„Marosvásárhelyi római katolikus temető” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
→‎Jeles személyiségek: forrás a szócikkben
a 0
12. sor:
A város első sírkertje a [[Szent Miklós-templom (Marosvásárhely)|Szent Miklós-templom]] mellett, a mai [[Bolyai Farkas Líceum]] helyén állt, és valószínűleg már a 12–13. században használták. Később a városba érkező [[ferences rend]] az akkor még katolikus [[Vártemplom (Marosvásárhely)|Vártemplom]] környékén is létesített egy temetőt. A [[reformáció]] után egy új katolikus temető létesült, azonban ez nem maradt fenn, helye ismeretlen.<ref name=kozpont>{{cite web |url=http://www.kozpont.ro/epitett-oroksegunk/nemzetisegunket-orzo-orok-helyek-a-marosvasarhelyi-romai-katolikus-temeto/ |title=A marosvásárhelyi római katolikus temető |author=Nagy-Bodó Tibor |date=20151126 |accessdate=20200113 |publisher=Központ}}</ref> Temetkezési helyekként szolgáltak a templomok cintermei és az alattuk húzódó kriptasorok is.{{refhely|Fodor|49. o.|azonos=F49}}
 
A 17. század végén Erdély Habsburg-tartomány lett, az új államhatalom pedig a [[római katolikus egyház]]at támogatta. 1702-ben megindulmegindult a katolikus egyház újjászervezése, és hamarosan építeni kezdikkezdték a [[Keresztelő Szent János-templom (Marosvásárhely)|plébániatemplomot]] is.{{refhely|Léstyán|164. o.}} A 18. század elején dúló pestisjárvány után az egyház külön temetőt kapott a Kálvária utcában (ezt azért nevezték így, mert a jezsuiták [[Keresztút|keresztutat]] létesítettek a domb oldalában), melyet 1729-ben nyitottak meg.{{refhely|Léstyán|167. o.|azonos=L167}} Ide temetkeztek a német és az örmény katolikusok is.<ref name=balas>{{cite book |author=Balás Árpád |title=Zsebre szabott Marosvásárhely |pages=101–102 |year=2016 |publisher=Mentor |location=Marosvásárhely |isbn=9786069385272}}</ref>
 
==Leírása==