Wikipédia

„Karantániai Domicián” változatai közötti eltérés

Laptörténet interaktív böngészése
[ellenőrzött változat][nem ellenőrzött változat]
← Régebbi szerkesztésÚjabb szerkesztés →
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
VizuálisWikiszöveges
1 forrás archiválása és 0 megjelölése halott linkként.) #IABot (v2.0
Stebunik (vitalap | szerkesztései)
760 szerkesztés
aNincs szerkesztési összefoglaló
10. sor:
| születési hely = [[Karantánia]]–
| halálozási idő = [[802|802 körül]]
| halálozási hely = [[MilstatMillstatt]] [[Karantánia]]
| egyháza = [[Római katolikus egyház]]
| boldoggá avatásának ideje =
19. sor:
| szentté avatásának helye =
| szentté avatta =
| kegyhely = [[bencések|benedekrendi]] [[kolostor]]i [[templom]] [[MilstatMillstatt]]ban, [[Ausztria]]
| ünnepnapja = [[február 5.]]
| jelképei = [[bálvány]]ok a kezében
| védőszentje = [[Karantánia]], [[KarintiaKarinthia]], [[MilstatMillstatt]]; szülőknek, akik elvesztették gyermeküket; csendesíti a vihart; csillapítja a lázat
| oltárról való leemelés ideje =
| oltárról leemelte =
28. sor:
}}
 
'''Karantániai Domicián''' (született '''Domislav''' – olvasd: Domiszláv) (?, [[8. század]] – [[MilstatMillstatt]], [[802]] körül) [[karantánia]]i [[fejedelem]] ([[herceg]]) és [[Római katolikus egyház|katolikus]] [[szent]] a [[I. Károly frank császár|Nagy Károly]] idejéből.
 
== Hagyomány ==
[[Fájl:Millstatt Domitian Statue See.jpg|thumb|right|260px|Domicián szobra MilstatsMillstatts taván]]
[[Fájl:Domitian von Kaernten Reliquienschrein 01.JPG|thumb|right|260px|Román stílusú [[szarkofág]] [[Karantániai Domícián|Karantániai szent Domicián]] [[ereklye|ereklyékkel]]]].
 
[[Fájl:Millstatt Valvasor.jpg|thumb|260px|[[Johann Weichard von Valvasor|Valvasor]]i ''Mülstatt'' látvánja [[1688]].]]
 
Domiciánt említik ''Életrajza''; szerint Karantáia fejedelme volt és a harmadik keresztény [[Karantánia]]i, [[Valtunk]] fejedelem utódja.<ref>Valtunk, Valhun vagy Valjhun (vö. [[France Prešeren]]: ‘'Krst pri Savici'') karintiai herceg † 785 körül</ref> ''[[Conversio Bagoariorum et Carantanorum]]'' latinul írt mű, amely foglalkozik Karantániával, de a neve ott nem szerepel. Mint Valtunk örökösei vannak felsorolva Pribislav fejedelem, Semika, Stojmir és Etgar. A [[németesítés]] közepette 1907-ben [[Robert Eisler]] [[Németek|német]] [[történész]] ''„Legenda a Szent karintiai Domicián fejedelemről“'' művében elsőnek azt a véleményt kifejezte, hogy Domicián csak a 12. században a [[MilstattMillstatt|Millstatti]] [[kolostor]]ban élők [[bencések|Benedek rendi]] [[szerzetes]]ek kitalált neve. Ők felhasználták a legendát a pogány szlovén lakosság megtérítésénél a[[kereszténység]]re. Velük egyezett sok német-osztrák történész; de az utolsó időben vannak olyanok is, akik azt a véleményt képviselték, hogy Domicián valóban élt és a MilstatiMillstatti kolostor legendája róla valóságos tényeken alapszik. Egyes történészek azt állítják, hogy Domicián keresztelése előtt ''Domislav'' nevet viselte.<ref>J. Šavli: ''Slovenski svetniki'', old. 11</ref>
 
== Mondák - legendák ==
=== A MilstatiMillstatti név, templom és kolostor eredetéről szóló legendája ===
A legenda szerint valaha [[MilstatiMillstatti tó]] komoly nagyobb volt a maitól. A tó, amely létezett a 8. Századbanszázadban, akkor a környező hegyekig húzódott. Azt egyik dombon szemben a mai MilstattalMillstattal állt a szlovén erődítmény ahol tartózkodott Domicián, a pogány karantániai herceg. Domiciánnak volt egy fia, aki egy nap apja tiltása ellenére viharos időben csónakkal a tóra ment és felfordult.<br>
 
