„Meronímia és holonímia” változatai közötti eltérés
| [nem ellenőrzött változat] | [nem ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Nincs szerkesztési összefoglaló |
Nincs szerkesztési összefoglaló |
||
1. sor:
Az '''anafora''' terminus az [[Ógörög nyelv|ógörög]] ἀνά (ana) ’fent’ + φέρω (fero) ’viszek’ szavakból [[Szóösszetétel|összetett]] ἀναφορά (anafora) [[szó]]ból származik. Eredetileg az [[Adjekció#Anafora|anafora]] [[retorika]]i szakszó, amely [[Magyar nyelv|magyar]] megfelelője ’előismétlés’. Jelentése egy vagy több szó ismétlődése két vagy több egymást követő [[Összetett mondat|tagmondat]], [[Mondat (nyelvészet)|mondat]], illetőleg verssor vagy versszak elején, pl. ''S '''eltűn előlem''' a világ, / '''Eltűn előlem''' az idő'' ([[Petőfi Sándor]]: ''Minek nevezzelek?'').<ref>Szathmári 2008, '''Anafora''' szócikk.</ref> Az ἀνά (ana) ’fent’ elem a tekercsekre való írást idézi, a megismételt entitás helyzetére utalva.<ref>Hangay 2007, 540. o.</ref>
A [[nyelvészet]]ben az anafora (magyarul ’hátrautalás’) [[Szintaxis (nyelvészet)|szintaktikai]]-[[szemantika]]i jelenség. Ez utalás egy bizonyos [[nyelv]]i elemmel egy olyan nyelvi entitásra (szóra, szócsoportra, mondatra), amely előtte jelenik meg. Például az ''A kisfiú meglátta a bácsit. '''Az''' odament hozzá'' mondatokban az ''az'' [[mutató névmás]] az első mondatbeli ''bácsi'' [[főnév]]re utal. Az antecedensnek nevezett nyelvi entitás, amelyre az utalás történik, egy referensnek nevezett nyelven kívüli entitást nevez meg, az antecedenst képviselő, helyettesítő anaforikusnak nevezett elem pedig az antecedensre utal, tehát rendszerint közvetett módon a referensre.<ref name="tolcsvai">Tolcsvai Nagy 2006, 113–115. o.</ref><ref name="bussmann_58">Bussmann 1998, 58. o.</ref><ref name="crystal">Crystal 2008, 25. o.</ref><ref name="dubois_36">Dubois 2002, 36. o.</ref><ref name="bidu_43">Bidu-Vrănceanu 1997, 43–44. o.</ref> Az anaforikus utalás koreferenciának nevezett azonosságot jelez a között, amit kifejeznek azzal, amit előbb fejeztek ki.<ref name="crystal"/>
Az anafora két másik utalási jelenséggel áll ellentétben. Az egyik a [[katafora]], ami előreutalás arra, amit utólag fejeznek ki, pl. '''''Ezt''' kóstold meg! Ilyen jó halászlét még nem ettél''. A másik a [[deixis]] (rámutatás), ami közvetlen utalás a [[beszédhelyzet]]ben jelen lévő egyik nyelven kívüli entitásra, pl. ''– Hol van az újság? – '''Itt'''''.<ref name="tolcsvai"/>
== Anaforikus elemek és antecedenseik ==
Az anaforikus elemek rendszerint több [[szófaj]]hoz tartozó szavak. Egyesek csak anaforikusak, mások lehetnek kataforikusak és/vagy deiktikusak is. Azon helyzetek, amelyekben használják őket nyelv szerint különbözhetnek. Antecedenseik legtöbbször többféle [[mondatrész]]eket kifejező főnevek, de más szófajú szavak is, valamint egyszerű mondatok, összetett mondatok vagy ennél nagyobb entitások.
=== Artikulusok ===
Az egyik anaforikus elem a határozott [[Névelő|artikulus]], amely a magyar nyelvben és egyéb nyelvekben [[névelő]]. Példák:
:{{hu}} ''Tegnap hárman kértek szállást a fogadóban. '''A''' vendégek két napig maradtak'';<ref name="tolcsvai"/>
:{{en}} ''Police are questioning someone. '''The''' man was arrested'' ’A rendőrség kihallgat valakit. Az embert letartóztatták’.<ref>Eastwood 1994, 200. o.</ref>
A [[Román nyelv|román]] olyan nyelv, amelyben határozott végartikulus van, pl. ''Am cumpărat o carte. Carte'''a''' le-a făcut o mare plăcere copiilor'' ’Könyvet vettem. A könyv nagyon tetszett a gyerekeknek’.<ref>Bidu-Vrănceanu 1997, 150. o.</ref>
E nyelv hagyományos [[Grammatika|grammatikái]] két egyéb határozottan determináló artikulust is számba vesznek, amelyek névelők:<ref>Bidu-Vrănceanu 1997, 439. o.</ref>
* [[Névelők és névszók a román nyelvben#A birtokos névelő|birtokos névelő]]: ''Cartea elevului este nouă; '''a''' profesorului este veche'' ’A tanuló könyve új, a tanáré régi’;
* [[Névelők és névszók a román nyelvben#A mutató névelő|mutató névelő]]: ''Cartea din dreapta este nouă, '''cea''' din stânga este veche'' ’A jobboldali könyv új, a baloldali régi’.
