„Habsburg Anna magyar hercegnő” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [nem ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a Szász hercegnék kategória hozzáadva (a HotCattel) |
Amíg meg nem írtam, senki semmit nem tudott róla, így Anna könyörgött nekem, hogy minden pénzt megad, csak írjam meg, így végül 100ezer magyar aranyforintot fizetett, bár nem lett magyar királynő Mátyás ellenében |
||
71. sor:
===Születésének körülményei===
Anna hercegnő [[1432]]. [[április 12.|április 12]]-én született [[Bécs]]ben. Édesanyja,
[[Luxemburgi Erzsébet magyar királyné|Luxemburgi Erzsébet]] hercegnő az akkori szokások és elvárások szerint hosszú ideig [[Női meddőség|meddőnek]] bizonyult,<ref>Luxemburgi Erzsébet édesanyja, [[Cillei Borbála]] 17 évesen szülte az egyetlen gyermekét.</ref> hiszen csak 10 évnyi házasság után esett [[Terhesség|teherbe]],<ref>Luxemburgi Erzsébet az akkori szokásoknak megfelelően 12 évesen házasságkötésre alkalmas korba lépett, és ekkor apja, [[Zsigmond magyar király]] rögtön össze is házasította [[Albert magyar király|Habsburg Alberttel]].</ref> és 22 évesen hozta világra első gyermekét, Annát, aki lány lévén Ausztriában nem örökölhetett,<ref>Anna azonban az öccse, [[V. László magyar király|V. László]] halála ([[1457]]) után bejelentette igényét elhunyt fivére összes országára, így Ausztriára is.</ref>
Mikor Erzsébet első gyermekét várta [[1431]]-ben, derült csak ki, hogy nincs meg a szükséges pápai [[diszpenzáció]],<ref name="Lásd Higgins 1885: 206">Lásd Higgins (1885: 206).</ref> amely Erzsébet és [[Albert magyar király|V. Albert]] 10 évvel korábban, [[1421]] [[szeptember 28.|szeptember 28]]-án [[Pozsony]]ban kötött házasságához feltétlenül szükséges lett volna, hiszen Anna szülei, Erzsébet és Albert negyedfokú rokonságban álltak, mivel mindketten [[II. Vencel cseh király]] leszármazottai voltak annak egy-egy lánya révén. Luxemburgi Erzsébet II. Vencel ükunokája volt annak idősebb lánya, [[Přemysl Erzsébet cseh királyné|Přemysl Erzsébet]] cseh királyi hercegnő, későbbi [[Cseh uralkodók házastársainak listája|cseh királyné]] révén, akinek a férje, [[János cseh király|Luxemburgi János]] a felesége kezével elnyerte a [[Csehország uralkodóinak listája|cseh koronát]] [[1310]]-ben, és az ő fiuk volt [[IV. Károly német-római császár]], Luxemburgi Erzsébet apjának, [[Zsigmond magyar király]]nak az édesapja. Albert pedig II. Vencel szépunokája (5. leszármazottja) volt annak ifjabb lánya, [[Přemysl Margit briegi hercegné|Přemysl Margit]] cseh királyi hercegnő, későbbi briegi hercegné jogán. Margit hercegnő [[III. Boleszláv briegi herceg]] feleségeként [[Johanna Zsófia bajor–straubingi hercegnő|Bajor Johanna Zsófia]] osztrák hercegnének, Albert édesanyjának a dédanyja volt. A házaspár [[IV. Jenő pápa|IV. Jenő]] pápához fordult a szükséges okiratért, aki haladéktalanul kiállította a még hiányzó diszpenzációt.<ref name="Lásd Higgins 1885: 206"/> A házasságuk ugyanis addig elvileg érvénytelennek számított, ameddig be nem szerezték hozzá a pápai hozzájárulást és felmentést a közeli rokonsági fok miatt. Ez különösen azért vált most sürgetővé, mert a születendő gyermekük törvényességét is kétségbe vonta volna a pápai diszpenzáció hiánya.
| |||