„Zrínyi Miklós (költő)” változatai közötti eltérés

a
Elütés
a (Elütés)
== Élete ==
=== Családja ===
[[Horvátok|Horvát]] eredetű főnemesi családban született, dédapja [[Zrínyi Miklós (hadvezér)|Zrínyi Miklós]], a szigetvári hős volt. Apja, [[Zrínyi György (bán)|Zrínyi György]] [[Habsburg-család|Habsburg-párti]] főnemes, horvát bán, anyja Széchy magdolnMagdolna (?–1621) volt, aki nem sokkal Zrínyi Péter születése után [[gyermekágyi láz]]ban meghalt. Apjának [[1626]]. [[december 18.|december 18-án]] bekövetkezett halála után [[II. Ferdinánd magyar király|II. Ferdinánd]] gondoskodott róla és [[Zrínyi Péter|Péter]] öccséről, öt gyámot jelölve ki melléjük ([[Sennyey István (megyés püspök)|Sennyey István váci püspök]], Domitrovics Péter zágrábi püspök, Patacsics Péter, Mikulics Tamás, Battyányi Ferenc). Az árván maradt gyerekek apjuk unokatestvére, Batthyány Ferenc németújvári udvarába kerültek, ahol a gróf osztrák-cseh származású felesége, Lobkowitz-Poppel Éva nevelte fel őket. A fiúk leveleikben „anyjuknak” szólították Poppel Évát, s a valóságban is annak tekinthették. Mivel az árvavagyont a gyámok kezdték széthordani, egy év után a király megszüntette az ötös gyámságot, és a neveléssel [[Pázmány Péter]]t bízta meg. A [[graz]]i [[Jézus Társasága|jezsuita]] kollégiumban, majd [[Bécs]]ben és [[Nagyszombat (település)|Nagyszombatban]] tanult. Nagy hatással volt rá [[1635]]–[[1937|37]]-ben tett [[Olaszország történelme|itáliai]] tanulmányútja, melyet Senkviczy Mátyás [[esztergom]]i kanonokkal tett.
 
Zrínyi Miklósnak négy gyermeke volt, mindegyik a második házasságából: ''Mária Terézia Borbála'' ([[1655]]–[[1658]]), ''Mária Katarina'' (*[[1656]]), ''Izsák'' ([[1658]]–[[1659]]) és [[Zrínyi Ádám|''Ádám'']], aki [[1662]]. [[december 24.|december 24-én]] született Bécsben, majd császári őrizet alatt Prágában nevelkedett és a [[Zalánkemén|szalánkeméni]] csatában halt meg [[1691]]. [[augusztus 19.|augusztus 19-én]], a törökök ellen harcolva mindössze huszonkilenc évesen.