=== Névmások ===
A [[névmás]]ok természetüknél fogva anaforikusok vagy/és deiktikusok, mivel más nyelvi entitásokat helyettesítenek, képviselnek.
==== Személyes névmás ====
A [[személyes névmás]]okat anaforikusokként [[Hangsúly (nyelvészet)|hangsúlyosan]] vagy hangsúlytalanul (mint [[klitikum]]okat) használják nyelvtől és helyzettől függően.
Példák hangsúlyos használatukra az alábbiak:
:{{hu}} ''Az igazgató köszöntötte a verseny nyerteseit. A díjakat is '''ő''' adta át'';<ref name="hangay_541">Hangay 2006, 541. o.</ref>
:{{en}} ''Father was so ill we were having to sit up with '''him''' night after night'' ’Apa olyan beteg volt, hogy vele kellett lennünk minden éjjel’;<ref>Eastwood 1994, 116. o.</ref>
:{{fr}} ''En France, le général de Gaulle est un homme très célèbre ; on parle encore souvent de '''lui''''' ’[[Franciaország]]ban [[Charles de Gaulle|de Gaulle]] tábornok nagyon híres ember. Még gyakran beszélnek róla’;<ref>Delatour 2004, 75. o.</ref>
:{{ro}} ''Ion știa și '''el''' adresa'' ’Ion is tudta a címet’ (szó szerint ’Ion tudta is ő…’);<ref name="avram_328">Avram 1997, 328. o.</ref>
:<small>([[közép-délszláv diarendszer|BHMSZ]])</small><ref>[[Bosnyák nyelv|Bosnyák]], [[Horvát nyelv|horvát]], [[Montenegrói nyelv|montenegrói]] és [[Szerb nyelv|szerb]] nyelv.</ref> ''Petar je doputovao u grad. '''S njim''' je bio i Ivan'' ’Petar a városba utazott. Vele volt Ivan is’.<ref>Čirgić 2010, 327. o. (montenegrói grammatika).</ref>
Hangsúlytalanul az anaforikus személyes névmásokat [[Alany (nyelvészet)|alanyként]] túlnyomóan [[Analitizmus és szintetizmus (nyelvészet)|analitikus]] nyelvekben használják, amelyekben az [[ige]] nem jelzi elegendően a személyt:
:{{fr}} ''Nos filles sont étudiantes ; '''elles''' sont à Paris'' ’Lányaink egyetemisták. [[Párizs]]ban vannak’;<ref>Dubois 2002, 357. o.</ref>
:{{en}} ''A young woman entered the room. '''She''' was carrying a large briefcase'' ’Fiatal nő lépett be a helyiségbe. Nagy bőröndöt cipelt’.<ref>Bussmann 1998, 33. o.</ref>
A [[francia nyelv]]ben az anaforikus hangsúlytalan személyes névmást az alany megkettőzésére is használják:
* a pallérozott [[Regiszter (nyelvészet)|nyelvi regiszterben]], olyan kérdő mondatban, amelyben az alany főnévvel kifejezett: ''Paul est-'''il''' malade ?'' ’Beteg-e Paul?’;<ref>Dubois 2002, 255. o.</ref>
* az alany nyomatékosítására: ''Ces filles, '''elles''' croient au père Noël'' ’Ezek a lányok hisznek a Télapóban’.<ref name="dubois_326">Dubois 2002, 326. o.</ref>
Más nyelvekben, például a magyarban, a románban vagy a BHMSZ-ben, az ige [[Rag|személyragja]] magában is kifejezheti az alanyt, ha ez nincs nyomatékosítva. Ezért a rag magában is lehet anaforikus:
:{{hu}} ''Péter bejött a szobába. Leül'''t''', és olvasni kezd'''te''' az újságot'';<ref name="tolcsvai"/>
:{{ro}} ''Văzând Ion cum stau lucrurile, s-'''a''' supărat'' ’Mivel Ion meglátta, hogyan állnak a dolgok, megharagudott’;<ref name="avram_328"/>
:<small>(BHMSZ)</small> ''Mnogi obećavaše da '''će''' doći'' ’Sokan megígérték, hogy el fognak jönni’.<ref>Čirgić 2010, 296. o.</ref>
A franciában, a románban vagy a BHMSZ-ben a hangsúlytalan személyes névmásokat gyakran használják a [[Tárgy (nyelvészet)|tárgy]] és a [[Határozó|részeshatározó]] anaforikusaként.
