„Nemzetiszocializmus” változatai közötti eltérés
[ellenőrzött változat] | [nem ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a Visszaállítottam a lap korábbi változatát 178.164.231.17 (vita) szerkesztéséről Crimea szerkesztésére Címke: Visszaállítás |
Nincs szerkesztési összefoglaló |
||
1. sor:
▲Ideológiájának fő jellemzői a [[pángermanizmus|pángermán]] [[sovinizmus]], [[rasszizmus]] és [[antiszemitizmus]], kiindulópontja a [[szociáldarwinizmus]] volt, az az elképzelés, miszerint az emberi fajok közötti versenyben a legrátermettebbnek kell fennmaradnia, a többieknek pusztulás vagy alávetettség a sorsa. A [[germánok]]at, az úgynevezett [[Nordikus rassz|északi fajt]] tekintették a legtisztább [[Árja fajelmélet|árja fajnak]], amely uralkodásra hivatott. Ezen az alapon úgynevezett népközösség ''(Volksgemeinschaft)'' létrehozását tűzték ki célul, amely minden, fajilag megfelelő németet magában foglal, és elutasították a [[marxizmus|marxista]] [[Osztályharc|osztályelméletet]], ami a különböző társadalmi osztályoknak a nemzeti határokon átnyúló összefogását vallotta. A nácizmus fő ellenfelének a [[kommunizmus]]t tekintették, de szavakban elutasították a [[kapitalizmus]]t is, egyfajta harmadik utat hirdetve, de a gyakorlatban határozottan védve a („fajilag” megfelelő kezekben lévő) magántulajdont és a német nagytőke érdekeit.
A náci párt elődje az 1919 januárjában alakult pángermán és antiszemita Német Munkáspárt volt. [[Adolf Hitler]] a húszas évek elején szerezte meg ennek vezetését, és ezután kapta a párt végleges nevét (''Nationalsozialistische Deutsche Arbeiterpartei'', NSDAP). A párt 1920-ban elfogadott Nemzeti Szocialista Programja az egyesült Nagy-Németország létrehozását, a zsidók állampolgárságának megvonását, földreformot és néhány iparág államosítását követelte. Hitler 1924-ben a ''[[Mein Kampf]]''ban részletesen kifejtette ideológiájának alapjait, az antiszemitizmust és az antikommunizmust, a parlamenti demokrácia megvetését és Németország területi expanziójának jogosságát.
|