Miután a fia másnap reggel sem érkezett haza és a herceg meglátta felborult csónakot, elrendelte alattvalóinak, hogy változtassanak a tó fekvésén és addig ürítsék, míg meg nem találják fia holttestét. Elkötelezte magát, hogy ott ahol megtalálják, a holttestet - templomot épít és abban ő maga is a kereszténységre tér át.<br>
Nyugaton a tótól az alattvalók eltávolítottak egy egész dombot, amely a [[Lizéra]] ([[német nyelv|németül]]: Lieser) folyótól választott el; így a vízszintje lecsökkent és néhány nap múlva megtalálták a halott fiát. Domicián akkor a fia sírja mellett megkeresztelkedett és ott keresztény templomot épített. Ezután elrendelte az ezer pogány isten és istennő – bálvány szobrainak összegyűjtését ([[latin nyelv|latinul]]: ''„mille statuæ“'' = ezer szobor) és bedobta a tóba. A templom körül később kialakult egy település, amelye ma Milstat (Millstatt) néven ismerünk. Neve kimagaslik a legendából Domiciánról a latin kifejezésből ezer szobor, melyeket elrendelt a tóba megsemmisíteni. Mások a helység eredetét a ''malomra'' ([[szlovén nyelv|szlovénul]]: ''mlin''; [[német nyelv|németül]]: ''Mühle''), következtetik, mert sok malom volt a tó környékén, – megint mások az akkori patakra vonatkoztatják.<ref>[http://www.sagen.at/texte/sagen/oesterreich/kaernten/Graber/enstehung_millstatt.html Der heilige Domitian und die Entstehung von Millstatt] auf sagen.at</ref>▼
 
▲Nyugaton a tótól az alattvalók eltávolítottak egy egész dombot, amely a [[Lizéra]] ([[német nyelv|németül]]: Lieser) folyótól választott el; így a vízszintje lecsökkent és néhány nap múlva megtalálták a halott fiát. Domicián akkor a fia sírja mellett megkeresztelkedett és ott keresztény templomot épített. Ezután elrendelte az ezer pogány isten és istennő – bálvány szobrainak összegyűjtését ([[latin nyelv|latinul]]: ''„mille statuæ“'' = ''ezer szobor'') és bedobta a tóba. A templom körül később kialakult egy település, amelye ma MilstatMillstatt (Millstatt) néven ismerünk. Neve kimagaslik a legendából Domiciánról a latin kifejezésből ezer szobor, melyeket elrendelt a tóba megsemmisíteni. Mások viszont a helység eredetét a ''malomra'' ([[szlovén nyelv|szlovénul]]: ''mlin''; [[német nyelv|németül]]: ''Mühle''), következtetik, mert sok malom volt a tó környékén, – megint mások az akkori patakra vonatkoztatják. <ref>[http://www.sagen.at/texte/sagen/oesterreich/kaernten/Graber/enstehung_millstatt.html Der heilige Domitian und die Entstehung von Millstatt] auf sagen.at</ref>
 
=== A szent Domiciánról szóló legendája ===
48 ⟶ 50 sor:
<ref>A legenda eredeti latin szövege így szól:
<blockquote>Constat itaque beatum Domicianum ducem quondam Quarantane terre extitisse, ut in epitaphio tumbe illius in lapide ita exaratum invenimus »In nomine Patris et Fiìii et Spirìtus Sancti. Hic requiescit beatus Domitianus dux, primus fundator huius ecclesie, qui convertit istum populum ad christianitatem ab infidelitate«. Ad hec sub quo tempore conversatus fuerit, ibidem continebatur, sed negligencia et vicio antiquorum abolita sunt. Hic cum baptizatus a sancto Rudberto fuisset, ut quidam asserunt, sive ab aliquo successorum suorum, quibus magis favemus, locum adiit Milstatensem et culturam illic demonum non modicam invenit, quemadmodum etymologia nominis loci illius liquido ostendit. Milstat enim a mille statuis nomen accepit, quas ibidem populus errore delusus antiquo coluit, quas ille felix exemplo Bonifacii pape destruxit et eliminata omni spurcicia demonum ecclesiam, que primitus mille demonibus fuit addicta, in honore omnium sanctorum post modum consecrari fecit. Qui cum bona conversacione et felici consumacione cursum vite sue, prout modo merita ipsius declarant, sine querela coram deo et hominibus expleret, venerabile corpus eius in edicula iuxta maiorem ecclesiam est reconditum.</blockquote></ref><ref>Nikolasch, 1993, old. 42</ref>
Ez a legenda üzenetet tartalmaz, a szlovén karantániai fejedelem Domiciánról; egyben az író beleszőtte a Milstat város nevének eredetét, valamint a pogány templom keresztényé tételét, amelyet a vezér ezen a helyen alapított. Történelmi tények e legendában a karantániai fejedelem létezéséről, a kereszténységért való működése, a Milstati templom megalapozása és oda való eltemetése – volnának a következők: <br>
 