Az egyik használati esetük olyan mondatban van, amely egy másikat követ:
:{{fr}} ''– Tu aimes ce thé à la menthe ? – Oui, je '''le''' trouve très bon'' „Szereted ezt a mentateát? – Igen, nagyon jónak találom”;<ref>Delatour 2004, 52. o.</ref><ref>Ezesetben a francia táryi funkciójú személyes névmásnak a magyarban az határozott ragozású ige ragja felel meg.</ref>
::''J’ai écrit à Lucie pour '''lui''' souhaiter un bon anniversaire'' ’Írtam Lucie-nak, hogy boldog születésnapot kívánjak neki’.<ref>Delatour 2004, 78. o.</ref>
:{{ro}} ''Dacă o vezi pe Maria, spune-'''i''' că '''o''' aștept'' ’Ha látod Mariát, mondd meg neki, hogy várom (őt)’;<ref>Moldovan 2001, 284. o.</ref>
:<small>(BHMSZ)</small> ''Ima sat, ali '''ga''' ne nosi'' ’Van órája, de nem viseli’;<ref>Čirgić 2010, p. 295.</ref>
::''Ujak ga zamoli da '''mu''' bude gostom'' ’A nagybácsi megkéri, hogy vendége legyen’ (szó szerint ’… hogy neki legyen vendég’).<ref>Barić 1997, p. 527.</ref>
A franciában ezeket a névmásokat kötelezően arra is használják, hogy megkettőzzék a mondat elejére helyezett tárgyat, illetve részeshatározót, nyomatékosítás céljából:
:''Pierre, je '''le''' vois'' ’Pierre-t látom’;<ref name="dubois">Dubois 2002, 36. o.</ref>
:''À mon père, je '''lui''' parle très peu'' ’Az apámmal nagyon keveset beszélek’.<ref name="wyler">Wyler 2019, [http://www.gabrielwyler.com/page450.htm Détachement et thématisation] (Helyváltoztatás és topikosítás).</ref>
A [[Nem (nyelvészet)|hímnem]] egyes [[Szám (nyelvészet)|szám]] harmadik [[Személy (nyelvészet)|személyű]] klitikus személyes névmás anaforikusa a névszói [[állítmány]] névszói részének is, pl. ''– Es-tu courageux ? – Oui, je '''le''' suis'' ’– Bátor vagy? – Igen, az vagyok’.<ref name="dubois_382">Dubois 2002, 382. o.</ref>
Ez a névmás egész mondatra is visszautal: ''– Vas-tu écrire à ta mère ? – Je suis en train de '''le''' faire'' ’– Írsz majd az édesanyádnak? – Éppen ezt teszem’.<ref name="dubois_382"/>
Van a franciában még két, csak klitikus, egyes szerzők szerint [[Francia determinánsok és névszók#A határozói névmások|határozói névmás]],<ref>Karakai 2013, 137. o.</ref> mások szerint ugyancsak személyes névmás, amelyek egyes helyhatározók nyomatékosítására is használatosak a fenti módszerrel:<ref name="wyler"/>
:''Son enfer, elle '''en''' est revenue'' ’A poklából visszatért’;
:''À Paris, j’'''y''' vais souvent'' ’Párizsba gyakran megyek’.
A románban is a tárgy a mondat elejére hozásával való nyomatékosítása céljából kötelező az ilyen névmással visszautalni rá: ''Pe Ion '''îl''' știu de mult'' ’Iont régóta ismerem’.<ref name="bidu_53">Bidu-Vrănceanu 1997, 53–54. o.</ref> Ez a tárgyi mellékmondatra is vonatkozik, a nőnem egyes szám harmadik személyű személyes névmás használatával: ''Că el a făcut erori, '''o''' știm cu toții'' ’Hogy ő hibákat követett el, azt mindegyikünk tudja’.<ref name="bidu_53"/>
A részeshatározót nyomatékosítás céljából és anélkül is a mondat elejére lehet hozni, és mindkét esetben vissza kell rá utalni személyes névmással: ''La doi dintre ei '''le'''-am dat avizul'' ’Kettőjüknek megadtam a jóváhagyást’.<ref>Avram 1997, 376. o.</ref>
==== Visszaható és kölcsönös névmás ====
A [[visszaható névmás]] és a [[kölcsönös névmás]] nyomatékosítás nélküli mondatban anaforikusak. Egyes nyelvekben (pl. francia, román) ugyanazok a névmások visszahatóak is, és kölcsönösek is lehetnek, másokban (pl. magyar, angol) külön szavak fejezik ki a kettőt:
