„Nyugtalanság” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Nincs szerkesztési összefoglaló |
Nincs szerkesztési összefoglaló |
||
46. sor:
=== Csiga a meredélyen ===
{{Idézet2|Lassan, csiga, lassan<br>Fönn a Fudzsi a magasban,<br>Mássz egész a csúcsig!|Issza, paraszt fia<ref>A regény címe utal [[Kobajasi Issza]] versére.</ref>}}
Bors az Erdőügyi Hivatalban dolgozik, de hamarosan lejár a [[vízum]]a, így a Kontinensre készül. Nagyon szeretne bejutni az Erdőbe, de eddig még nem kapott erre engedélyt, így csak egy szakadék széléről figyeli a titokzatos dzsungelt. Három éve Candide elrepült a kerítésen túlra egy kutatóútra a lila ködbe, az ugráló fák közé, a technikát elnyelő mocsárba, nem törődve a vad bennszülöttekről és vízitündérekről szóló legendákkal, de azóta sem tért vissza. Bors megbeszéli Dzsókerrel ebéd közben – ahol mindenki [[kefir]]t ivott –, hogy a sorőr elviszi másnap az Erdőbe. Este Borsot kiebrudalják a szállóból, a könyvtárban éjszakázik, ahol éjjel Dzsóker a nemi életének történetével szórakoztatja, miközben Alevtyinának segít pakolgatni a folyóiratokat. Reggel Bors a dzsipben ébred, várja a sofőrt, de nem tud elindulni, mert kiszerelik a kerekeket. Mindenki más beosztásba kerül, Dzsóker főlaboráns lesz, és már kint az erdőben dolgozik. Bors egyre jobban kívülállónak érzi magát, és az egymást követő megmagyarázhatatlan események sodrába kerül, semmit nem ért ebből a felfordulásból. Értelmetlen rendeletek, bürokrácia és furcsa események követik egymást. Váratlanul azonban egy teherautón találja magát, amely a dolgozókkal a fizetésükért az erdőbe, a bioállomásra indul. Itt is csalódás éri, idegennek érzi magát, ráadásul a kellemetlenségek és veszélyhelyzetek is folytatódnak. Szinte visszamenekül a Hivatalhoz, ahol egy éjszakát tölt Alevtyinával, egy csinos női alkalmazottal, mire felébred, kiderül, hogy ő az új főigazgató, és a nő a személyes asszisztense. Mindenki az utasításaira vár, és kész bármit megtenni, ez legyen bármennyire is abszurd.
Candide a balesete után elvesztette az emlékezetét, a bennszülöttek falujában él, akik megmentették, még felesége is van, Nava. A falu egy zárt világ, amelynek nincs aktív kapcsolata más településekkel. Az erdőben minden megterem, amire a falubelieknek szükségük van. Az agyag ehető, és olyan ízű, mint a sajt. Ugyanakkor veszélyes gomba is található az erdőben, amely elárasztja a környéket. Halottak riogatják őket, akiket elsősorban a nők érdekelnek. Candide már régóta tervezi, hogy mélyen az erdőbe megy, megkeresi a mitikus várost, ahol választ kaphat a kérdéseire, és talán megtudhatja, hogyan lehet visszatérni eredeti barátaihoz és kollégáihoz. A terjeszkedő dzsungelnek furcsa varázsa van, megakadályozza az embereket, hogy összefüggően logikusan gondolkodjanak. Candide útközben rájön, hogy a falusiaktól eltérő emberek élnek az erdőben. Ezek a nők egyfajta [[amazonok]], akik az erdő mélyén élnek a tavak területén, ők az erdő igazi uralkodói. A férfiakat haszontalannak, a falusiakat pedig annak a régi életmód a maradványainak tekintik, amelyet meg kell semmisíteni. Halott embereket (robotokat) hoznak létre, hogy elrabolják a nőket a falvakból, és lassan, de könyörtelenül elpusztítsák a településeket a férfiakkal együtt. Candide visszatér a faluba, és úgy dönt, hogy együtt él a falusiakkal és megvédi őket.
71. sor:
* Rita, Quentin, Alevtyina, Beatrics Bach, gondnok, menedzser, szerelő-pincér: további munkatársak
* Nava, Candide (Kuka) felesége
* Karl Etinhof, Valentyin: eltűnt kutatók
* Pöröly, Füles, Csikasz, Púpos, Kacskalábú, Szószátyár, Kopasz testvérek, öreg, sztaroszta, Sértődős-Mártír: falubeliek
== Megjelenések ==
| |||