Budapest, 1929.)
  • Láplecsapolás és lápkultúra. (Budapest, 1929.)
  • A csonkamagyarországi ármentesítő és lecsapoló társulatok munkálatai és azok közigazgatási jelentősége. (Budapest, 1931.)
  • Az Alföld állítólagos kiszárítása, elszikesítése és öntözésének kérdése. (Budapest, 1931.)
  • Vízgazdálkodás. (Budapest, 1931.)
  • Az öntözés néhány kérdése. (Budapest, 1933.)
  • Vízgazdálkodás a mezőgazdasági termelésben : (gazdák és mérnökök számára). (Budapest, 1933.)
  • A permetező öntözés. (Budapest, 1934.)
  • Az Alföld vízgazdálkodása. (Budapest, 1934.)

Származása

Kenessey Béla családfája
kenesei Kenessey Béla
(Iváncsa, 1866. október 26.[10]Budapest, 1936. március 22.)[11]

építőmérnök, vízmérnök, miniszteri tanácsos

Apja:
kenesei Kenessey Fülöp
(Küngös, 1836. január 13.[12] - Budapest, 1906. június 19.)[13]

közbirtokos, MÁV díjnok

Apai nagyapja:
kenesei Kenessey János
(Küngös, 1802. - Küngös, 1836. december 23.)[14]

közbirtokos

Apai nagyapai dédapja:
kenesei Kenessey János
Apai nagyapai dédanyja:
Szigethy Terézia
( - 1854. április 8.)
Apai nagyanyja:
nemes Szomjú Veronika
Apai nagyanyai dédapja:
nemes Szomjú Sámuel

csajági jegyző

Apai nagyanyai dédanyja:
Buzás Zsófia
Anyja:
hajdúszoboszlói Bédy Zsuzsanna
Anyai nagyapja:
hajdúszoboszlói Bédy József
(1810. - Iváncsa, 1885. július 22.)[15]

közbirtokos, megyebizottsági tag

Anyai nagyapai dédapja:
Anyai nagyapai dédanyja:
Anyai nagyanyja: Anyai nagyanyai dédapja:
Anyai nagyanyai dédanyja:

Jegyzetek

Források