:{{hu}} ''Péter '''önmagát''' sem ismeri'';<ref name="erdos">Erdős 2001, [http://bme-tk.bme.hu/other/kuszob/b_nmas.htm 5. Névmások] oldal.</ref>
::''A két államfő üdvözölte '''egymást''''';<ref>Szende – Kassai 2007, 85. o.</ref>
:{{en}} ''They hit '''themselves''''' ’Megütötték magukat’;<ref name="bussmann_58">Bussmann 1998, 58. o.</ref>
::''They hit '''each other''''' ’Megütötték egmást’;<ref name="bussmann_58"/>
:{{fr}} ''La fille '''s'''’est coiffée'' ’A lány megfésülködött’;<ref>Delatour 2004, 110. o.</ref>
::''Estelle et moi, nous '''nous''' téléphonons très régulièrement'' „Estelle és én rendszeresen telefonálunk egymásnak’;<ref>Delatour 2004, 80. o.</ref>
:{{ro}} ''Ion '''se''' spală'' ’Ion mosakodik’;<ref name="bidu_53"/>
::''Copiii '''își''' trimit cărți'' ’A gyerekek könyveket küldenek egymásnak’;<ref name="bidu_53"/>
:<small>(BHMSZ)</small> ''Pisac govori '''o sebi''''' ’Az író magáról beszél’;<ref>Klajn 2005, 80. o. (szerb grammatika).</ref>
::''Dječaci su '''se''' počešljali'' ’A fiúk megfésülködtek’.<ref>Barić 1997, 204. o. (horvát grammatika).</ref>
==== Birtokos névmás ====
Úgy a [[birtokos névmás]]ok, mint az egyes nyelvekben létező birtokos [[Determináns (nyelvészet)|determinánsok]] is anaforikus elemek lehetnek.
A magyarban van birtokos névmás (pl. ''Ez a bőrönd nem '''az enyém'''''),<ref name="erdos"/> de nincs birtokos determináns. A [[birtokos személyjel]] tölti be a szerepét: ''Mari is eljött. A barát'''ja''' azonban otthon maradt''.<ref name="tolcsvai"/> A birtokos nyomatékosítása céljából anaforikusként névmás használatos: ''az ő barátja''.
A többi itt említett nyelvben mindkettő megvan.
A BHMSZ-ben teljesen azonos az alakjuk: ''Mi se brinemo za '''svoj''' posao, a vi se pobrinite za '''svoj''''' ’Mi a saját dolgunkkal törődünk, ti meg törődjetek a sajátotokkal’.<ref>Barić 1997, 204. o.</ref>
A románban névmássá úgy válik a birtokos determináns, hogy eléje teszik a birtokos névelőt:<ref>Bidu-Vrănceanu 1997, 371. o.</ref>
:''L-am întâlnit pe Ion; aspectul '''său''' m-a neliniștit'' ’Találkoztam Ionnal. Kinézése nyugtalanná tett’;
:''Maria mi-a cerut un ceas; '''al său''' se stricase'' ’Maria egy órát kért tőlem. Az övé elromlott’.
Ebben a nyelvben az egyes szám harmadik személy [[birtokos eset]]ű személyes névmások helyettesíthetik a birtokos determinánst: ''Profesorul a dat studenților '''săi''''' (birtokos determináns) / '''''lui''''' (személyes névmás) ''o carte'' ’A professzor könyvet adott a diákjainak’.<ref name="bidu_53"/>
Az angolban és a franciában különböznek a kettő alakjai:<ref>Eastwood 1994, 214</ref>
:{{en}} ''Both climbers broke '''their''' legs'' ’Mindkét hegymászó lábát törte’<ref name="eastwood_214">Eastwood 1994, 214. o.</ref> (a névmás alakja ''theirs'');
::''That isn't Harriet's coat. '''Hers''' is blue'' ’Az nem Harriet kabátja. Az övé kék’<ref name="eastwood_214"/> (a determináns alakja ''her'');
:{{fr}} ''Votre jardin a beaucoup plus de fleurs que '''le nôtre''''' ’A ti kertetekben sokkal több virág van, mint a miénkben’<ref name="delatour_56">Delatour 2004, 56. o.</ref> (a determináns alakja ''notre'' határozottt névelő nélkül);
::''Notre ville est connue pour '''son''' église gothique'' ’Városunk a gótikus temploma révén ismert’<ref name="delatour_56"/> (a névmás alakja ''la sienne'').