''Tény, hogy Domicián herceg létezett. Miután meg is volt keresztelve, a milstati vidékre érkezvén bálványimádókra talált, a bálványokat megsemmisítette. A megtisztított pogány templomot kereszténnyé tette és Mindenszentek tiszteletére szenteltette. Erényes életet élt, eltemették a milstati templomba.<ref>http://iza.zrc-sazu.si/pdf/Pleterski/Pleterski_ZC_1994_48_3.pdf {{Wayback|url=http://iza.zrc-sazu.si/pdf/Pleterski/Pleterski_ZC_1994_48_3.pdf |date=20141209072518 }} Andrej Pleterski: ''Ecclesia demonibus addicta'' (A Milstatban lévő pogány templomról szóló monda) 297-306; ''(A Tale of a Pagan Temple in Millstatt)'' Zgodovinski časopis, Maribor 1994, sz. 3, év 48. Kiadja: Zgodovinsko društvo v Mariboru</ref>
 
=== Jelentős felfedezés ===
Sírja feletti fedőlap latin felirattal azonos, ami ismert életrajzából. A felirat szövege a [[Franz Glaser]] karintiaikarinthiai archeológus és történész szerint hangzik::
<poem>
''† HIC•QVIESCIT•DOMITIA
61 ⟶ 64 sor:
Fordításban: ''Itt nyugszik Domicián fejedelem, aki Károly császár idejében legyőzte a pogányokat és népét kereszténnyé tette.''<ref>Kahl, old. 107</ref>
 
Sokáig azt gondolták, hogy ez csak legenda, de amikor 1992 váratlanul archeológiai ásatásokkor felfedeztek MilstatbanMillstattban egy eredeti kőlapot egy felirat töredékkel, amely egykor sírja felett volt és az életrajzában megtalálhatjuk. Ezen töredéken a következőket találjuk: ''quescit, Domicianus, Karoli imp. paganita.'' Franz Glaser felfedezte, hogy ezek az eredeti lap maradványai. Franz dr. Glaser archeológus és történész<ref>Franz Glaser (*1950. szeptember 6. Linz) [[Karintiai kerületi múzeum]] kusztosza [[Celovec]]ben; szakszerűen végzett sok [[archeológia]]i [[ókor]] és [[középkor]] ásatást különösen [[KarintiaKarinthia|KarintiánKarinthián]]</ref> lezárta, hogy Domicián nem legendás, hanem valódi történelmi személy, akinek, „Sitz in Leben“ (helye az életben) megvan; uralkodott tehát – az írás szerint – Nagy Károly idejében.<ref>J. Šavli: Slovenski svetniki, old. 9</ref>
 
== Domicián tisztelete ==
Domicián nyilvános tisztelete korán kezdődött, hamarosan a halála után majd a 15. században érte el tetőfokát. Sírján sok és különböző csoda történt. Léteznek feljegyzések ünnepélyes körmenetekről és Domicián [[ereklye|ereklyéinek]] hordozásáról. Mesélik, hogy egy [[tolvaj]], aki zsákmányával a kedves zarándokhelyen megjelent lebénult és többé nem tudott onnan elmenni. A hitte, hogy Domicián közbenjárása képes lecsillapítani a MisltatiMillstatti háborgását vihar idején és különösen segít a hőségben.
 
1405-től MilstatbanMillstattban ismertté vált Domicián közösség, 1441 pedig a hagyomány szerint holt tetemét valamint felesége és fiáét is átvitték a rendház sekrestyéjébe. Szent Domicián tiszteletét különösen a [[Szent György Lovagrend]] szorgalmazta. KarintiaKarinthia védszentjének márvány emlékművet állítottak. Amikor 1478-ban a [[törökök]] fosztogatták a rendházat és megsértették a sírkövet, a sírt megújították valószínűleg másik még öregebb sírkővel. Ma holt teteme a Domicián kápolnában van a Milstatban lévő rendházi templomban.<ref>http://www.burgstaller.co.at/sprachen/iframe_domitian.htm Der Sagenhafte Domitian</ref>
 
Domiciánnak ma is helye van a karintiaikarinthiai vallási életben. Tiszteletére minden évben február 5-én tartanak hálaadó és könyörgő imádságokat.
 
A MilstatiMillstatti tónál ma is áll egy 4,20 m magas plasztika [[Giorgio Igne]] olasz szerzőtől. Domiciánt ábrázolja abban a pillanatban, amikor a pogány bálványokat a tóba dobja.
 
== Jegyzetek ==
77 ⟶ 80 sor:
== Források ==
* Dedek Crescens Lajos: ''Szentek élete I''. Kiss János, Budapest 1899.
* Jožko Šavli: ''Slovenski svetniki.'' (Domicián ról a 8.-29. old.). Založba Humar, Bilje 1999.
* Robert Eisler: ''Die Legende vom heiligen Karantanerherzog Domitianus''. Mitteilungen des Instituts für österreichische Geschichtsforschung 28, Innsbruck 1907, old. 52–116.
* Hans-Dietrich Kahl: ''Der Millstätter Domitian. Abklopfen einer problematischen Klosterüberlieferung zur Missionierung der Alpenslawen Oberkärntens'', Thorbecke, Stuttgart 1999, {{ISBN|3799567569}}
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/wiki/Karantániai_Domicián”