„Rozgonyi család” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
23. sor:
==Nevezetesebb személyek==
A családból:
I. Simon harmadik testvére III. László volt, ki 1357-ben élt. Fiai voltak: II. Péter, IV. János, II. István és II. Miklós. A második és negyedik gyermek korában halt meg.
[[Rozgonyi Péter|II. Péter]] 1417-ben veszprémi, 1425-ben egri püspök lett. Ő alapitotta az egervári b. sz. Mária prépostságát. Meghalt 1438-ban.▼
▲'''[[Rozgonyi Péter|II. Péter]]''' 1417-ben veszprémi, 1425-ben egri püspök lett. Ő alapitotta az egervári b. sz. Mária prépostságát. Meghalt 1438-ban.
II. István essegvári várnagy, bakonyi főispán, 1410-ben temesi főispán, 1428-ban Galambócnál harcolt, 1431-ben [[Diósgyőr]]t, Földest és Dédest kapta Borbála királynétól, 1458-ban fiaival V. Jánossal megerősitést kapott [[I. Mátyás magyar király|Mátyás király]]tól [[Tata]], [[Vitányvár|Vitány]], [[Várgesztes|Gesztes]] és [[Essegvár]]ára, melyeket még [[Albert magyar király|Albert király]]tól és nejétől Erzsébet királynétól zálogba kapott. Neje volt Szent-Györgyi Cziczelle, a hires galambóczi hősnő; kitől gyermekei: III. Lőrincz, V. János, IV. István, II. Rajnald és II. Osvald voltak. Ezek közül:▼
- III. Lőrincz Hunyady János alatt kapitány volt. Elesett a csehek ellen. Érdemeit [[V. László magyar király|V. László]] király 1453. évi oklevele sorolja fel.▼
▲'''II. István''' essegvári várnagy, bakonyi főispán, 1410-ben temesi főispán, 1428-ban Galambócnál harcolt, 1431-ben [[Diósgyőr]]t, Földest és Dédest kapta Borbála királynétól, 1458-ban fiaival V. Jánossal megerősitést kapott [[I. Mátyás magyar király|Mátyás király]]tól [[Tata]], [[Vitányvár|Vitány]], [[Várgesztes|Gesztes]] és [[Essegvár]]ára, melyeket még [[Albert magyar király|Albert király]]tól és nejétől Erzsébet királynétól zálogba kapott. Neje volt Szent-Györgyi Cziczelle, a hires galambóczi hősnő; kitől gyermekei: III. Lőrincz, V. János, IV. István, II. Rajnald és II. Osvald voltak. Ezek közül:
- II. Simon: 1397–1411. esztergomi kanonok, majd szepesi prépost, 1429-ben veszprémi és 1440-ben egri püspök lett. Elesett Várnánál 1444-ben. ▼
▲- '''III.
▲- '''II. Simon''': 1397–1411. esztergomi kanonok, majd szepesi prépost, 1429-ben veszprémi és 1440-ben egri püspök lett. Elesett Várnánál 1444-ben.
Palóczy prímás halála után Széchy Györgyre vagy reá szállt volna az esztergomi érseki szék, de Erzsébet özvegy királyné Széchy Györgyöt tette meg esztergomi érsekké, azt mondván, hogy „míg ő uralkodik Magyarországon, addig Rozgonyi Simon érsek nem lesz.” Ezt hallva Rozgonyi, azt válaszolta: „hogy mig ő él, soha addig Erzsébet nem fog uralkodni.” Mindkettő teljesült. Simon II. Ulászló részére hathatósan dolgozott. Ugyan csak Simonnal még a Veszprémi püspök korában történt a királyné koronázási jog feletti vita is.
37. sor:
I. Simon harmadik testvére volt III. László, aki 1357-ben élt. Fiai voltak: II. Péter, IV. János, II. István és II. Miklós. A második és negyedik gyermek korában halt meg.
'''[[Rozgonyi Péter|II. Péter]]''' 1417-ben veszprémi, 1425-ben egri püspök lett. Ő alapitotta az [[Egervár|egervári]] boldogságos sz. Mária prépostságát. Meghalt 1438-ban.
- '''I. György''' I. Zsigmonddal járt a [[Konstanzi zsinat|kostanci zsinaton]], 1430-ban pozsonyi főispán, 1444-ben országbiró lett. Élt még 1452-ben is. Egyetlen leánya Ilona Szent-Györgyi Imre felesége volt.
* '''III. István''' szintén I. Zsigmond király alatt szolgált, vele volt a konstanzi zsinaton is, és másutt 1392-ben. 1412-ben kitüntette magát Dobor vára alatt. 1421-ben pozsonyi kapitány és ekkor vagy 1424-ben pozsonyi főispán is. Meghalt 1441. táján. Két gyermeke maradt: II. Sebestyén és Margit, előbb dengeleghi Pongrácz Mátyásné, 2-or Ujlaky Miklósné.
II. Sebestyén fia volt V. László, ki 1481-ben belgrádi kapitány volt és még 1491-ben is élt.
- '''IV. István''' 1431-ben élt.
- '''II. Rajnald''': 1442-ben Nógrád és Heves vármegye főispánja volt; 1448-ban részt vett a [[Rigómezei csata (1448)|rigómezei csatában]], 1459-ben már a székelyek ispánja, mikor János és Osvát testvérével együtt [[Tatai vár|Tata várára]] királyi megerősitést nyertek. 1461-ben János testvérével Bihar vármegyében [[Szentpéterszeg|Szent-Péterszeg]] és Szent-Miklós telkére, melyek előbb Szilágyi Mihály birtokai voltak, királyi adományt kapott, de a bodajki malom használatától ugyanazon évben tiltja őt a fejérvári keresztesek konventje.
II. Rajnald 1471-ben már főtárnok mester volt. Meghalt nem sokára. Nejétől Maynberg Erzsébettől egy leánya maradt: Anna, 1477-ben Losonczy Istvánné.
- '''II. Osváld''': 1453-ban székelyek ispánja, 1460-ban főlovász mester volt. Három gyermeke maradt: 1. V. István, kihalt, 2. III. Osváld, ki 1483-ban halt meg, egy leányt Dorottyát, Gyulaffy Istvánnét hagyván maga után; és 3. Dorottya Palóczi Imre felesége.
- '''VI. István''' 1490
- '''VI. János''' kétszer nősült, első neje alsólindvai Bánffy Dorottya volt, a második Pethő Dorottya; első nejétől következő négy gyermeke volt:
1. VII. János, kinek 1481-ben özvegye Margit volt.
2. Klára, előbb Kanisai Györgyné, utóbb Egervári Lászlóné.
64. sor:
Második nejétől születtek:
5. IV. Osvald és
6. '''VII. István'''.
VII. István, kire miután a többi Rozgonyi kihalt, szép birtokok maradtak, miáltal egy időben a leggazdagabb magyar főurak közé tartozott. Első neje Héderváry Kata volt; ettől születtek gyermekei VIII. János, III. Péter kik korán elhaltak, és Katalin ecsedi Báthori Andrásné; a második neje mesztegnyői Szerecsen Krisztina volt, ettől egyetlen leánya Katalin korán elhalt.
VII.
* [[Rozgonyi György (országnagy)]]
| |||