==== Mutató névmás ====
A mutató névmás ilyen használattal is, és determinánsként is visszautalhat főnévre vagy mondatra. Egyes nyelvekben csak azonos alakjai vannak a kettőnek, másokban azonos alakjai is. Példák:
:{{hu}} ''Muki kutya szereti a labdáját. '''Azzal''' akar mindig játszani'';<ref name="tolcsvai"/>
:{{en}} ''I simply haven't got the money. '''This''' is/'''That''''s the problem'' ’Egyszerűen nincs rá pénzem. Ez a gond’;<ref>Eastwood 1994, 218. o.</ref>
::''It was different when I was young. We didn't have TV in '''those''' days'' ’Másként volt, amikor fiatal voltam. Abban az időben nem volt tévénk’;<ref>Eastwood 1994, 217. o.</ref>
:{{ro}} ''Motoarele avionului s-au oprit brusc și '''acesta''' a luat foc'' ’A repülő motorjai hirtelen leálltak, és az lángra kapott’;<ref name="avram_176">Avram 1997, 176. o.</ref>
::''Am primit un ceas nou; cadoul '''acesta/ăsta''' mi-a făcut mare plăcere'' ’Új órát kaptam. Ez az ajándék nagy örömöt okozott nekem’;<ref name="bidu_152">Bidu-Vrănceanu 1997, 152. o.</ref>
:<small>(BHMSZ)</small> ''Priča se da je izbio štrajk, ali ja '''o tome''' nisam obavešten'' ’Azt mesélik, hogy sztrájk tört ki, de engem erről nem tájékoztattak’;<ref name="klajn_83">Klajn 2005, 83. o.</ref>
::''Ljekove nikako ne smijete prestati uzimati. U '''tome''' slučaju bilo bi uzaludno sve što smo dosad napravili'' ’A gyógyszereket semmiképpen se hagyja abba bevenni. Ilyen esetben hiábavaló lenne minden, amit eddig tettünk’.<ref>Čirgić 2010, 329. o.</ref>
A franciában különböznek a mutató névmások a determinánsoktól, és a mondatra való visszautaláshoz ezektől is különböző alakú névmások vannak:
:''Il y a deux chemins pour aller au village ; '''celui''' qui passe par la forêt est le plus court'' ’Két út visz a faluba. Az, amelyik az erdőn megy át a legrövidebb’;<ref name="delatour_50">Delatour 2004, 50. o.</ref>
:''J’ai une petite Peugeot. '''Cette''' voiture est très pratique'' ’Van egy kicsi Peugeot-m. Ez a kocsi nagyon praktikus’;<ref>Delatour 2004, 48. o.</ref>
:''Il est parti ? Qui t’a dit '''ça''' ?'' (a szokásos regiszterben) ’Elment? Ki mondta ezt neked?’;<ref>Delatour 2004, 49. o.</ref>
:''Que votre ami se tienne tranquille : dites-lui '''cela''' de ma part'' (a pallérozott regiszterben) ’A (maga) barátja maradjon veszteg. Mondja meg neki ezt részemről’.<ref>Grevisse – Goosse 2007, 896. o.</ref>
==== Vonatkozó névmás ====
A [[vonatkozó névmás]] [[jelző]]i mellékmondatot vezet be, és anaforikusa egy főmondatbeli szónak. Az itt említett nem magyar nyelvek grammatikái szerint antecedense az egész előtte álló mondat is lehet, Szende – Kassai 2007 szerint viszont az általa bevezetett mondat mellérendelt. Példák:
:{{hu}} ''Annak a lakásában lakom, '''aki''' helyettem [[London]]ban dolgozik'';<ref name="erdos_f">Erdős 2001, [http://bme-tk.bme.hu/other/kuszob/osszmond.htm F. Az összetett mondat] oldal.</ref>
::''Senki nem vette észre az új szoknyáját, '''ami''' nagyon idegesítette'';<ref name="szende_410">Szende – Kassai 2007, 410. o.</ref>
:{{en}} ''Philip is looking for his knife, '''which''' he desperately needs'' ’Philip a kését keresi, amelyre nagy szüksége van’;<ref>Bussmann 1998, 883. o.</ref>
::''United won easily, '''which''' pleased their fans'' ’A United könnyen győzött, ami tetszett a szurkolóinak’.<ref>Eastwood 1994, 357. o.</ref>
:{{fr}} ''J’ai acheté un ordinateur '''dont''' je suis très satisfait'' ’Olyan számítógépet vettem, amellyel nagyon meg vagyok elégedve’;<ref name="delatour_206">Delatour 2004, 206. o.</ref>
::''Les Dufort nous ont invités à dîner dimanche, '''ce qui''' nous a fait plaisir'' ’Dufort-ék meghívtak minket vacsorára vasárnap, és mi ennek örültünk’ (szó szerint ’… ami nekünk tetszést okozott’);<ref name="delatour_206"/>
:{{ro}} ''Elevul '''căruia''' i-am dat nota zece este eminent'' ’Az a tanuló, akinek tizest adtam kiváló’;<ref name="bidu_53"/>
::''Lucrarea ei este foarte interesantă, '''ceea ce''' înseamnă că va fi publicată'' ’Az írása nagyon érdekes, ami azt jelenti, hogy ki fogják adni’;<ref>Cojocaru 2003, 92. o.</ref>
:<small>(BHMSZ)</small> ''Vi '''koji''' ste završili možete otići'' ’Ti, akik befejeztétek, elmehettek’;<ref>Čirgić 2010, 320. o.</ref>
::''Moramo smanjiti uvoz, '''bez čega''' nema reforme'' ’Csökkentenünk kell a behozatalt. Enélkül nincs reform’ (szó szerint ’… ami nélkül…’)<ref>Klajn 2005, 88. o.</ref>
==== Határozatlan névmás ====
[[Határozatlan névmás]] is lehet anaforikus:
:{{hu}} ''Az egyik csoport indul, '''a másik''' itt marad'';<ref>ÉrtSz 1959–1962, [http://mek.oszk.hu/adatbazis/magyar-nyelv-ertelmezo-szotara/kereses.php?kereses=m%C3%A1sik&csakcimben=on '''másik'''] szócikk.</ref>
:{{en}} ''I tried three doors, and '''each (one)''' was locked'' ’Három ajtóval próbálkoztam, és mindegyik zárva volt’;<ref>Eastwood 1994, 230. o.</ref>
:{{fr}} ''Femmes, enfants, vieillards, '''tous''' étaient venus'' ’Nők, gyerekek, öregek, mind eljöttek’;<ref name="dubois_36"/>
:{{ro}} ''Un student citește, '''alții''' scriu'' ’Egy diák olvas, mások írnak’;<ref>Cojocaru 2003, 95. o.</ref>
:<small>(BHMSZ)</small> ''Jedni učenici otišli su u školu, a '''drugi''' su još uvijek na igralištu'' ’Egyes tanulók elmentek az iskolába, de mások még mindig a játszótéren vannak’.<ref>Jahić 2000, 257. o. (bosnyák grammatika).</ref>
=== Névmási határozószók és vonatkozó névmási határozószók ===
:{{hu}} ''Én onnan jövök, '''ahova''' te most mész'';<ref name="szende_421">Szende – Kassai 2007, 421. o.</ref>
:{{en}} ''That's the stop '''where''' we get our bus'' ’Ez az a megálló, ahol buszra szállunk’;<ref>Eastwood 1994, 357. o.</ref>
:{{fr}} ''Max finira ses études de médecine dans deux ans. Il aura '''alors''' 30 ans'' ’Max két év múlva fogja befejezni az orvosi tanulmányait. Akkor 30 éves lesz’;<ref>Delatour 2004, 175. o.</ref>
:{{ro}} ''Am fost la facultate și de '''acolo''', la concert'' ’Az egyetemre mentem, és onnan koncertre’;<ref name="bidu_53"/>
:<small>(BHMSZ)</small> ''Svi smo otišli na more. '''Onđe''' smo se dobro odmorili'' ’Mind elmentünk a tengerpartra. Ott jól pihentünk’.<ref name="cirgic_326">Čirgić 2010, 326. o.</ref>
=== Egyéb anaforikus elemek ===
Az anaforikus elem és antecedense egyazon szófajhoz is tartozhatnak:
* főnév – főnév: {{hu}} ''A szomszédék a bejárat elé állították kocsijukat. '''A jármű''' még egy hét múlva is ott volt'';<ref name="tolcsvai"/>
* ige – ige: {{en}} ''John '''painted''' this picture. He '''did''' that in Bermuda'' ’John festette ezt a képet. Bermudában tette’.<ref name="crystal"/>
Párbeszédben anaforikus válaszok is vannak, amelyek egy szóból álló töredékes mondatok is lehetnek, pl. {{en}} ''– Do you take milk or sugar? – '''Both''''' ’– Tejet vagy cukrot kérsz? – Mindkettőt’.<ref>Bussmann 1998, 64. o.</ref>
Egyes mondatokból való hiányok is anaforikusnak tekinthetők: {{en}} ''Philip bought a book, Caroline '''[0]''' too'' ’Philip könyvet vett. Caroline szintén’.<ref name="bussmann_58"/>
== Az anaforikus elemek szerepei ==
Az anaforikusok egyes szerepei [[pragmatika]]iak.
Ezek egyike az antecedens megismétlésének a kiküszöbölése. Ezt a szerepet elsősorban mellérendeléses összetett mondatban töltik be, pl. ''Problémánk sokféle volt, de '''mindegyiket''' sikerült megoldani''.<ref>ÉrtSz 1959–1962, [http://mek.oszk.hu/adatbazis/magyar-nyelv-ertelmezo-szotara/kereses.php?kereses=mindegyik&csakcimben=on '''mindegyik'''] szócikk.</ref>
Ugyanaz a szerepük az anaforikusoknak olyan független mondatban is, amely követi az antecedensét tartalmazó mondatot vagy ez a mondat maga az antecedense:
:''Muki kutya szereti a labdáját. '''Azzal''' akar mindig játszani''.<ref name="tolcsvai"/>
:''Senki nem vette észre az új szoknyáját, '''ami''' nagyon idegesítette'';<ref name="szende_410"/>
Ezzel az anaforikus elemek szerepe túlmegy a mondat szintjén a [[Diskurzus (nyelvészet)|diskurzus]] (szöveg) szintjére, hozzájárulva részeinek összetartozásához, a diskurzus egységéhez.<ref name="tolcsvai"/><ref>Bidu-Vrănceanu 1997, 108–109. o.</ref>
A pragmatikaiakon kívül az anaforikusok szintaktikai szerepeket is betöltenek.
Az egyszerű mondatban egyes anaforikusoknak szintaktikai funkciójuk van, azaz mondatrészek, például:
* alany: ''Az igazgató köszöntötte a verseny nyerteseit. A díjakat is '''ő''' adta át'';<ref name="hangay_541"/>
* állítmány: ''Ez a bőrönd nem '''az enyém''''';<ref name="erdos"/>
* tárgy: ''Péter '''önmagát''' sem ismeri'';<ref name="erdos"/>
* határozó: ''Muki kutya szereti a labdáját. '''Azzal''' akar mindig játszani'';<ref name="tolcsvai"/>
* jelző: {{en}} ''Both climbers broke '''their''' legs'' ’Mindkét hegymászó lábát törte’.<ref name="eastwood_214"/>
Ugyancsak az egyszerű mondatban jelen vannak olyan szintaktikai szerepű anaforikusok, amelyeket nem elemeznek mondatrészekként. Ilyenek a névelők, pl. :{{hu}} ''Tegnap hárman kértek szállást a fogadóban. '''A''' vendégek két napig maradtak'').<ref name="tolcsvai"/> Egyes nyelvekben ilyenek az egyszerű mondatban mondatrészt megkettőző névmások, pl. ''Ces filles, '''elles''' croient au père Noël'' ’Ezek a lányok hisznek a Télapóban’.<ref name="dubois_326"/>
Összetett mondatban a vonatkozó névmások és a vonatkozó névmási határozószók [[kötőszó]]khoz hasonlóan működnek, és ugyanakkor mondatrészek: ''Annak a lakásában lakom, '''aki''' helyettem Londonban dolgozik'' (alany).<ref name="erdos_f"/>
== Jegyzetek ==
46 ⟶ 197 sor:
== Források ==
* {{ro}} Avram, Mioara. ''Gramatica pentru toți'' (Grammatika mindenkinek). 2. kiadás. Bukarest: Humanitas. 1997. {{ISBN|973-28-0769-5}}
* [[Bárczi Géza]] – [[Országh László]] (szerk.). ''A magyar nyelv értelmező szótára''. Budapest: Akadémiai kiadó. 1959–1962; az Interneten: [http://mek.oszk.hu/adatbazis/magyar-nyelv-ertelmezo-szotara/elolap.php ''A magyar nyelv értelmező szótára'']. [http://mek.oszk.hu/ Magyar Elektronikus Könyvtár]. [http://www.oszk.hu/ Országos Széchényi Könyvtár] (ÉrtSz) (Hozzáférés:
* {{hr}} Barić, Eugenija ''et al.'' [https://vk.com/doc12620867_132564457?hash=28831048ac0b54ee0d&dl=74da4480941aa7f751 ''Hrvatska gramatika''] (Horvát grammatika). 2. kiadás. Zágráb: Školska knjiga. 1997. {{ISBN|953-0-40010-1}} (Hozzáférés:
* {{ro}} Bidu-Vrănceanu, Angela ''et al.'' [https://www.academia.edu/10986209/87525919-DSL-Dictionar-de-Stiinte-Ale-Limbii ''Dicționar general de științe. Științe ale limbii''] (Tudományok általános szótára. Nyelvtudományok). Bukarest: Editura științifică. 1997. {{ISBN|973-440229-3}} (Hozzáférés:
* {{en}} Bussmann, Hadumod (szerk.). [http://www.e-reading.club/bookreader.php/142124/Routledge_Dictionary_of_Language_and_Linguistics.pdf ''Dictionary of Language and Linguistics''] (Nyelvi és nyelvészeti szótár). London – New York: Routledge. 1998. {{ISBN|0-203-98005-0}} (Hozzáférés:
* {{cnr}} Čirgić, Adnan – Pranjković, Ivo – Silić, Josip. [https://fr.scribd.com/doc/307118991/gramatika-crnogorskoga-jezika-pdf ''Gramatika crnogorskoga jezika''] (A montenegrói nyelv grammatikája). Podgorica: Montenegró Oktatás- és Tudományügyi Minisztériuma. 2010. {{ISBN|978-9940-9052-6-2}} (Hozzáférés:
* {{en}} Cojocaru, Dana. [http://seelrc.org:8080/grammar/mainframe.jsp?nLanguageID=5 ''Romanian Grammar''] (Román grammatika). SEELRC. 2003 (Hozzáférés:
* {{en}} Crystal, David. [https://web.archive.org/web/20181110120458/https://anekawarnapendidikan.files.wordpress.com/2014/04/a-dictionary-of-linguistics-and-phonetics-by-david-christal.pdf ''A Dictionary of Linguistics and Phonetics''] (Nyelvészeti és hangtani szótár). 6. kiadás. Blackwell Publishing. 2008. {{ISBN|978-1-4051-5296-9}} (Hozzáférés:
* {{fr}} Delatour, Yvonne ''et al.'' [https://vk.com/doc162499119_346275411?hash=b28373417f2c851f9d&dl=1b19e003a744437413 ''Nouvelle grammaire du français''] (Új francia grammatika). Párizs: Hachette. 2004. {{ISBN|2-01-155271-0}} (Hozzáférés:
* {{fr}} Dubois, Jean ''et al.'' ''Dictionnaire de linguistique'' (Nyelvészeti szótár). Párizs: Larousse-Bordas/VUEF. 2002
* {{en}} Eastwood, John. [https://www.uop.edu.jo/download/research/members/Oxford_Guide_to_English_Grammar.pdf ''Oxford Guide to English Grammar''] (Oxford angol grammatikai kézikönyv). Oxford: Oxford University Press. 1994, {{ISBN|0-19-431351-4}} (Hozzáférés:
* {{fr}} Grevisse, Maurice – Goosse, André. ''Le bon usage. Grammaire française'' (A jó nyelvhasználat. Francia grammatika). 14. kiadás. Bruxelles: De Boeck Université. 2007. {{ISBN|978-2-8011-1404-9}}
* [[Hangay Zoltán (történész)|Hangay Zoltán]]. Jelentéstan. [[Adamikné Jászó Anna|A. Jászó Anna]] (szerk.). [http://fr.scribd.com/doc/125463345/A-magyar-nyelv-konyve#scribd ''A magyar nyelv könyve'']. 8. kiadás. Budapest: Trezor. 2007. {{ISBN|978-963-8144-19-5}}. 477–520. o. (Hozzáférés:
* {{bs}} Jahić, Dževad – Halilović, Senahid – Palić, Ismail. [http://bih.fi/pub/pdf/gramatika-bosanskoga-jezika.pdf ''Gramatika bosanskoga jezika''] (A bosnyák nyelv grammatikája). Zenica: Dom štampe. 2000 (Hozzáférés:
* Karakai Imre. [http://frantan.elte.hu/dokk/Karakai.nyelvtan.pdf ''Francia nyelvtan magyaroknak'']. 6. kiadás. Legutóbbi frissítés: 2013. december 2 (Hozzáférés:
* {{sr}} Klajn, Ivan. [http://jelenagolubovic.weebly.com/uploads/2/5/3/7/25373008/ivan_klajn_-_gramatika_srpskog_jezika.pdf ''Gramatika srpskog jezika''] (A szerb nyelv grammatikája). Belgrád: Zavod za udžbenike i nastavna sredstva. 2005. {{ISBN|86-17-13188-8}} (Hozzáférés:
* {{ro}} Moldovan, Victoria – Pop, Liana – Uricaru, Lucia. [http://www.ilr.ro/wp-content/uploads/nivel_prag.pdf ''Nivel prag pentru învățarea limbii române ca limbă străină''] (Küszöbszint a román mint idegen nyelv tanulására). Strasbourg: Európa Tanács (Művelődési Együttműködés Tanácsa). 2001 (Hozzáférés:
* [[Szathmári István]] (főszerk.). ''Alakzatlexikon. A retorikai és stilisztikai alakzatok kézikönyve''. Budapest: Tinta. 2008
* {{fr}} [[Szende Tamás|Szende, Thomas]] – Kassai, Georges. [https://fr.scribd.com/document/372632620/22-Grammaire-Fondamentale-du-Hongrois-pdf ''Grammaire fondamentale du hongrois''] (A magyar nyelv alapvető grammatikája). Párizs: Langues & Mondes – L’Asiathèque. 2007. {{ISBN|978-2-91-525555-3}} (Hozzáférés:
* [[Tolcsvai Nagy Gábor]]. 6. fejezet – Szövegtan. Bajor Péter ''et al.'' (szerk.). [http://www.tankonyvtar.hu/hu/tartalom/tamop425/2011_0001_536_MagyarNyelv/adatok.html ''A magyar nyelv'']. Akadémiai kiadó. 2006. [http://www.tankonyvtar.hu/hu Digitális Tankönyvtár]. Letölthető PDF. 108–126. o. (Hozzáférés:
* {{fr}} Wyler, Gabriel. [http://www.gabrielwyler.com ''Manuel de la grammaire française''] (A francia grammatika tankönyve). Legutóbbi frissítés: 2019. július 31 (Hozzáférés:
== Kapcsolódó szócikkek ==
* [[Deixis]]
* [[
* [[Katafora]]
| |||